Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Thoma Frigyes:A párahullám előrehaladási sebességének meghatározására szolgáló nomogram és annak használata lamináris áramlás esetén - Váradiné Dr. Kintzly Ágnes-Dr. Oláh János: Sertés hígtrágya halastavi hasznosítása

a helytelen kezelésből alakult kl. A trágyakezelésben eddig kialakított technológiák többségükben nem biztosítanak olyan elfolyó vízminőséget, amely az érvényben levő szabályok szerint nem okoz környezetszennyeződést. A helyes trágyaelhelyezési megoldás egy optimális anyagforgalmi láncot alkot, melyben a jelenlevő tápanyagok a növények és állatok által felhasználódnak anélkül, hogy az anyagforgalmi mérleget kedvezőtlenné tennék. Ebbe a rendszerbe jól beilleszthető a halastó, melyben a halak természetes táplálékon nevelkednek más takarmányok felhasználása nélkül. 1. A halastavi biológiai rendszer működése A koncentrált állattartó telepeken nagy mennyiségű oldott és formált szerves anyagot tartalmazó trágya keletkezik. A mind szigorúbb környezetvédelmi előírások megfelelő trágyaelhelyezési eljárások kidolgozását sürgetik, amelyek környezetünk károsítása nélkül biztosítják a melléktermékként keletkező hígtrágya elhelyezését és hasznosítását. Egyik ilyen lehetőség a hígtrágya halastavi felhasználása. Ez a folyamat több lépcsőn keresztül valósul meg. A tóba kerülő szerves anyag oxigén jelenlétében bakteriális lebontás hatására szervetlen növényi tápanyaggá alakul, amit a vízben élő algák a napfény felhasználásával szerves növényi anyaggá transzformálnak. Az így termelődő fitoplankton biomassza táplálékul szolgál a következő táplálkozási szintet képviselő zooplankton és zoobentosz szervezeteknek. A vízben élő fitoplankton, zooplankton és zoobentosz szervezetek együttesen képezik a halastóba kihelyezett halállomány természetes táplálékbázisát. A hígtrágyás halastóba bejutó szervetlen és szerves anyag jelentős része a halhúsban, illetve a fenéküledékben stabilizálódik. 3. Előzmények A különböző trágyaféleségek felhasználása a haltenyésztésben régi múltra tekint vissza. Hagyományosan használt módszer a távol-keleti országokban, ahol az éghajlati viszonyok gyors anyagcsere-folyamatokat tesznek lehetővé, és az egész év folyamán feldolgozódik a kiadagolt trágya. Figyelemmel arra, hogy a trágya közvetlen takarmány is [7] ésszerűtlen lenne felhasználását elmulasztani. A halastó természetes táplálékbázisának növelésére eredményesen használható; jelentős direkt vagy indirekt fehérje tartalmú. A halastóban felhasznált trágya jelentős mértékben befolyásolja a halastó táplálékkészletét [5]. A kedvező hatást a baktériumok és az egyesejtűek okozzák a trágya szerves anyagainak lebontásával. A trágyával bekerülő mikrobiológiai közösségek haltáplálékot is képeznek. A vízben élő baktériumok jelentős része 20 /tm, vagy nagyobb mikrokoloniákat képez, melyet a pelagikus táplálkozású halak ki tudnak szűrni [1], A tóban alkalmazott halszerkezet jelentősen befolyásolja a trágyamennyiség optimális kihasználását. A táplálkozási kölcsönhatások polikultúrás népesítésű tóban táplálékmozgást hoznak létre a specifikus táplálkozási szintek között [6]. A polikultúrás népesítési forma egyértelműen hozamfokozó [7]. Az algaprodukció jelentősen nagyobb volt a polikultúrás tóban, mint a monokultúrásban [2], A hozamokra hat a trágya felhasználásának módja is. Hasznos beltartalmi értékét úgy őrizhetjük meg, hogy rövid úton, minél kevesebb levegővel érintkezrve kerüljön a halastóba. A tóvízben működő anyagforgalmi rendszer csak akkor tudja feldolgozni a beadagolt szerves anyagot, ha az adagolás üteme azonos a feldolgozás ütemével. Ezért a gyakorlatban a napi kiöntözés eredményes [3, 4]. A jelentős külföldi eredmények ellenére hazánkban az elmúlt két évtized — mialatt az állattenyésztés intenzívvé vált — nem volt elegendő a hígtrágya-hasznosítás széles körű elterjedéséhez. A hígtrágya hasznos tulajdonságai, felhasználhatósága háttérbe szorult a köztudatban kialakult negatív tapasztalatok miatt. A sertés hígtrágya halastavi hasznosítása csak megbízható és üzemi körülmények között is jól reprodukálható technológia kidolgozásától várható. Kutatási programunk indításával a Terhelés, halszerkezet és trágyaadagolás kérdéseit kívántuk pontosan tisztázni. 3. Technológiai leírás A hígtrágya halastavi felhasználásának gyakorlati megvalósítását kísérleti halastavakban végeztük. Tó mérete: 0,7 ha (8 darab). Népesítés: ponty, fehérbusa, pettyesbusa, amur — kétnyaras korosztály. A sertéstelepről naponta szippantó kocsi szállította a szükséges trágya mennyiségét. A helyszínen levő kádba került a trágya, majd innen CSN—301 típusú csigaszivattyú adagolt a tavakba. A szivattyú hajtóműve lehetővé teszi a trágyaigénynek megfelelő pontos adagolását. Az öntöző rendszer a szokásosan használt öntözőelemekből állt. A tóba ágazó cső végére Gemenc—T hígtrágya szórófej került, amely esőszerű öntözést biztosított. A halak a tenyészidő folyamán a trágyázáson kívül takarmányt nem kaptak. A kísérlet során rendszeres talaj-, vízkémiai, oxigén-, klorofill-, fitoplankton-, zooplankton-, trágyavizsgálatok történtek. 4. Eredmények ismertetése Az első kísérleti év feladata az optimális hígtrágyamennyiség megállapítása volt. Optimális az a terhelés, amely kedvező halhozamot eredményez és az elfolyó tóvíz nem szennyezi a befogadó vizét. A felhasznált trágya beltartalmi értékei a következők voltak: szárazanyag 2%, össz. nitrogén 8 g-dmr

3, ossz. foszfor 1,2 g-dm3. Négyféle hígtrágyadózist alkalmaztunk; 500, 1000, 1500, 2500 m

3-ha1-idény1 nagyságrendben. Jelentős különbség mutatkozott az elért halhozamok mennyiségében. Az 1000 m

3 felhasznált hígtrágya hatására a lehalászott halhozam 2,5 t-ha1 volt, ez a mennyiség meghaladta a takarmányozási technológiával elért hozamokat. Három halfaj alkotta a polikultúrát, 75%-ban növényevő. A következő kutatási feladat a víztisztítás fokozása mellett az optimális népesítési szerkezet megállapítása volt. Népesítésre két halfajt használtunk fel; mindegyik tóban azonos számú pontyot, változó számú fehérbusát helyeztünk ki. A kiadagolt trágya beltartalHozam 2400 200014001000600200kg-ha K n / / ^ / / 1 2 3 4 5 1. ábra. Polikultúrás népesítési szerkezetben a halhozam alakulása 23