Hidrológiai tájékoztató, 1985

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Lengyel Iván: Hazánk és a KGST együttműködés az automatikus vízminőségellenőrzési módszerek fejlesztésében

[10] Borisenko, A. S.: Izucsenija szolevovo szosztava rasztvörov gazovozsidküh vkljucsenij v mineralali, metodom kriometrii, A. Nauk. Szib. Geol. Geo/. 1977. no. «. 16—27. [11] Potter, R. W., et al.: Freezing point depression of aquaeous Sodium chloride solutions. Econ. Geol., 1978. v. 78. no. 2. 284—285. [12] Ahmad, S. N., et al.: Fluid inclusion in porphyry and skarn ore at Santa Rita, N-Mexico. Econ. Geol., 1980. v. 75. 229—250. [13] Alföldi L. et al.: Magyarázó Magyarország 200 000-es icldtani térképéhez. Miskolc. MÁFI, Bp. 1975. [14] Potter, R. W.: Pressure corrections for fluid inclusion liomogenisation temperatures, based on the volumetric properties of the system NaCl—H

20. Jour. Res. US. Geol. Surv., 1980. V. 5. 603—607. [15] Pomarleanu, V. V.: Geotermometria si apllcarea ei la unele minerale din Romania. Edit. Academiei. 1971. Bucarest. Hazánk és a KGST-együttműködés az automatikus vízminőség-ellenőrzési módszerek fejlesztésében • LENGYEL IVÁN Országos Vízügyi Hivatal A környezet elszennyeződésének egyre gyorsuló folyamata szükségessé teszi a műszaki-tudományos alapokon nyugvó szervezett védekezést. A környezetvédelem területén ez a szükségszerűség elsőként a minőségszabályozás területén jelentkezik. A növekvő vízigények kielégítése kellő mennyiségű és megfelelő minőségű víz biztosítását követeli meg. Sok esetben már az ivóvízellátás céljára is csak közvetlen felszíni vízkivételek — folyók, tavak, tározók — állnak rendelkezésre. Ugyanakkor az elhasznált, szennyezett víz visszakerül a felszíni vízbe, ahol vízszennyezést idéz elő. Az automatikus vízminőség-ellenőrzés szükségessége Napjainkban is, amikor nyilvánvaló az ember által előidézett szennyezés sokrétűsége és mennyiségének növekedése, egyre nagyobb az igény, hogy pontosabb és megfelelő számú információkat kapjunk a víz minőségéről. A vízminőségvédelem és szabályozás törvényszerűségeinek vizsgálata, a vízfolyások minőségi állapotváltozásának és a vízminőség előrejelzése csak nagyszámú analízis alapján végezhető el. Óránkénti — esetleg még gyakoribb — mintavétel és elemzés viszont hagyományos módszerekkel hosszabb távon gyakorlatilag elképzelhetetlen. A nagyszámú analízis végzése automatikus mérőműszerek alkalmazását, illetve automatikus mérőállomások létesítését igényli. A monitorok megteremtik a mért adatok állandó távjelzésének, esetleg távregisztrálásának és vészjelek továbbításának a lehetőségét is. Mód nyílik így a szenynyezőhullám előrejelzésére, ami biztosítja a védelmi intézkedések megtételét. Különösen fontos a külföldről érkező szenyeződések mérése. Automatikus mérőállomások közbenső adathordozó nélkül adhatnak jeleket, vészhelyzetben vészjeleket. A mért adatok száma és feldolgozása számítógép nélkül elképzelhetetlen. A számítógépbén tárolt adatok viszont többféle feldolgozásra adhatnak lehetőséget. Számos előnyük ellenére a monitor-jállomások széles körű elterjedését két fő tényező — a rendkívül nagy beruházási és üzemeltetési költség, valamint a mérhető komponensek viszonylag kis száma — korlátozza. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a jelenlegi műszerezettségi szinten a monitorral rendelkező vízminőségi jellemzők elsősorban a természeti tényezők hatására változnak. Nem megoldott azonban — vízminőségi szempontból fontosabb információt hordozó — elsősorban emberi tevékenység hatására .változó paraméterek monitorálása. Az automatikus vízminőség-ellenőrzés Magyarországon Magyarország sajátos földrajzi és vízrajzi helyzete folytán a vízi környezetnek a belföldi eredetű szennyezésétől való védelme hiábavaló erőfeszítéssé válhat, ha azt. nem egészíti ki az a nemzetközi együttműködési tevékenység, amely a határon túlról érkező szennyeződések megfékezésére — adott esetben csökkentésére — irányul. A nemzetközi együttműködés két formában valósul meg. Egyrészt Magyarország a kétoldalú egyezményeken és kapcsolatokon keresztül szorgalmazza a szélesebbkörű együttműködést. Ennek különböző formái közül a leglényegesebb a határt metsző és a határt képező vizek kívánt minőségi szinten tartása. Másrészt a KGST keretében a mérő- és laboratóriumi műszerek fejlesztése, új műszerek kialakításában való részvétel. Magyarországon az ENSZ Fejlesztési Programjának támogatásával 1972—1977. között épültek az első, többparaméteres automatikus vízminőségmérő állomások a Sajó és a Duna vízminőség-szabályozási mintaterületén. Az SVR (Sajó-ltérségi Vízmiijőség-ellenőrző Rendszer) és a DVR (Dunavölgyi Vízminőség-ellenőrző Rendszer) feladata a két vízfolyás — Sajó, Duna — vízminőségének állandó vizsgálata, a külföldről érkező (elsősorban a Sajónál) szennyezés folyamatos mérése és rögzítése, a szennyvízhullámok levonulásának előrejelzése. Az automatikus vízminőségi állomások a klasszikus vízminőségi jellemzők — hőmérséklet, vezetőképesség, pH, oldott oxigén, zavarosság — folyamatos mérését teszik lehetővé. Egyes mérőállomásokon az előzőeken kívül lehetőség van olajtartalom, vízállás és napfényintenzitás, illetve e paraméterek valamelyikének mérésére is. A jelenleg mért paraméterek csak közvetve adnak tájékoztatást más vízminőségi jellemzőkre. Bíztató kísérletek folynak további paraméterek mérésére szolgáló szondák, érzékelők kialakítására. A Duna Budapest feletti szakaszán két állomás került elhelyezésre: a DVR—1 Rajkánál, a DVR—2 Szobnál. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területén valamennyi vízfolyás határszelvényében mérőállomás üzemel (SVR) és egy mobil állomás áll rendelkezésre (SVR—3M). Ezek a miskolci székházban elhelyezett — mikroszámítógéppel vezérelt — területi központ (SVR—TK) irányításával egységes vízminőségi információs rendszerként üzemelnek. A Szamos határszelvényében Csengernél épült egy újabb monitorállomás, ami ebben az évben kezd üzemelni. Ezen kívül a Zala torkolatánál fog épülni egy újabb monitorállomás, amely lehetővé teszi a folyó vízminőségét ellenőrizni a Balatonra való tekintettel. A KGST országok együttműködése az automatikus vízminőség ellenőrzésében A KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete 1971. óta foglalkozik az automatikus vízminőségmérés, ellenőrzés kérdéseivel, és önálló munkacsoport létrehozását javasolta. Ennek a csoportnak főkoordinátora Csehszlovákia lett. A téma első, 1975-ig tartó ciklusában kidolgozásra kerültek az automatikus vízminőség-mérő állomások telepítési szempontjai, az adattovábbítás és adatfeldolgozás kérdései. Kialakították az automatikus vízminőség-mérő állomások alapműszereit: a NAJADA, 50