Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Rab Ferenc: A 7. sz. belvízrendszer vízrendezési tanulmányterve

Javasolt megoldásom: — dobszűrés, — levegőztetés, — vegyszerbekeverés és derítés, — gyorsszűrés, — fertőtlenítés. Dobszűrőként zárt,, nyomás alatti dobszűrőket alkalmazok. Változatként foglalkoztam a mikroszűréssel is. Hazai gyakorlati tapasztalatok még nincsenek. Ha a folyamatban levő kísérleti eredmények kedvezőek lesznek, akkor különösen a víz lebegőanyag tartalmának kiszűrése, az előklór-adagolás csökkentése érdekében indokolt lesz mikroszűrő beépítése. A vegyszerek bekeverésére 8 db bekeverő tartályt terveztem, melyekből az első négyben a levegőztetés is megvalósítható. Derítő műtárgyként a Cyclofloc vagy a Mélyépterv típusú derítő jöhetett szóba. Nagyobb szabályozási lehetősége miatt az utóbbi típust választottam. Döntő szempontként jelentkezett, hogy a tisztítandó víz gyakran igen csekély lebegőanyag-tartalmú, és a Mélyépterv derítő fokozott iszap recirkuláltató lehetőségét kihasználva, ilyenkor is jó hatásfokkal üzemelhet. Gyorsszűrőként állandó szintű, állandó sebességű kvarc szűrőanyagú nyitott szűrőket alkalmaztam. Fertőtlenítésre klórgázt választottam. Hosszabb időszakot tekintve nem zárható ki 100%-os biztonsággal a nyersvíz egyes szennyezéseinek (íz, szag, növényvédőszer stb.) növekedése. Ezért kidolgoztam olyan változatokat is, amelyek már tartalmazzák az ózonos kezelés és az aktívszén szűrés berendezéseit is. Diplomatervem utolsó részében a derítés folyamatát vizsgáltam. Részletesen foglalkoztam a legújabb Mélyépterv derítővel, melynek lényege, hogy elmaradt a kotrószerkezet víz alatti görgőkre támaszkodó fogaskoszorúja és annak víz alatti meghajtóelemei, így lényegesen csökkentek a kivitelezés során gondot okozó víz alatti csatlakozások, csapágyazások. A Debreceni Regionális Felszíni Vízműnél már ezt a lényegesen kevesebb karbantartási munkát igénylő típust alkalmaztam. A 7. sz. belvízrendszer vízrendezési tanulmányterve* RAB FERENC Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja 1. A meglevő állapot ismertetése A 7. sz. belvízvédelmi szakasz egy vízgyűjtőt, így egy öblözetet alkot. Területe: 8700 ha. A jelenlegi állapot 1970-ben jött létre, amikor befejeződött a Gyula II. szivattyútelep kiépítése, amely 3,80 m

3/s kapacitásával a rendszer torkolati szivattyús kapacitását jelenti. A csatornahálózat némely nyomvonala nem a domborzatilag legkedvezőbb helyen került kialakításra. A nem kellően elmunkált depóniák akadályozzák a felszíni víz bejutását a csatornába, így a csatornák mentén is belvízzel sújtott területrészek vannak. A kialakított nagyobb méretű tábláknál nem történt meg a csatornahálózathoz kapcsolódó táblaszintű vízelvezető elemek kiépítése. _ A Kisdelta tározó létesítését indokolja: a) A térség vízmérlegében 1975-ben 2,45 m

3/s-os vízhiány jelentkezett. b) A román vízügyi szervek közlése szerint a jövőben élővízként 0,8 m

3/s-os vízhozamot, ezen felül aszályos évben januártól májusig 10 m

3/s vízhozamot engednek át a határon. A tározó üzemi térfogata 16 millió m

3. További 14 millió m

3 árvízcsúcs-tározó lehet. A tározó tervezett mezőgazdasági hasznosítása: öntözés, halasítás, ipari vízellátás kommunális vízellátás és rekreációs vízellátás. A Mályvádi tározó területe 3310 ha, amelyből 1840 ha erdő, a többi szántó, rét és legelő. A tározó befogadóképessége 75,0 millió m

3. A tározótöltés koronaszélessége 4,0 m, mindkét oldali rézsűje 1 : 3. 2. Műszaki tervezés A feladatot arra a mértékadó helyzetre oldottam meg, amikor a területen belvíz is van és az árvízi tározó fenékvizeit is el kell vezetni. 2 db vonalvezetési változatot vizsgáltam. Ezekre elkészítettem a normatívák alapján a költségbecslést. Ezután a két változatot összehasonlítottam vonalvezetés, keresztszelvény, hosszszelvény, földmunka és a műtárgyak szempontjából. 1 A MHT 1982. évi Diplomaterv Pályázatán egyetemi kategóriában II. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a BME Vízgazdálkodási Tanszékén készült. 2.1. A lefolyási értékek meghatározása 2.1.1. A Salamin-jféle módszer * a) A fajlagos vízhozamfüggvény: q = aT~"' (A > 10 km

2), ahol: q (l/s/km

2) — fajlagos vízhozam T (nap) — annak az esőzésnek vagy olvadásnak az időtartama, amelyből a lefolyás keletkezik, „a" és „m" a függvény állandói. b) A fajlagos vízhozam: q = 0,04 • U- a (A < 10 km

2), ahol: a — vízgyűjtő terület lefolyási tényezője i

c — az e évenkénti átlagosan egyszer elért, vagy meghaladott 1 óra esőidőtartamhoz tartozó esőhevességi érték (l/s/ha). 2.1.2. Az új tervezési módszer (GATE) A GATE az agronómiai vízrendezési igény tábla- és területkategorizálásának alapjául két alaptényezőt választott : — csapadék mennyiségét és megoszlását, — a termőtalajt. A levezetési értékek számításának alapjául, a téli félév 10 éves gyakoriságú csapadékát fogadtuk el, melynek átlagértéke 327 mm. Ebből a talajt — mint téli tárolóteret — terhelhető mennyiség, ha levonjuk a téli félév evaporációs vízveszteségét — ami száz mm-re becsülhető. 3. Hidraulikai számítások 3.1. A csatornák hidraulikai méretezése A csatorna vízhozama: Q = AkR

2"V

2', ahol: A — a nedvesített szelvényterület (m

2), k — a meder simasági tényezője, R — a hidraulikus sugár (m), 1 — vízszínesés. 3.2. A műtárgyak hidraulikai méretezése A műtárgyak (átereszek) keresztmetszeti meghatározása során 25 éves gyakoriságú vízhozamot vettem figyelembe, és a duzzasztás mértéke nem lehet 5 cm-nél 8