Hidrológiai tájékoztató, 1984
2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csáki Ferenc: A felszín alatti vizek nitrátszennyezettségéről
1953 Páter János ke 1962 Páti Gyula a, fm, tm 1970 Perényi Károly vé 1958 Péja Győző gm, 1961 Pinczés Zoltán tf 1983 Pócsi László hb 1961 Ponyi Jenő hb 1961 Pozsgay Elemér m-ö 1961 Predmerszky Tibor ke 1961 Preszler László ág 1972 Rózsa Lajos tm 1954 Rózsa László a, tm 1980 Salamin András hl 1952 Salamin Pál mv 1973 Sándor István tm 1969 Sárosi Lajos vé 1984 Scheuer Gyula ha 1953 Schmidt E. Róbert hg 1952 Schulhof Ödön r (rheumatológia) 1984 Schweitzer Ferenc gm 1965 Sebestyén Gyula ág 1962 Simonné Kiss Ibolya m 1961 Simor Ferenc met 1961 Somogyi Sándor tf 1952 Somorjai Ferenc m 1967 Starosolszky ödön h, hl, vé 1967 Stelczer Károly h, hl 1954 Stiller Jolán át, hb, ök 1952 Straub János hk 1956 Szabó Béla ág 1970 Szabó Jenő át, hb, ök 1958 Szabó László h, hl, vé 1972 Szabó Zoltán hb 1970 Szalai György ml 1963 Szalay József ve 1957 Szalay Marzsó László m-uiet 1972 Szalay Miklós h 1964 Szalóczy Bálint mü 1972 Szalóki Sándor m 1957 Szász Gábor m-met 1958 Szebényi Lajos hg 1961 Székely András tf 1974 Székely Ferenc hg 1964 Szekrényi Béla t 1952 Szelényi Ferenc t 1952 Szemes Gábor hb, nt 1962 Szentgyörgyi Sándor h 1963 Szentmártony Tibor h 1968 Szepesi Dezső met 1974 Sziki Gusztáv ml 1952 Szilágyi Gyula hl 1964 Szilárd Jenő gm 1963 Szilvágyi Imre tm 1967 Szodfridt István e 1975 Szőke Molnár Lajos m 1959 Szőnyi László e 1952 Szurovy Géza hg 1972 Szüle Dénes ág 1971 Takács Sándor ke 1965 Tamásné Dvihally Zsuzsa hb, hk 1963 Tóth Béla e-ml 1975 Tóth Gábor h 1968 Tóth János hb 1969 Tóth Sándor m-ö 1971 Tóth Sándorné m 1957 Török Piroska hb 1964 Tőzsér János mü 1958 Ubell Károly h, hl, vg 1962 Uherkovich Gábor hb 1983 Újvári Ferencné e 1974 Urbán László met 1976 Vajdai Imre m 1956 Vajna Zoltán h 1970 Várallyay György t 1970 Varga György k-ö 1980 Varga István h 1964 Varga László a, fm tm 1961 Verba Attila h, ág 1975 Vermes László ml-sz, szi 1970 Vitális György hg 1961 Zách Alfréd met 1974 Zalka András ág, stb 1979 Zánkai Nóra hb 1961 Ziegler Károly ág Dr. Salamin Pál az MHT tiszteleti tagja* * E cikk hasáblevonatát még a kórházi ágyon kijavította, de megfáradt teste 1984. október 22. óta már nincs közöttünk. (Szerk.) A felszín alatti vizek nitrátszennyezettségéről DR. CSÁKI FERENC Vízgazdálkodási Intézet Magyarország lakossági vízellátása 90%-ban a felszín alatti vizekből történik, ezen belül a mélyebben elhelyezkedő rétegvizekből termeljük az ivóvíz 40%-át, parti szűrésű víziekből 39%-át, karsztvizekből és felszín közeli vizekből 21%-át. A felszín alatti vízkészlet igénybevétele fokozódik, így szükséges a vízműveink által termelt víz szennyezettségének felmérése A felmérés az ország valamennyi — mintegy 1200 — közüzemi vízművére kiterjedt. A szennyezettség vizsgálatával egyidejűleg a védőterületek kialakítását és jelentőségét is vizsgáltuk: — A vízminőségi gondok több mint 90%-át, az NH 4—NO a—(NO;, szennyezettség okozza. — A nitrát szennyeződés a felszín közeli vizekre korlátozódik (50—60 m mélységig). Felszín alatti vízszerzési lehetőségek, a hasznosítható vízkészletek földtani védettsége Magyarország felszín alatti vízszerzési lehetőségei viszonylag kedvezők. Az onszág területének medence jellegéből adódóan 3000—4000 m vastagságot is elérő harmad- és negyedidőszaki törmelékes kőzet-összletek fejlődtek ki. Ennek az összletnek a felső 400—600 m vastag részében elhelyezkedő vízadó rétegeket hasznosítjuk a közműves vízellátás céljaira. A földtani védettség mértékét tekintve a felszín alatti vízikészlet 72% védettnek tekinthető. A felszín alatti vizek nitrátosodása és főbb okai 1. A települések szenyező hatása. A szennyezés veszélyét jelzi a különböző jellegű szennyező anyagok keletkező mennyisége, így 1980-ban megközelítőleg: — 14 millió m : l elszállított folyékony települési hulladék, — 19,5 millió t ipari hulladék, — 20 millió t mezőgazdasági hulladék, — 42 millió t hígtrágya keletkezett. Az évente keletkező hulladék mennyisége mintegy 90 millió t, vagyis minden lakosra kb. 9 t/év hulladékot lehet számolni. A hulladék koncentráltan keletkezik az iparilag fejlett területeken. A megfelelő távolságra történő hulladék szállításának és biztonságos lerakó helyek kialakításának pénzügyi akadályai vannak. Ezért igen sok hulladék depónia a gyenge földtani védettségű területeken van. A nyilvántartott hulladéklerakóhelyek száma az 1970—1981. évek között 20%-kal nőtt. Becslések szerint a kommunális szilárd hulladék depóniából 10
