Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Hegedüs Mária-dr. Bancsi István: Tájékoztató "A Tisza és mellékfolyói üledékének ökológiai vizsgálata" című XVI. TISCIA kötetéről (Könyvismertetés) - Dr. Dobos Irma: A Magyar Állami Földtani Intézet mélységi vízfigyelő kútjainak észlelési adatai 1967-1981. Összeállította: dr. Rónai András (Atlaszismertetés)

Tájékoztató „A Tisza és mellékfolyói üledékének ökológiai vizsgálata" című XVI. TISCIA kötetről. Az Országos Vízügyi Hivatal Környezetvédelmi Főosztálya megbízásából 1979. augusztus 23. és szeptember 15. között hossz-szelvény vizsgálat lebonyolítására került sor, ami a Tisza magyarországi szakaszának és mellékfolyói torkolatvidékének tanulmányozását tette lehetővé. A korábbi hagyományoktól eltérően most az üledéket mintáztuk és tanulmányoztuk annak fizikai, kémiai és biológiai sajátosságait. A munka előkészítése során arra törekedtünk, hogy lehetőségeinkhez mérten a legkülönbözőbb vizsgálatok elvégzésére megfelelő feltételt biztosítsunk. Ennek érdekében több Tisza menti intézmény szakemberének bevonásával készült el a program. A vizsgálatokban részt vettek a Tisza menti vízügyi igazgatóságok, a Heves megyei, a Szolnok megyei és a Csongrád megyei KÖJÁL, a VITUKI, a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet szakemberei. A kötetben az üledékvizsgálatok során alkalmazott módszereket, a mintavétel körülményeit és mindazokat az általánosan érvényes megfigyeléseket közöljük, amelyek a speciális témákat kidolgozó szakemberek eredményeinek értékeléséhez szükségesek. A TISCIA XVI. kötetében 18 szerző tizenhat dolgozatban számolt be a vizsgálatok eredményeiről. A dolgozatok címét és szerzőit a következőkben közöljük: Bancsi István—Szitó András—Végvári Péter: Az 1979 évi tiszai üledékvizsgálatok körülményei (Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok, Tiszaliget). Győri Zsolt—Végvári Péter: A Tisza és mellékvízfolyásai üledékének fizikai és kémiai viszonyai (Hidrobiológiái Laboratórium, Kisköre). László Ferenc—Berta Erzsébet: Nehézfémek Tisza hossz-szelvény fenéküledék mintákban (VITUKI, Budapest). B. Tóth Mária: A Tisza és mellékfolyói üledékének bakteriológiai vizsgálata (Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok, Tiszaliget). Hegedűs Mária—f Zsigó Margit: A Clostridium szám változása a Tisza hossz-szelvényében (Csongrád megyei Közegészségügyi-járványügyi Állomás, Szeged). Estók Bertalan: Fekál indikátor barktériumok vizsgálata a Tisza hossz-szelvényében és a jelentősebb mellékfolyók torkolatának üledékében (Heves megyei Közegészségügyi-járványügyi Állomás, Eger). Hamar József—Borbély György: A heterotróf aktivitás becslése a Tisza és mellékvizei üledékében és vizében (Hidrobiológiái Laboratórium, Kisköre). Dobler Lászlóné—Kovács Katalin: A Tisza és mellékfolyói mederüledékének kovaalgái, valamint klorofil-a és feofitin-a koncentrációk vizsgálata (Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged). Váncsa András L.: A Tisza hossz-szelvény vizsgála-í takor gyűjtött fenéküledék minták ,,nem-kova" algáinak minőségi és mennyiségi vizsgálati eredményei (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc). Gál Dániel: A tiszai hossz-szelvény vizsgálat üledékmintáinak Testacea faunája (József Attila Tudományegyetem, Szeged). f Józsa Zoltán: A Tisza magyarországi szakaszán vett üledékminták Ciliata faunájának vizsgálata. Bancsi István—Hamar József: Adatok a Tisza és mel-i lékvizei üledékének Rotatoria és Zooflagellata faunájához (Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok, Tiszaliget). Ferenc Magdolna: A Tisza hossz-szelvény zoobentosz vizsgálata: Oligochaeta, Polychaeta fauna (József Attila Tudományegyetem, Szeged). B. Tóth Mária—Bába Károly: A Tisza és mellékfolyói puhatestű faunája (Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok, Tiszaliget). Zsuga Katalin: A Tisza és mellékfolyói Entomostraca faunája (Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok, Tiszaliget). Szitó András: Chironomida lárvák abundanciáját befolyásoló környezeti tényezők a Tiszában (Haltenyésztési Kutató Intézet, Szarvas). Dr. Hegedűs Mária—Dr. Bancsi István A Magyar Állami Földtani Intézet mélységi vízfigyelő kútjainak észlelési adatai 1967—1981. összeállította: dr. Rónai András. