Hidrológiai tájékoztató, 1984
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Tóthné Németh Ildikó: A budai-hegységi dunai magaspartok építéshidrológiai viszonyai
H ZÖLDMAL ferbncSZEMLO-HRézmál rózsadomb \ 1Margit-híd tMoszkvy, \k i r /a Lánchíd TABAN ?KIS GELLERT^UHEGY^TSzabadság\ hid 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz 1. Közel függőleges magaspart; 2. Dunai alluvium elterjedési határa; 3. Becsült átlagos talajvízszint izometrilcus vonalai (mBf.) ; 4. Jelentősebb talaj vízszín észlelő kút; 5. Vízáramlás iránya; 6. Hidegvizű forrás; 7. Termális karsztforrás csoport: A. Lukács— Császár-fürdő, B. Malomtó, C. Rácz-(Imre)-fürdő, D. Rudas-fürdő, E. Szökevényforrások a Dunamederben, F. Gellért-fürdő. nyek. A negyedidőszaki üledékek közül legjelentősebb a Duna által szállított és felhalmozott homokos-kavicsos összlet, mely a keskeny parti sávban található. Vastagsága és kiterjedése rendkívül változó. Elérheti a 15—16 m vastagságot is (Lukács fürdő). De a Gellérthegy lábánál csak helyenként van meg. A magaspartok keleti oldalán szakaszosan lejtőüledékek vannak. Kifejlődésük az adott hely kőzeteire jellemző. Az egykori lejtőmozgások miatt, a partfalak lábánál helyenként kivastagodnak. A magaspartok keletkezésében a negyedidőszaki mozgásoknak jelentős szerepük volt. Miután két felsőpleisztocén-óholocén süllyedék között van, ez azt jelenti, hogy az öblözeteket létrehozó süllyedő mozgásokból kimaradtak, illetve ezzel ellentétes mozgást végeztek. A tektonikus mozgásokon túlmenően a magaspartok alakításában a Duna eróziós tevékenysége is jelentősen közrejátszott. A süllyedő területen üledékanyagot rakott le, az emelkedő területek lábánál pedig anyagelhordást végzett. 2. Hidrológiai viszonyok A középbudai parti sáv a magaspartokkal vízföldtanilag Budapest egyik legösszetettebb tájegysége. Míg a más területek adottságai egyszerűek, mert csak talajvíz fordul elő, addig e részen a fővárosra jellemző vízféleségek nagy része megjelenik. Bonyolítja még a helyzetet, hogy a folyó hatása is erőteljesen érvényesül és mint a környezet legmélyebben fekvő területe — erózióbázisa — különböző hidrodinamikai rendszerek megcsapoló helyei itt vannak (pl. termális karsztvíz). így helyről-helyre változhatnak a vízföldtani adottságok. Ezt a 2. ábra szelvényei is igazolják.
