Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Vágás István: Földtani Közlöny - Regiszter Kötet, 1960-1975. (Könyvismertetés)

sokban levő Vidraru tározóhoz. Az íves völgyzárógát magassága 165 m, hossza 307 m. A tározó hossza 14 km, 900 ha területet foglal el. A tározóban 465 Mm

3 vizet tároznak. (Ez a tározó sem volt tele.) A villamos erőműnek 43 km hosszú csatornája és föld alatti hálózata van.A csőhálózat átmérője: 5,15 m. Az erőmű turbinája évi 400 GWh villamos energiát termel. Felkapaszkodtunk a Fogarasi-havasokban, 2042 m magasságban hófoltok között tündöklő Bilea vízeséshez, majd a tengerszemekhez. Tervbe volt véve, hogy a Lotru és Sebes folyókon épült tározókhoz is felmegyünk, de az üzemanyaghiány miatt ez nem valósulhatott meg. A Sebes folyó a Maros bal oldali nagyobb mellékvízfolyása, hossza 93 km, átlagos esése 20 m/km, vízgyűjtő területe: 1288 km

2. Az elmaradt program tározó adatai: A Lotrun levő Vidra tározóban 440 Mm

3 vizet tároznak és évi 900 GWh villamos energiát termelnek. Toti köség határában épült meg az íves típusú beton völgyzáró gát, melynek magassága 80 m. a gátkorona hossza: 176 m, a tározó térfogata 21 Mm

3. Ettől 9 kmrel feljebb Sugág község területén az Oasa tározó épült. Itt a völgyzáró gát típusa súlygát, magassága 91 m, a gátkorona hossza: 300 m. A tározó térfogata: 136 Mm