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. Budapest, 1982. (61 oldal, 9 ábra, 12 fénykép, A/3-as forma. Példányszám: 300). A Földtani Intézet Síkvidéki Kutató Osztálya közel 20 évvel ezelőtt új kutatást indított el az Alföldön, és egyik célkitűzésének folyamatos megvalósításáról, a mérnökgeológiai és az agrogeológiai igények kielégítésére irányuló földtani térképezésről a Hidrológiai Tájékoztató 1981. októberi számában már beszámoltunk. A kutatás másik célja az artézi kutakkal feltárt negyedkori és harmadidőszak végi homokos képződményekben lejátszódó vízmozgás és nyomásváltozások észlelése és értékelése, amelynek eddigi eredményeiről az új kiadvány ad értékes tájékoztatást. A tudományos munka megvalósítását az tette szükségessé, hogy az Alföld több tízezer artézi kútja olyan jellegű és mértékű változást idéz elő a vízadó rétegekben, amelyet a termelő kutak mérési adataiból alig vagy egyáltalán nem lehet kiszűrni. Éppen ezért a meteorológiai és a földtani tényezők hatásának észlelésére a víztermeléstől mentes területrészeket kellett kijelölni. A mélységi vízkutatás 1965-ben két szelvény (É—D-i és K—Ny-i) mentén földtani alapfúrások mélyítésével kezdődött, és számuk 198l-re elérte a 37-et. A fúrásokban kijelölt legjobb vízadó rétegre 49 vízszínészlelő kutat telepítettek az ugyancsak észlelő kúttá kiképzett 25 alapfúrás körül. A DNy—ÉK-i fúrásszelvény kialakítása (Baja és a Szatmári síkság között) a következő évek feladata. Ha a kutatás bővítésére még lehetőség kínálkozik, akkor javasolnánk a Békési-süllyedék területén az Öcsöd—cserebökényi szelvényt a román határig meghosszabbítani és megközelítően a Budapest— Záhony közötti szelvény mentén észlelő kutak telepítését. A víz-, a léghőmérséklet, a légnyomás és a vízszínmérés eleinte hagyományosan, majd 1974 óta folyamatos íróműszerrel — a nyugatnémet SEBA és a keletnémet STEREMAT cég készülékével — történik. A több mint 10 évet meghaladó mérési sorozatból ötféle természetes okból származó vízmozgást lehetett megfigyelni, mint a földi árapály és a légnyomás okozta vízszínváltozást, az éves és a sok éves vízjárást, valamint a rendkívüli okokból eredő (földrengés, nagyobb robbanások) vízszínmozgást. Ezeket a változásokat több diagram szemlélteti és igen értékes következtetések levonására adtak már eddig is lehetőséget. A szöveges részen belül az I. táblázat az alapfúrások és az észlelő kutak legfőbb alapadatairól tájékoztat, amely egyúttal utalás az atlasz harmadik részében részletesen kimunkált, a kutakhoz tartozó észlelési és vizsgálati adatokra. A második rész 12 fényképen néhány észlelő kúttelepet mutat be. Az atlasz harmadik részében a kutak adatait 51 oldalon ismerteti, kiemelve a teljes észlelési időszak heti. havi és éves vízszínadatát. Ezeket — a kút helyét feltüntető — 1 :150 000-es méretarányú helyszíni vázlat egészíti ki. A kiadvány terjedelmét meghaladta volna, ha a közismerten kitűnő koncepciójú szerző további értékelést is végez az atlasz első részében. Az összefüggések tisztázására előreláthatólag csak a kutatás befejezése után kerülhet sor. Mindentestre már ez az atlasz is bizonyítja, hogy olyan megbízható adathalmazhoz jutottunk, amelyhez hasonlót még eddig az Alföld fiatal időszaki üledékeiről és az azokban tárolt mélységi vizekről nem sikerült biztosítani. A minden vonatkozásban (a tervezéstől a megvalósításig) kitűnő munka méltán tükrözi a szerző nagyszerű elméleti felkészültségét és nem mindennapi szervezőképességét. Elismerés illeti az intézet vezetőségét is, amiért szabad utat engedett az új Alföld-kutatás megvalósításának. Dr. Dobos Irma 52