Hidrológiai tájékoztató, 1984
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Thoma Frigyes:A párahullám előrehaladási sebességének meghatározására szolgáló nomogram és annak használata lamináris áramlás esetén - Váradiné Dr. Kintzly Ágnes-Dr. Oláh János: Sertés hígtrágya halastavi hasznosítása
A párahullám előrehaladási sebességének meghatározására szolgáló nomogram és annak használata lamináris áramlás esetén DR. THOMA FRIGYES A Hidrológiai Tájékoztató 1982. októberi számában megjelent „A vízpára diffúzió állandója és annak numerikus meghatározása" című cikkbői a korlátozott terjedelem miatt kimaradt a címbeli nomogram ábrája és annak használati útmutatása. Az alábbiak közreadásával ezt kívánjuk pótolni. A párahullám előrehaladási sebességét különböző határfeltételekre vonatkozólag laboratóriumi körülmények esetére függőleges csőben (1), (2), (3) a v = 0,0496-AE (1) képlet alapján állapíthatjuk meg. Az 1. ábrán feltüntetett nomogram megszerkesztésénél ezt az összefüggést használtuk fel, amikoris AE = E l v — e. (2) A nomogram használata. A nomogram használata a következő lépésekben történik. v [cm/s] 3.5£„ [g/m 3] 1. ábra. A párahullám előrehaladási sebességének szerkesztési nomogramja lamináris áramlás esetén (AE = = E l r — e) 1. lépés Az „E, v" tengelyen kikeressük a párolgó víz hőmérsékletéhez tartozó telítettségi páranyomás értékét („A" pont g/'m : i egységben) és ebből az „A" pontból egy vízszintes egyenest húzunk (az ábrán a vonal) (mely az „e" egyenesek megfelelőjén kimetszi a ,,B" pontot). 2. lépés Kiszámítandó a kérdéses ún. „aktuális páranyomás" „e.k," nagysága az e.t, = E,cR°/o (3) képlet segítségével, ahol E,i = a levegő hőmérsékletéhez tartozó telítettségi páranyomás (g/m 3), R% = a levegő relatív páratartalma (%). Ezután ehhez az „e at t" páranyomáshoz tartozó „jelleg egyenest" lineárisan közbeinterpoláljuk az értékben hozzá legközelebb álló felső, illetve alsó „e" jellegegyenesek közé (ábránkon az —.— vonal). Az „e" jellegegyenesek, a nomogramon a párolgó vízfelület határrétegével érintkező levegőréteg pillanatnyi páranyomásértékeit jelzik 5 g/m 3 lépcsőkben. 3. lépés A szaggatott és eredményvonalak (ábránkon és -. -. -) metszéspontjából („B" pontból) egy függőleges folytonos vonallal ábrázolt egyenest húzunk felfelé, mely a vízszintes „AE" tengelyen kimetszi az aktuá-í lis páranyomás-differencia AE a k, = E, v — e at, (4) értékét („C" pont ugyancsak g/m 3 egységben). 4. lépés A függőleges folytonos vonal meghosszabbítása a v/AE függvény-egyenesen kimetszi a „D" pontot. Az ezen át húzott vízszintes egyenes (ábránkon -.. -.. - vonal) a „v" tengelyen kimetszi a keresett „v„k," = 1,735 m/s sebességértéket („E" pontot). Megjegyzés: Az „e" jelleggörbék mind egymással párhuzamos egyenesek. A nomogram pontossága a „v", „E,v" és „AE" értékek léptékeinek növelésével tetszés szerint növelhető. IRODALOM [1] Thoma F.: Eljárás a vízpára áramlási sebességének meghatározására. Hirdológiai Tájékoztató, 1976. 26—28. [2] Thoma F.: A vízpára diffúzió állandója és annak numerikus meghatározása. Hidrológiai Tájékoztató, 1982. okt. 6—9. [3] Thoma F.: A pára áramlása függőleges csőben. Hidrológiai Tájékoztató, 1981. ápr. 22—23. Sertés hígtrágya halastavi hasznosítása VARADINÉ DR. KINTZLY AGNES—DR. OLÁH JÁNOS Haltenyésztési Kutató Intézet, Szarvas A nagyüzemi intenzív állattartó technológiák bevezetése jelentős hústermelést tesz lehetővé, de ezzel egyidőben a keletkező hígtrágya elhelyezése növekvő gondot jelent. Mennyiségét és halmazállapotát tekintve a hagyományos trágya elhelyezés nem valósítható meg. A telepek nagy részén almozás nélküli technológiát alkalmaznak, így a keletkező hígtrágya felhasználása lehetőleg hasznos, de mindenképpen a környezetre ártalmatlan módszerrel kell történjék. A hígtrágya és a környezetszennyezés szinte elválaszthatatlan fogalommá vált a nagyüzemi telepek elterjedése óta. Ez a negatív tapasztalat
