Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tóth-Zsiga József: A halimbai bauxitterület eocén-kori kőzeteinek karsztosodása és a vízföldtani kutatás tapasztalatai

kitéve az egykori eróziónak és így a kevésbé fellazult kőzetek regionálisan is és lokálisan is vízrekesztőket képezhetnek. Az ismertetett kőzetképződmények a mélységben már a paleozóos kifejlődésekhez és átmeneteihez kapcsolódhatnak [16]. A Kőszeg környéki metamorf rétegösszlet a mélyben Sopron és a Kisalföld térsége, valamint az osztrák területen a Grázi-medence felé a paleozóos képződményekhez kapcsolódva regionálisan vízrekesztő összletnek tekinthető és a megfelelő mélységben feltárható harmadidőszaki szénhidrogén, illetve hévíztelepek fekvő képződményét képezi [1, 4, 8, 9,10]. IRODALOM [1] Alföldi L.: principles of hidrogeology. „UNESCO", International postgraduate course on the principles and methods of engineering geology. Hungárián Geological Institute. Bp. 1975. [2] Bachmayer, F. et al.: Erdöl und Erdgas in österreich. Naturhistorisches Museum Wien und F. Berger, Horn, Wien, 1980. [3] Bandat H.: A Kőszeg-Rohonci hegység nyugati részének geológiai viszonyai. Földtani Szemle, 1. 5. 1928. 191—214. [4] Fülöp J.: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1984. [5] Hámor G.—Jámbor A.: A magyarországi középső-miocén. Földtani Közlöny, 101. 2—3. 1971. 91—102. [6] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. [7] Kárpáti L.: Adatok Sopron környékének geomorfológiájához. Földrajzi Értesítő, 4. 1955. 21—40. [8] Korim K.: Üledékes medencékben előforduló termálvizek kutatásának módszerei és eszközei. Geoinform, MAFI kiadás. 1981. [9] Leditzky, H. P.: Stand der Geothermie im OststeierischSüdburgenlandischen Becken. Mérnökgeológiai Szemle, 33. Kézirat. Bp. 1984. 27—41. [10] Liebe P.—L.orberer A.—Tóth Gy.: Thermal waters of Hungary. International Geological Congress XXVIIth Session, Moscov, USSR 1984. Guidebook, Excursion 105, Hungary. KFH és VlZDOK, Bp. 1984. [11] Schmidt E. R. et al.: Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. A MAFI kiadványa. Bp. 1962. [12] Siposs Z.—Vörös G.: Reprezentatív (rétegvizet feltáró) fúrások Ny.-Magyarország területéről. MAFI Adattár. T.: 9473. Kéirat, Bp. 1980. [13] Szebényi L.: A Vas-hegy magyarországi részének földtani viszonyai. Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1947—48. évi munkálatairól. A MAFI kiadványa. Bp. 1948. 45—50. [14] Urbancsek J.: Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Katasztere VII. OVH Vízgazdálkodási Intézet, Bp. 1977. [15] Vendel M. et al.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. Sopron. A MAFI kiadványa. Bp. 1981. [16] Vitális Gy.: Magyarország vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 52. 1—2. 1972. 1—5. A halimbai bauxitterület eocén-kori kőzeteinek karsztosodása és a vízföldtani kutatás tapasztalatai TÓTH-ZSIGA JÖZSEF Magyar Állami Földtani Intézet A halimbai bauxitterület a Déli-Bakony nyugati részén, a Veszprém megyei Halimba község határában található (1. ábra). A kutatási terület a Halimba III. bauxitbánya területét foglalja magában. A vízföldtani jelleg vizsgálatának földtani hátterét az eocén kori kőzetek (mészkő, homokkő, márga és ezek átmeneti kőzettípusai) alkotják. A halimbai bauxitterület kőzeteinek kifejlődését és azok litosztratigráfiai besorolását a 2. ábra szemlélteti. A bauxitföldtani kutatás során végzett vízföldtani megfigyeléseket és a mérések eredményeit az 1. ábrán jelölt csapás- (A—A metszet) és dőlésirányban (B—B, illetve C—C metszet) vizsgált földtani szelvények mentén 11, 13 és 5 éves időszakban (1951—1963) vizsgáltam. A vízföldtani megfigyelések és mérések időszakában a közvetlen határos területeken már bányászati tevékenység folyt. A jelen kutatási területtől délre (Halimba I. (Cseres) és Halimba II. (Tormáskút) bauxitbánya, valamint északkeletre a padragi barnakőszénbánya területén végzett bányabeli vízföldtani megfigyelési és mérési eredményeket vettem figyelembe. Kiemelten fontosnak tartom a padragi Táncsics- és Hunyadi-akna területén regisztrált vízföldtani kutatási adatok figyelembevételét, mivel a kérdéses bányaterület a korábbi vízföldtani kutatási tevékenységem [6] során meghatározott felszín alatti karsztvíz-áramlásirány (északkelet felől délnyugat felé) szempontjából jellegzetes helyet foglal el. Ugyanis az ottani vízkivétel csökkenti a kutatási területünk felé áramló karsztvíz menynyiségét. A föld tanti kifejlődés ismeretében a halimbai bauxitterület eocén kori kőzeteinek a karsztosodása két típus esetre vezethető vissza. Az eocén rétegsor felső részén húzási-, az alsón viszont rogyási-zónák alakulhattak ki. Ezekben a közel függőleges irányú zúzottzónákban a továbbiakban kifejlődtek a karsztvíztárolásra alkalmas kavernák (karsztüregek), amelyeket a 2. ábrán különítettem el. Az átmeneti kőzettípusok (mészmárga, márgás mészkő, agyagmárga stb.) az esetek többségében gátolják az egységesen összefüggő karsztüregrendszer kifejlődését [6]. Ezt a tényt alátámasztják a bányabeli vízföldtani megfigyelések is. A lokális kifejlődésű kavernákban területi karsztvízszín kialakulása vált lehetővé. Az esetenként kezdeti nagyvízhozamú fedőkarsztvíz1 3 A 4 1. ábra. A kutatási terület 1. Lakott terület határa, 2. Bauxitterület határa, 3. Vizsgált szelvény 20