Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csáki Ferenc: A felszín alatti vizek nitrátszennyezettségéről

— 1000 m'-ként az előző évben 0,39 t/év, a következő években kisebb és kisebb mennyiség, összesen mintegy 0,6 t nitrát oldódik ki. A felszín alatti vizek minőségét elsősorban azok a települések befolyásolják, amelyekben van közműves vízellátás, de nincs csatornázás. A településeken a felszín közeli vizek évtizedek alatt fokozatosan, olyan mértékben elszennyeződtek, hogy az ásott kutak évenkénti közegészségügyi vizsgálatai sze­rint, nem ritka a több 100 mg/1, sőt az 1000 mg/l nit­ráttartalom sem. A felszíni, de a felszín alatti vizeink minőségét károsan érinti az, hogy a lerakóhelyek 31%­nál a talajvízszint mélysége a felszín alatti a 0—1 m között van, s a szeméttelepek 20°'„-át mélyen fekvő vizenyős területeken jelölték ki. A kihordott és közvetlenül a talajba szikkasztott te­lepülési hulladékkal mintegy 37—40 t/év nitrogén jut a talajba, főleg szikkasztott fekáliás szennyvíz formá­jában. A lakossági szikkasztás a csatornázatlan telepü­lések területén nem vízjogi engedély köteles, ezért a szikkasztott szennyvíz mennyiségét csak a vízfogyasz­tásból tudjuk számítani. 2. Műtrágyák által okozott mezőgazdasági jellegű szenyeződés. Magyarország fejlett mezőgazdasággal ren­delkezik. A hektáronkénti átlagtermés eredmények — főleg gabonafélékből — elérik a 6—10 t ha mennyisé­get is. A magyar mezőgazdaságban a műtrágya felhasználás 1950-ben mindössze 6 kg/ha volt, 1965-től azonban a műtrágya felhasználás, ezen belül a nitrogén tartalmú műtrágyák felhasználása ugrásszerűen megnövekedett. 1965-foen a műtrágya felhasználás 142 768 tonna ható­anyag, hektáronként 43 kg. Földterület művelési ágak szerint (Statisztikai Zsebkönyv 1981.) 1970 1975 1981 ezer hektár meg­oszlás Mezőgazdaságilag 6601,2 70,9 művelt terület 6875,1 6769,9 6601,2 70,9 Erdő 1470,7 7545,3 1620,2 17,4 Termő terület 8401,9 8372,4 8285,0 89,0 Művelés alól kivett terület 901,3 930,9 1018,7 11,0 Egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya hatóanyag 1970-ben 122 kg, 1981-ben 216 kg. Az 1930-as években Magyarországon használt műtrá­gyákat 80,9% foszfor, 15,5% nitrogén és 3,6% kálium tartalmú műtrágyák alkották. A mezőgazdasági terme­lés növeléséből következően megváltozott a különböző műtrágyaféleségek felhasználásának aránya. Műtrágya felhasználás hatóanyagban (Statisztikai Zsebkönyv 1981.) 1970 1975 1980 1981 ezer tonna/év Nitrogén műtrágya 391 536 537 547 Foszfor műtrágya 217 429 390 391 Kálium műtrágya 229 553 472 487 összesén: 837 1518 1399 1425 A szennyezést okozó műtrágya mennyiségének ala­kulása függ: — az alkalmazott műtrágya jellegétől, — a műtrágya kihelyezés technológiájától, — a talaj tulajdonságaitól, — vízföldtani adottságoktól, — időjárási viszonyoktól. Ismeretes a nitrát anionnak a talajszemcsékhez való kedvezőtlen „kötődési képessége". A talajt akotó szer­vetlen elmek ionpotenciálja jellemzi, a fontosabb talaj­alkotó elemek között az ionpotenciál csökkenése alap­ján felállítható sorban a nitrát az utolsó (Si J 4; 10,3 — NO," : 0,39). Ez a sajátosság a növények számára kedvezőtlen, s kedvezőtlen a felszín alatti vizek szennyeződése szem­pontjából is, mivel az a nitrát anion nagyobb függőle­ges irányú migrációját eredményezi. A talaj és a vízadóréteg közötti övezet, melyben egy­irányú függőleges vízforgalom és a szennyezőanyag transzport végbemegy, a hidrológiai irodalomból jól ismert, ahol a telítetlen zóna, aerációs zóna, háromfázisú zóna néven ismert. A nitrogén transzport abban az esetben, ha kis vas­tagságú a telítetlen zóna, gyorsan a telített zónába ke­rül. amelynek felső része egy zárt oxidációs rendszer. A függőleges irányú vízmozgás hatására a nitrogén a mélyebben elhelyezkedő redukciós rendszerbe kerül, ahol természetes körülmények között elegendő redukáló anyag van ahhoz, hogy a nitrát mélybe jutását meg­akadályozza, legalábbis hosszabb ideig. Ez a magyarázata annak, hogy a mélyebben elhe­helyezkedő vízadó rétegekben a nitrát jelenléte vi­szonylag ritka. Tapasztalataink szerint a felszín közeli vizek azon része, amelyek ásott kutakkal feltárhatók, gyakorlatilag már nem rendelkeznek számottevő re­dukciós kapacitással, ez a nagymértékű nitrátos szeny­nyeződésre vezethető vissza. Ez a megállapítás első­sorban a csatornázatlan, de közműves vízellátással ren­delkező településeken, illetve azok közvetlen közelében igaz. Az 1970-es évek második felében számos — elsősor­ban közegészségügyi szakember — vélekedett úgy, hogy az intenzíven műtrágyázott területeken az ásott kutak­kal feltárható felszín alatti vizek nitrát tartalma emel­kedik. Sajnos a vizsgált ásott kutak többsége csatorná­zatlan, de vezetékes vízellátással rendelkező települések közelében volt, így a műtrágyák okozta szennyezés nem volt egyértelműen bizonyított. Ezért Komárom megye (Észak-Dunántúl) területén a megyei közegészségügyi hatóság, 1978-ban kijelölt és rendszeresen vizsgált 44 db ásott kutat, amelyek intenzíven műtrágyázott terü­leteken vannak. Valamennyi kutat 1950-től rendszere­sen vizsgálták, tehát a viszonyító adatsorok rendelkezés­re álltak. A vizsgálatok fontosabb eredményeit a lap alján levő adatok szemléltetik. Számos olyan felszín közeli vízre telepített vízmű üzemel Magyarországon, ahol a víz nitráttartalmának eredetét részben vagy egészben mezőgazdasági eredetű­nek ítéljük meg. A szennyező folyamat intenzitását az Emőd—Nyékládháza községi vízmű esetével mutatjuk be: Feltételek: A vízműkutak mélysége nem haladja meg az 50 m-t. A felszín közeli vizet pleisztocén kori durva törmelé­kes vízadó tárolja. A vízműterület közvetlen szomszéd­ságában intenzív kukorica termelést végeznek kb. 300 kg/ha nitrogén műtrágya felhasználásával. Kutak száma Rendszeresen műtrágyázott területen levő kutak Nem műtrágyázott kontroll területen levő kutak 44 16 Értékek Ammó­nia mg/1 Nitrát mg/1 Nitrit mg/l Klorid mg/l minimum 0,00 0,70 0,00 5,00 átlag 2,90 153,30 0,56 110,15 maximum 63,00 670,00 15,00 644,00 minimum 0,00 1,70 0,00 5.00 átlag 0,18 32,36 0,03 19,25 maximum 1,48 71,00 0,22 50.00 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom