Hidrológiai tájékoztató, 1985

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Lőcsy István: Előregyártott szennyvíztisztító telepek létesítési tapasztalatai

Aquamer, AquaDat, Nephelon és Oiltest monitorok, valamint az UPFA és egyéb diszkrét üzemű kolorimetriás analizátorokat. Megkezdődött az automatikus mintavevők gyártása is. Megépültek az első — felszíni vizek minőségének ellenőrzését végző — kísérleti jellegű többparaméteres monitorállomások a Duna, az Odera, a Visztula, a Sajó, az Északi-Donyec, a Moszkva és az Iskar, valamint az Arges folyókon. A munka 198(Mg tartó második 5 éves ciklusa azzal ; az alapvető célkitűzéssel indult, hogy az automatikus vízminőség ellenőrzés a rutin vízminőség ellenőrzési és szabályozási tevékenység szerves részévé váljék. Ennek érdekében a tagországok tovább növelték a monitorállomások számát, javították a meglevők üzembiz

J tonságát. Értékelési módszereket dolgoztak ki a mérőállomások által szolgáltatott adatok vízminőségi információ tartalmának feltárásához, újabb automatikus vízminőség ellenőrző műszereket alakítottak ki további vízminőségi jellemzők automatikus meghatározása céljából. Különösen a kolorimetriás és a potenciometriás méréstechnika fejlődött számottevően ebben az időszakban. Ennek eredményeként egy sor minőségi jellemző — ammónium ion, nitrát ion, össz-nitrogén, ortofoszfát ion, össz-foszfor, réz ion, fluorid ion, cianid ion, vas, mangán, és a fenolok automatikus mérése válhat lehetővé. A felszíni vizek minőségének ellenőrzését végző monitorállomások mellett megjelentek az első technológiai folyamatok ellenőrzését, irányítását végző monitorok is. A KGSTnben folyó munka 1981-ben indult 3. fázisának fő célkitűzése a további műszerfejlesztés és automatizált irányítási rendszerek kialakítása volt. Tekintettel a monitortechnika és a laboratóriumi automatizálás közötti szoros kapcsolatra, a korábbi tematika kiegészült a laboratóriumi munka folyamatos méréstechnika tárgykörével: 1. Vízminőség-ellenőrzést végző automata állomások, analizátorok és mozgó laboratóriumok meglevő típusainak tökéletesítése és új típusok létrehozása. 1.1. A vízminőség ellenőrzési céljait szolgáló különbö1 ző típusú automatikus monitorállomások, kiegészítő berendezések létrehozása és tökéletesítése. 1.2. Űj elveken alapuló vízminőség-ellenőrzési analizátorok kidolgozása. 1.3. Mozgó monitorállomások és vízkémiai laboratóriumok létrehozása és tökéletesítése. 2. Laboratóriumi vízelemzési folyamatok komplex automatizálása. 2.1. A laboratóriumi vízelemzés folyamatainak komjplex automatizálásán irányuló elvek és módszerek kidolgozása. 2.2. A különböző típusú hidrokémiai laboratóriumokban megvalósítandó elemzési folyamatok komplex automatizálása. 2.3. A különböző típusú biokémiai laboratóriumokban végzendő biokémiai elemzés automatizálása. 3. Vízminőség monitoring és vízminőség-szabályozás céljait szolgáló automatikus rendszerek létrehozása és tökéletesítése, e rendszerek belső és külső kapcsolatainak vizsgálata. 3.1. Regionális szintű automatizált vízminőségi álla

J pot-megfigyelő rendszerek. 3.2. Technológiai és lokális szintű vízminőségi állapotmegfigyelő rendszerek. 3.3. Adattovábbítás és a rendszerelemek közötti kapcsolatok. 3.4. A vízminőségi adatok feldolgozás, értékelés, tárolás módszerei és technikái. Az ötéves munkatervnek megfelelően 1982-ben Magyarország szimpóziont rendezett „A vízminőség automatizált ellenőrzésének továbbfejlesztése és automatikus irányítási rendszerek kialakítása" címmel, melyre 1982. október 18—22. között Mátrafüreden került sor. A szakértői találkozón Románia kivételével, a témában érdekelt összes KGST ország, valamint Finnország vett részt. A rendező OVH és VITUKI mellett számos hazai, műszerfejlesztéssel, automatikával foglalkozó intézmény, valamint több vízügyi igazgatóság képviselője vett részt. A szimpózionon részt vevő 45 külföldi és hazai szakemberek 28 előadást tartottak az alábbi fő témakörökben: 1. Fejlesztés alatt álló vagy már sorozatban gyártott automatikus elemzőkészülékek. a Monitorműszerek (távérzékelők, in situ és on line érzékelők és készülékek). b) Laboratóriumi műszerek (kolorimetriás analizátorok, potenciometriás, amperometriás és egyéb készülékek, kromatográfok, spektrofotométerek stb.). c) Alkalmazási példák. 2. Automatikus vízminőség-ellenőrző állomások és rendszerek. a) Az automatikus vízminőség ellenőrzés helye a vízi környezetvédelemben. Továbbfejlesztési irányok és szempontok. b) Alkalmazási példák (felszíni vizek ellenőrzését végző állomások és rendszerek; technológiai folyamatok ellenőrzését és irányítását végző állomások). 3. Az automatikus műszerek és állomások által szolgáltatott információk értékelési módszerei és lehetőségei. a) Vízminőségi információ-itartalom meghatározása. b) A mérőműszerek megbízhatóságának, pontosságának értékelése. A szimpózionon elhangzott előadások alapján megállapítható, hogy a korábbi szimpózion (Szovjetunió 1978, Rosztov) óta nagymértékben fejlődött az automatikus vízminőség ellenőrzés a KGST országokban. A felszíni vizek ellenőrzése mellett igen fontossá vált a különböző technológiai folyamatok ellenőrzése és szabályozása. A szimpózionon körvonalazódtak az újabb feladatok — a mérőműszerek üzembiztonságának javítása, az optimális mérési gyakoriság és pontosság kiválasztása, valamint a részt vevő KGST országok kooperációjának javítása a párhuzamos kutatások és műszerfejlesztések elkerülése érdekében. Előregyártott szennyvíztisztító telepek létesítési tapasztalatai* LÖCSY ISTVÁN Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, Vác Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 671 05—B számú tanulmányában jóval több, mint ezer darab szennyvíztisztító telep iránti építési igényt jelez hazánkban. Az építendő tisztító telepek kapacitása 100— ' » Előadásként elhangzott a MHT Szennyvíz Szakosztály és a Vízépítőipari Szakosztály 191)3. március 30-1 közös rendezésű előadóülésén. 600 m

3/d nagyságrend között várható. A tisztító telepek főbb létesítési kérdései a jelenlegi gazdasági tényezők miatt egyre feszesebbé váltak. Emelkedtek a beruházási és üzemelési költségek, amelyekre visszahat a kivitelezés időigényessége is. A beruházói kérdéseken túl fontos szempont a kivitelezést végző vállalatok nyereségérdekeltsége is. Kisebb 51