Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Horváth József: Dr. Papp Ferenc szoboravatása

Megemlékezés iglói dr. Szontagh Tamásról (1851—1936) halálának ötvenedik évfordulóján Dr. Szontagh Tamás (1851—1936) I. Rövid életrajz Iglói Szontagh Tamás 1851. április 13-án született Ózdon. Apja Szontagh Albert királyi tanácsos, anyja Dubraviczky Julianna, ősei a XIV. században Szászországból a Felvidékre bevándorolt bányászok voltak. Középiskoláit Eperjesen, Pozsonyban, Budapesten és Szarvason végezte. Egyetemi tanulmányait Bécsben kezdte el és Budapesten fejezte be. Budapesten tette le a dokori szigorlatot 1884-ben. 1870—1878 között Tornán, Aszódon, Pusztaferihegyen és Véghlesen mezőgazdasággal foglalkozott. 1876-1878ban az Ellenőr című lap gazdasági tudósítója volt, majd két évig ugyanennek a lapnak természettudományi rovatát vezette. 1882 és 1886 közötti időszakban a budapesti tudományegyetemen Szabó József mellett az ásványföldtani tanszéken mint tanársegéd működött. 1889-ig mint magángeológus tevékenykedett. 1889-ben a Földtani Intézethez mint segédgeológus, majd 1892-ben mint osztálygeológus nyert kinevezést. 1894—1895-ben a Hazánk című lap bányászati és geológiai rovatának volt a vezetője. Számos mezőgazdasági, társadalom- és természettudományi cikken kívül a Földtani Közlönyben, a Földtani Intézet kiadványaiban, a Magyar Balneológiai Értesítőben stb. több geológiai, hidrogeológiai és balneológiai dolgozatot közölt. 1897-ben kapta meg a bányatanácsosi címet. 1897 és 1908 között az osztály vezetője, 1905-ben pedig az Intéze Böckh Jánosnak, a Földtani Intézet egyke nak a nyugalomba vonulása után közel (1907. nov.—1908. aug.) mint megbízott ig az Intézetet. Sokoldalú munkásságáért 1908-ban kir 1909-ben pedig az aligazgatói címet kapt honi Földtani Társulat 1910-ben alelnöh pedig elnökévé választotta. 1917-ben java meg a Hidrológiai Szakosztály, melynek rológiának, mint tudománynak az ápolás nyos vizsgálatok eredményeinek a gya való alkalmazása volt. Id. Lóczy Lajos nyugalomba vonulása i Földtani Intézet igazgatói teendőinek el] meg, és mint az Intézet igazgatója von.i 1924-ben. Érdemdús munkásságának és hatalma elismeréseképpen a Magyarhoni Föli 1922-ben, majd ennek Hidrológiai Szakot tiszteleti tagjául választotta. E társulat más nevezetes természettudományi test be is beválasztották, mint a Királyi Mai tudományi Társaság, az Országos Bán% szati Egyesület, a Magyar Földrajzi Tár gos Balneológiai Egyesület — melynek debreceni Tisza István Tudományos Tár Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövet Nyugalomba vonulása után Révfülöp gazdálkodott és folytatta az agrogeolój seket és a hidrogeológiai tanulmányokai 1936. január 31-én hunyt el Budapes Czettler Jenő, László Gábor és Liffa A Szontagh Tamás nagy szorgalmú, l volt, tudását mindig készségesen és bő vább az ifjabb nemzedéknek. II. Munkásságának vázlatos ismertetése Szontagh Tamás tudományos munkás lete a geológia, hidrogeológia és az a| közül legkedvesebb tudományszaka a h Első jelentős tudományos munkája i se volt, melyben Zólyom megye kőzetei lyom megye kőzeteinek petrográfiai ii tani Közlöny, 15. 1885. 3—5. 99—120.) anyag a megye déli részéből, a hegy lelőhelyeiről származik. A Földtani Intézethez kerülése után, geológus fejtett ki jelentős tudományi Főképpen a Bihar hegység és az Alföl nek térképezésével foglalkozott. A he tudományos vizsgálatairól részletes je molt be az Intézet Évi Jelentéseiben. Első nagyobb munkájában Nagyvára geológiáját írta meg, mélyben a Püí fürdő hidrogeológiáját is részletesen váradnak és környékének geológiai lei 1890.) Inkey Béla főgeológusnak a Fö történt kiválása után Szontagh Tamás geológiai osztály vezetését. Az ő vez