Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Kondásné Gaál Ilona: Az öntözés hatása a bimbóskel hozamára

nagyobb, vagy a műtárgyból kilépő víz sebessége nem lehet nagyobb, mint a műtárgy előtt levő vízsebesség 1.1-szerese. ahol 2 V-f 2 g Vt 2 g ' t ' 4R Vi

1 i < 5 cm 2 g ~ K — a csőáteresz duzzasztása (m), •v

0 — a csatornában mozgó víz sebessége (m/s), Vi — az átereszben mozgó víz sebessége (m/s), t — az áteresz hossza (m), fő — belépési veszteség tényezője, t. — súrlódási veszteség tényezője. 4. Belterület csapadékvíz elvezetése Felszíni nyílt csatornahálózatot terveztem. A lefolyásra kerülő csapadékvíz mennyisége: Q = aiA (l/s), ahol: a — a lefolyási tényező, i — a csapadékintenzitás (l/s/ha), A — a csapadékvízgyűjtő terület (ha). A tervezés során anyaggödröket tározóként, a csatornákban való tározódást a Schrank-féle tényezővel vettem figyelembe, melynek értéke 0,72. 5. A kijelölt terület drénezése A q értékét a márciusi 10%-os valószínűségű 6 napos nagy csapadékból kiindulva határoztam meg, növelve, azt a talajvízbeáramlás miatti várható többlettel. A márciusi 6 napos 10%-os valószínűségű csapadék 34 mm, azaz átlagosan q = 36 : 6 = 5,5 mm/nap. Foglalkoztam még: — gazdaságossági vizsgálattal, — előkészítő és kivitelezési munka helyes sorrendjével, — üzemeléssel, fenntartással, felújítással és balesetvédelemmel. Az öntözés hatása a bimbóskel hozamára* KONDASNÉ GAAL, ILONA „Lenin" Mg. Tsz., Szerencs 1. Bevezetés Hazánkban a bimbóskel elterjedőben levő zöldségkülönlegesség. Termesztése jelenleg kis területen folyik, de biológiai értékei, változatos felhasználási lehetősége és jó eltarthatósága indokolttá tennék nagyobb arányú elterjesztését. Alacsony terméshozama, kis jövedelmezősége miatt azonban nem szívesen foglalkoznak vele gazdaságaink. Az alacsony termésátlagok részben éghajlati okokkal magyarázhatók: a vegetációs időben kevés és a bimbóskel számára nem megfelelő eloszlású a csapadék, a túl nagy nyári hőmérséklet gátolja a bimbók fejlődését. Öntözés segítségével egyenletesebb vízellátást és kedvezőbb klimatikus feltételeket tudunk biztosítani a növények számára, ezzel lehetővé válik a nagyobb hozamok és a jobb termésminőség elérése. Munkám során különböző gyakoriságú öntözések mellett vizsgáltam a bimbóskel egyes gazdaságilag fontos mennyiségi és minőségi mutatójának alakulását. 2. A kísérlet ismertetése Kísérletemet a Kertészeti Egyetem Kísérleti Üzemében Szigetcsépen folytattam 1981-ben Jacje E F

t fajtával. Három kezelést végeztem: 3. Kísérleti eredmények Vizsgálataim az egyes vegetatív részek (szár, levélzet, bimbók) tömegének, továbbá néhány beltartalmi mutató értékének alakulására irányultak. Az egyes vegetatív részek tömege a kezelések hatására eltérően alakult. A szártömeg öntözés hatására jelentősen nőtt, a levéltömeg változása viszont már nem volt ilyen egyértelmű (1. ábra). Itt a kisebb víznorma N 150 140 130 ' 120 110 100 90 \ szár —1 föld feletti részek —i ^r 1 [mm] önt. víz 10S ^154 , levél 1. ábra. A szár, a levélzet és a föld feletti részek együttes tömegének alakulása bimbóskelnél öntözés hatására Kezelések 1 2 3 Öntözések száma 2 6 11 Idénynorma, mm 36 108 154 Az öntözéseket stabil esőztető öntözőberendezéssel végeztük. A tenyészidőszakban 155 mm csapadék hullott. A kísérletbén a káposztaféléknél átlagosan javasolt termesztéstechnológiát alkalmaztam. Speciális beavatkozásként palántázás után 10 héttel tetejezést végeztem a bimbók egyenletesebb és gyorsabb növekedése érdekében. * A MIIT 1982. évi Diplomaterv Pályázatán egyetemi kategóriában II. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézetében készült. növekedést, a nagyobb pedig csökkenést eredményezett. A levéltömeg csökkenése csak az első fagyok után jelentkezett, mert a bőséges vízellátásban részesített tövek lombja korán lehullt. A bimbóskelnél általánosan alkalmazott a késői (decemberi—januári) betakarítás, ilyenkor a bimbókat a rájuk boruló levélzet is védi a fagyoktól. A 3. kezelésnél tapasztaltak alapján intenzíven öntözött növényeknél ezzel a védőhatással kevésbé számolhatunk, a késői betakarítás nagyobb fagyási veszteségekkel járhat. A termesztőket a vegetatív részek közül elsősorban a bimbók mennyiségének alakulása érdekli. A bimbókat keménység és átmérő szerint osztályoztam, és vizsgáltam az egyes frakciók tömegének alakulását. A tövenkénti bimbóhozam öntözés hatására növekedett, de a 2. és 3. kezelés között már nem volt lényeges különbség. A selejt (laza, illetve 2 cm-nél kisebb át9