Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Palla György: A tiribesi széndioxid előfordulása és gazdasági hasznosítása

ször csak 2 telepes. A riolittufa fölött tehát a jelenlegi bányaművelés tárgya, a II. telep van. A jobb minőségű I. telep átlagosan 20 m-rel magasabban van. Közöttük a II. telep fedőjében aleurit, az I. telep feküjében homokos, homokköves réteg van. Az I. telep felett kevés fedőpala, azután 2—3 m-es fedő homokkőnek mondható réteg, majd a kárpáti slirnek nevezett finomszemcséjű vízzáró, vastag rétegösszlet következik egészen a külszínig. Hegységszerkezet, vulkánosság Az eddig felsorolt képződmények keletkezése után, a badenienben a Nógrádi-medencére ható földkéregbeli húzásos erők hatására vetődések keletkeztek. Ezzel párhuzamosan történt a mátrai vulkánosság. A vetődések megszüntették a kőzetrétegek, így a szén horizontális folytonosságát. A vetők szerepe, jelentősége nagy, mivel egyes esetekben vízzáró, agyagos vetőlap, más. esetekben tört, laza szerkezetű zóna. Előbbi jellemző a Nógrádi-medencére, utóbbi a keményebb, merevebb kőzetrétegekkel felépített medencékre. A mátrai vulkánosság idején a mélyebb rétegekből hirtelen, nagy erővel feltörő andezitláva a külszínre tört, de benyomult az üledékes rétegek közé is. Az andezit megtalálható a triász mészkő alatt, bármelyik kőzetréteg szomszédságában andezittelérként és a külszínen is. Természetesen a Mátrától távolodva az andezit jelenléte csökken. A Kőerdőtető egy kisebb kitörési központnak tekinthető (1. ábra). A C0

2 tárolórétege, keletkezése A Nagybátony—324. sz. fúrás nem jelzett C0

2-t, holott harántolta a triász mészkövet alatta andezit magmatittal, az oligocén rétegösszletet, és az eggenburgi összlet nagy részét. A szénkutató fúrások a riolittufáig lejutva általában nem jeleznek C0

2-t. A tiribesi bányaművelés is csak egy szűk környezetben, vető közelébe érve észlelt C0

2-t. Andezitben mélyült fúrásban sem kaptunk C0

2-t. Á tárolóréteg egyenlőre ismeretlen. Nem tudunk olyan réteget megnevezni, melynek elérésekor C0

2-t kapunk. A tiribesi C0

2 a kőerdőtetői andezithegy melletti vetőnél jelentkezett. A tari Csevice-völgy forrásai C0

2 tartalmukat a völgy egyik oldalát felépítő andezit vulkánosság posztvulkáni tevékenységétől nyerhették. A Mátraverebély—106. sz. fúrás szénsavas kifolyóvize közvetve andezithez kapcsolható. A C0

2 eredetére vonatkozó elméletek közül legelfogadhatóbbnak látszik az, amely a C0

2-t az andezit vulkánosság posztvulkáni termékének tartja. A C0

2 gáz az ismertetett kőzetrétegektől mélyebbről, néhány gázvezetésre alkalmas útvonalon a külszínre vagy annak közelébe jut. A C0

2 mennyisége, minősége Az 1964-ben bekövetkezett tiribesi C0

2-betörés óta a gázszivárgás 300 m hosszú iszapdugón keresztül állandó hozammal történik, a szellőztetési adatok alapján 1,5 millió normál nyomású, hőmérséklető m

3/év. Az iszapdugó után a vízből levegőbe jutó gáz összetétele: 86,7% C0

2 9,0% N

2 2,3% 0

2 2,0% CH

4 Elképzelhető, hogy az N

2 és 0

2 komponensek a mintavételnél történt levegőkeveredés következményei. Az iszapdugón keresztül a C0

2-hoz hasonlóan vízszivárgás is történik, mely a mérési adatok alapján 35 l/p hozamnak felel meg. A vízkémiai elemzés főbb adatai: Na 2459.4 mg/l Cl 216,2 mg/l K 110,0 mg/l Jód 1,4 mg/l NH, 30,0 mg/l SO,, 244,7 mg/l Ca 140,0 -mg/l HCOi 7295,6 mg/l Mg 150,9 mg/l Anionok-kationok összesen 10 648,3 mg/l. Szabad szénsav 846,1 mg/l. Juhász J.: Hidrogeológia I. című egyetemi jegyzetéből az ásványvíz kritériuma: „Ha 1 1 víz alkatrészei az alább megadott értékeknek csak egyikét is elérik vagy meghaladják, akkor ásványvízről beszélünk" oldott szilárd anyag 1000 mg/l szabad C0

2 250 mg/l jód 1 mg/l A tiribesi víz fenti három jellemzője alapján ásványvíz. A tiribesi C0

2 problémához tartozó külszíni kutatási adatok Az 1964-es bányabeli C0

2 betörés külszíni pontjánál a Kőerdőtető felé hirtelen emelkedő felszín, figyelhető meg. Itt korábban már mélyült fúrás, a Tiribes 12. sz. de ennek csak a kialakított fúrási helyét láttuk. A fúrás a II. világháború előtt mélyülhetett, valószínűleg három széntelepet harántolt és valószínűleg nem észlelt C0

2 szivárgást vagy vízbeáramlást. Sajnos a II. világháború idején elveszett a Tiribes jelű fúrások dokumentációja. Az 1. ábrán a külszín kőzetei is láthatók, melyek nagy része andezit. A mátraverebélyi bányamezőt megkutató külszíni fúrások közül az Mv—106., 118., 119., T—33., Mv—110. sz. fúrás kifolyóvizet adott, melyek közül az Mv—106. sz. C0

2 tartalmú vize jelenleg is felemelkedik a felszínre. Az Mv—106. sz. fúrás 1967-ben mélyült 313,3 m talpmélységig, a III. telep feküjéig. „Augusztus 4-én a fúróiszapnak vízre történt lecserélése után a fúrásból vízfeltörést kaptunk erős gázjelenséggel. A vízhozam a későbbiek folyamán lecsökkent és 6—8 l/p teljesítménynyel állandósult. Végleges kúttá történő kiképzést a megrendelő nem igényelt." A közkedvelt ásványvíz a tiribesi vízhez hasonló kémiai jellemzőkkel rendelkezik. A tari Csevice-völgyben erdei szabadidőparkot létesítettek a gyengén szénsavas forrás környezetében. Figyelmet érdemelnek még a Nógrádi-medence egyéb helyein észlelt C0

2 jelenségek (gázkitörés fúrásban, gáz1. ábra. A Kányás és a Tiribes akna környékének vázlatos földtani térképe 32