3. Ezeken kívül még a térségben 3 kisebb tározó épült. A tározókat 17 km hosszú csatorna és alagútrendszer köti össze. Gyulafehérváron ismét találkoztunk a mellékvízfolyásokkal megnövekedett Maros folyóval, majd a Cserna és Zalasd vizének egyesülésénél, a Ruszka-hegység lábánál levő Vajdahunyadra utaztunk. Itt megnéztük a várat (megerősített díszes kastélyt), melyet a törökverő Hunyadi János épített. A programtól eltérően a Cserna felső vízfolyására — Felsőtelek település határában — épült tározót néztük meg. A tározóból Vajdahunyad vízellátását oldják meg. Déván a 371 m magasan levő várromok láttán, a híres népballada „A falba épített asszony" verssorai hangzottak el. Dévától útunkat az üzemanyag hiányán túl az autóbusz műszaki problémája is nehezítette. Az Erdélyi-Érchegység vízválasztójára felkapaszkodva a Fehér-Körös vízgyűjtőjén az egykori nagy aranybánya vidéken haladtunk. A Fehér-Körös vidékének igen gazdag történelmi és vízügyi történetében kaptunk betekintést. Honctőnél a Fehér-Körös vízmércéjén 0 cm-es vízállást olvastunk le. Körösbökénynél csak egy percet időztünk a Beszédes-féle József Nándor malomcsatorna kezdőpontjánál. Elértük a Fehér-Körösnek azt a pontját, amelytől már töltés kíséri a vízfolyást, a Gyula határában levő Szanazugi határrészig, a Fekete-Körössel való egyesülésig. Bokszeg község mellett elhaladtunk a Tőz patakon levő kisebb Béli víztározó mellett. A Tőz patak a Fekete-Körös legjelentősebb mellékvízfolyása. Több Fekete-Körösi ái-víz ennek a pataknak a rovására írható. Ha üzemanyagunk és jó autóbuszunk lett volna Borossebesről térhettünk volna le Menyháza fürdőhelyre, Borosjenőről pedig a Csiger patakra települt Feltóti és az Almás patakon kialakított Kurtakéri kisebb földgáttal lezárt tározókhoz. Elértük Csigérszöllőst (régen Szőlőscsigeréi), s azt a helyet, ahol 1849. augusztus 13-án a világosi fegyverletétellel a 48-as szabadságharc befejeződött. Üjabb 25 km megtétele után visszaérkeztünk Köröskisjenőre, arra a helyre, amelynél utazásunk második napján áthaladtunk. A Beszédes-féle malomcsatorna és a székudvari vízimalom a Fehér-Körösön a Kárpát-medencében elsőként megvalósult több célú vízi létesítmények egyike. Kilencnapos erdélyi útunk során láttuk a mély völgyekben rohanó patakok egymásra bukó vizeit, egeket karcoló fenyveseket, majd mi is feljutottunk az egekig. Elhaladtunk szomorú és dicső történelmi események színhelyei mellett. Élményekben, tapasztalatokban meggazdagodva érkeztünk haza. Góg Imre ISMERTETÉSEK, HlREK Földtani Közlöny — Regiszter Kötet, 1961—1975. összeállította: dr. Dobos Irma és Molnár József. Szerkesztette: dr. Meisel Jánosné. Akadémiai Kiadó. 125 old. A Magyarhoni Földtani Társulat vezetősége — szem előtt tartva a geológusok gyors tájékoztatás iránti igényét — úgy döntött, hogy a Földtani Közlönyt 1975-<ig bezárólag újabb regiszterbe foglalva feldolgoztatja és közreadja. Ez az új regiszter Halaváts Gyula, Cholnoky Jenő, Boda Jenő, Kaszap András, Lengyel Endre munkája után a negyedik kötet, amely 15 évfolyam 7000 oldal anyagát dolgozta fel. A regiszter 6 fő fejezetből áll. Szakmai anyagot az első három fejezet tartalmaz, a többi a személyi ügyekkel, a társulat életével és a híranyagokkal foglalkozik. A Címjegyzék fejezet a 15 év alatt megjelent tudományos cikkeket tartalmazza a szerzők nevének alfabetikus sorrendjében, sorszámmal eliátva, a megjelenésre utaló — kötetszám, év, oldalszám — adatokkal. A Szakmai mutató fejezet betűrendes tárgymutatót, földrajzi és szerzői névmutatót tartalmaz. A címszavak utáni számok a Címjegyzék sorszámai. A Tárgymutató a szakcikkek lényegi anyagát dolgozza fel cím-t szavakban. A Földrajzi mutatóban a belföldi és a külföldi helységek, bányanevek és mindazok a földrajzi elnevezések megtalálhatók a címjegyzékre visszautaló számokkal, amelyekhez jelentősebb földtani megfigyelések és események kapcsolódnak. A Szerzői névmutató a Címjegyzékben szereplő szerzőket és társszerzőket sorolja fel alfabetikus sorrendben. A harmadik fejezet az Irodalom, amely az évenként összegyűjtött teljes földtani irodalom jegyzékét évszám. kötet- és oldalszám feltüntetésével az évfolyamok növekvő sorrendjében tartalmazza. A Személyi ügyek négy alfejezete a tudományok doktora és kandidátusa fokozatot, valamint az egyetemi doktori fokozatot elnyert személyek nevét sorolja fel ABC-rendben. Ugyancsak e fejezeten belül kerültek feldolgozásra a jubileumi köszöntések, a nekrológok és megemlékezések. A Társulati élet c. fejezet a közgyűléseket veszi számba időrendi sorrendben. A Hírek c. fejezetben a Személyi hírek adatai kitüntetésekre, külföldi utakra stb., az Egyéb hírek pedig főként a szakmai rendezvényekre vonatkoznak. A Személyi hírek a személyneveket alfabetikus sorrendben közli, míg az Egyéb híreknél kizárólag a kötetszám, évszám és oldalszám szerepel. A Földtani Közlöny minden száma jelentős teret szentel a hazai és külföldi könyvek és folyóiratok ismertetésének. Sajnálatosan ezek az igen értékes adatok nem kerültek be a kötetbe, pedig igen nagy segítséget nyújtottak volna a szakirodalomban való eligazodáshoz. A kötetet az Akadémiai Kiadó megbízásából a debreceni Alföldi Nyomda A/5-ös formában, vászonkötésben, dicséretes kiállításban készítette el. Kár, hogy a hasonló rendeltetésű Hidrológiai Közlöny 1921—1970., valamint az 1971—1980. évfolyamait magában foglaló Tartalomjegyzék csak sokszorosítás útján, nempedig a regiszter kötethez hasonló kivitelezésben jelenhetett meg. Dr. Vágás István A Regiszter Kötet megrendelhető a Magyarhoni Földtani Társulat Titkárságán, ára 100,— Ft. (Szerk.). 51