Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Ásványvízkutatás és -feltárás Parádsasváron

betörés bányában, szénsavas források, kutak). Ezeket is az andezit vulkánosság utóműködésének tartjuk többékevésbé megalapozottan. A tiribesi C0

2 kutatása, feltárása Az 1964. évben nagy erővel betört gáz jelenleg jókora ellenállást jelentő iszapdugón keresztül áramlik. A gázbetörés helye Jcülszínről fúrással elérhető, a kútvizsgálat és kútkiképzés vázlata: A tervezett rétegsor 0— 10 m agyag (holocén—pleisztocén) 10—472 m slir 472—476 m homokkő 476—478 m I. telep 478—498 m homokos aleurit 498—499 m II. telep (miocén) 499—502 m riolittufás homok 502—503 m III. telep 503—510 m riolittufa 510—540 m felvető harántolása után alsómiocén vagy oligocén homokkő, C0

2 víztároló. A feladat vázlatosan: Teljes szelvényű fúrás 450 m-ig. Magfúrás a szénsavas víz megjelenéséig, illetve 540 inig. Karotázs-vizsgálat, melynek figyelembevételével műanyag szűrő elhelyezése. A nyugalmi vízszint a külszín felett 1—5 bar-nak várható. Tervezett költség 1,8 mFt. A tiribesi CO2 feltárásának várható eredményei A külszíni fúrás szénsavas, ásványvizes kúttá történő sikeres kiképzésével csökkenne az iszapdugón át történő víz- és gázszivárgás lehetősége, valamint az ásványvíz hasznosítható lenne. Jelenleg 35 l/p vízmennyiség szivattyúzását kell megoldani éjjel-nappal, munkanapon-ünnepen. A vízből felszabaduló C0

2 hígítására 130 m

3/p behúzó légárammal külön légosztályként kell szellőztetni a gázszivárgásos területet. Sikeres külszíni kútkiképzés, szabad kifolyás, nyomásellenőrzési lehetőség esetén a két vágatba történő szénsavas vízszivárgás megszűnne, lecsökkenne, lezárhatóvá válna. Az ásványvíz termelése, palackozása, árusítása csekély beruházást igényel és szerény hasznot ígér. 1,5 km gravitációs, csőben történő vízszállítás után a tiribesi üzemudvarban található épületben mód lenne palackozásra. Az ehhez szükséges gép könnyen beszerezhető, néhány százezer Ft-os nagyságrendű árban kapható. Az egyik legfontosabb költségtételt az ásványvizes palackok szállítása jelenti, így az esetleges forgalmazást szűk környezetben célszerű végezni. Az ásványvíz értéke A nyugati országokban, így a szomszédos Ausztriában is az ásványvíz drágább az ottani jó minőségű söröknél. Magyarországon a Borsodi vagy a Kőbányai világos sör is drágább a gyógyvíznek minősített ásványvizeknél. Az ásványvizek—gyógyvizek választéka Salgótarjánban: Karancsvíz 2,80 Ft/l (közönséges lágyított csapvíz répcelaki széndioxiddal dúsítva) Kristályvíz 4,10 Ft/l (Budapest Margitszigeten palackozzák) Borsodi ásványvíz 6,80 Ft/l Hunyadi János keserűvíz 5,— Ft/0,7 1 Parádi Cseviee II. 3,50 Ft/0,5 1 Ferencz József keserűvíz 5,— Ft/0,7 1 Mira gyermek gyógyvíz 5,— Ft/0,7 1 Parádi kénes csevice 3,50 Ft/0,5 1 Salvus bükkszéki gyógyvíz 5,50 Ft/0,7 1 Igmándi keserűvíz 5,30 Ft/0,7 1 A tiribesi szénsavas, nagy sótartalmú víz külszíni feltárása az Mv—106. sz. fúrás vizéhez hasonlónak várható, amit szénsavas, kellemes sós íze miatt sokan hordanak és gyógyító hatást is emlegetnek. Az Mv—106. s>z. fúrás kifolyóvize csekély hozamú, palackozásra nem lehet gondolni. A tiribesi fúrás palackozáshoz elegendő vízhozamú vizet biztosíthatna. A Nógrádi Szénbányákon kívül más intézményeket vállalatokat is érinthet, érdekelhet a téma: Bányából történő vízkiemelés, külön szellőztetés helyett ásványvíz termelése, forgalmazása. A környék jobb ellátásán kívül szempont lehet az export is. Az osztrák sör eladható Magyarországon, de a magyar ásványvíz Ausztriában nem!? Ásványvízkutatás és -feltárás Parádsasváron DR. DOBOS IRMA Vízkutató és Fúró Vállalat A parádsasvári (korábban parádi) csevice források leírása, vizsgálata és a vízhozamnövelő módszerek alkalmazása közel 200 évvel ezelőtt indult meg. A különleges vegyi összetételű ásványvizekre Kitaibel Pál révén figyeltek fel a belföldi és a külföldi orvosok. Az orvosi véleményeket azután rövidesen geológusok és kémikusok vizsgálatai egészítették ki [2, 6], A három ásványvíz-telőfordulás (főforrás, sasvári kastély és Bivalykút) működő és megszüntetett forrásait, valamint az újonnan feltárt ásványvizeit Papp Károly tanulmányozta részletesen. Az érdeklődés középpontjában a Nagy-Csevice (főforrás) állott és málékkor felmerült a forrás vizének — az utánpótlás mér-l tékét követő naponta többszöri kitermelésével — sikeresebb hasznosítása. A később Kis-Csevice (Csevice II) néven ismertté vált kutat a Vadakorma patak partján (sasvári kastély területén) a vízfolyás szabályozásakor tárták fel, amelyet Papp Károly tovább mélyített és kúttá képeztetett ki [6]. Hasznosítására csak később került sor. Mind a Nagy-, mind a Kis-Csevice területén egy-egy forrást (II. és III.) új építkezéssel, illetve területrendezéssel kapcsolatban megszüntettek. A 20. század elején ugyancsak nem működött már a harmadik lelőhe-t lyen, a Bivalykút területén a forrás (VI.) és a közelben létesített kút sem (V.) 1904-ben a Kis-Csevize kútkiképzésén kívül a Bivalykút területén felszámolt forrás és kút helyén 4,5 és 10 m mélységig újabb, de eredménytelen fúrásos kutatást végeztetett Papp Károly (1. ábra). A kutatás következő időszakában (1905—1974) a növekvő fogyasztói igények kielégítésére — különösen az 1950-feS években — ismét napirendre tűzték az ásványvíz mennyiségének növelését. Papp Ferenc geológusprofesszor 1953-ban a csevicék környékén 5 kutatófúrás, illetve akna létesítését tervezte az üzemeltető megbízása alapján [1], 1956-ban pedig Kisvarsányi Géza geológust kérték fel a Bivalykút területének kutatására, majd 1966-ban Papp Ferenc a Nagy-Csevice közelében néhány m mély sikertelen fúrást létesített. A meghiúsult és sikertelen kutatás után a Nagy-Csevice üzemeltetője a Kis-Csevicét 1952-ben felújította és a kénes, szénsavas „Parádi gyógyvíz" termelt mennyiségét ezzel is növelte. Az 1957. évi szakértői vélemény megállapította, hogy a kút 4 l/p (0,07 l/s) kinyerésére alkalmas és csak nyugalmi állapotban azonos a víz összetétele a Nagy-Csevicével. Üzem közben ezt a jel3 33