Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tóth-Zsiga József: A halimbai bauxitterület eocén-kori kőzeteinek karsztosodása és a vízföldtani kutatás tapasztalatai

'i Földtani képződmény Agyagmárga, homokkő, homokos mészkő, mészmárga, konglomerátum, andezittufa-tufH Glaukonitos márga, homokos márga Márgás mészkő, glaukonitos mtszmárga, Nummuíites millecaputos mészkő Nummulites perforatusos mészkő, agyagmárga Assilina spirás mészkő, márgás mészkő Nummulites laevigatusos mészkő, márgás mészkő, márga, homokos mészkő Alvrolinás-miliolmás mészkő, agyagmárga, barnaköszenes rétegcsoport, tarkaagyag, agyagos mészkő ! ! 1 1 l~l~!~l ,1,1,1, 2 t'T'T'Í J -jíütü wfeM 5 7 • J.I1 i X % > n 11Í í 9 .'„V, 10 11 12 © 13 is 2. ábra. A halimbai bauxitterület eocén kifejlődése 1. Mészkő, 2. Márgás mészkő, 3. Homokos mészkő, 4. Agyagos mészkő, 5. Mészmárga, 6. Agyag, 7. Agyagmárga, 8. Mészkőkavics, -konglomerátum, 9. Andezittufa, -tufit, 10. Barnaköszenes rétegcsoport, 11. Homokkő, 12. Glaukonitos réteg, 13. Diszkordancia. 14. Lokális réteghatár, 15. Karsztüreg betörések (pl. 1970. december 31-én a padragi Hunyadiakna II. telepi 70 m

3/s -os vízbetörése rövid idő elteltével (néhány nap, ritkábban néhány hét) 150—300 l/s vízhozammal állandósulnak [7], amelyek éreztetik hatásukat a vízkivétel időbeli változásában is. A fentiek ismeretében világossá válnak az instantán bányavízvédelem [2], a lokális bányabeli fedő felőli karsztvízbetörés-veszély megelőző elhárításának a korlátai. A (10—50) • 10

3 m

2-es bányaművelésbe vont területek megelőző fedővíztelenítése szükségszerűen megköveteli azok részletes bányabeli vízföldtani kutatását, a külszíni kutatási adatok ismeretében és azok felhasználásával [8]. Természetesen az ésszerűségi (gazdaságossági) határokon belül. A vizsgálat eredményeként összefoglalásul elmondható, hogy a fenti vízföldtani összefüggések felismerése kutatáscentrikus megelőző fedőkarsztvíz betörésveszély elleni védekezésre hívja fel a bányászat figyelmét. IRODALOM R [1] Juhász J.: Hidrogeológla. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. [2] Kopolyi L.: A vízveszély elleni védekezés egy új lehetőségéről. BKL Bányászat, 109. 12. 1976. 811—818. [3] Kopek G.—Kecskeméti T.—Dudlch E. jun.: A Dunántúli Középhegység eocénjének rétegtani kérdései. A MÁFI Evl Jelentése az 1964. évről. 249—263. [4] Mészáros J.: A halimbai bauxitelőfordulás sajátos larámi tektonikájának gyakorlati jelentősége. BKL Bányászat, 114. 5. 1981. 301—303. [5] Szentes F. et al.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L — 33 — XII Veszprém. A MAFI kiadványa, Bp. 1972. [6] Tóth-Zsiga J.: A 2. sz. öcsi vízkutató fúrás. Hidrológiai Tájékoztató, jún. 1963. 33—34. [7] Tóth-Zslga J.: A bányavízveszély elhárításának helyzete, módszere és újabb eredményei a Padragi Bányaüzemben. Kézirat. Veszprém, 1977. [8] Tóth-Zslga J.: A bányaművelési mód megválasztása a bauxitföldtani viszonyok függvényében. Kézirat. Ajka, 1974. [9] Vitális Gy.: Veszprém megye és a határos területek vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 60. 2. 1980. 66—71. 21