Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Bazaltos kőzetterületek vízföldtani térképi értékelése és ábrázolása

7 EZ] aül sS »lED Cm 1. ábra. A dunántúli bazaltterületek és környékük víztartó és vízzáró kőzetelterjedési vázlata Víztartó: 1. Bazalt, 2. Bazalttufa, 3. Bazaltomlás, 4. Pannóniai homokos agyagmárga, homok < 100 m, 5. Pannóniai homokos agyagmárga, homok > 100 m, 6. Miocén mészkő, homok, 7. Eocén mészkő, homokos márga, 8. Jura-kréta mészkő, 9. Triász mészkő, dolomit. Vízzáró: 10. Triász mészkő, márga, agyagpala, 11. Perm homokkő. I. Bazaltláva a mélység felé is: A felszíntől 20—30 m mélységig az oszlopos vagy cserepes repedések, hasadékok és vetődések mentén hasadékvíz lehetséges. II. Takaró bazalt kőzetek különféle vastagságban a felszínen vagy a felszín alatt: 1. Bazalt helyenként hasadékvízzel, 2. Bazalttufa helyenként hasadékvízzel vagy helyenként vízzáró, 3. Bazaltomlás helyenként hasadékvízzel és talajvízzel. III. Fekvő kőzetek típusai: 1. Pannóniai agyagos homok és homokos agyag rétegvízzel, 2. Miocén homok, kavics és mészkő rétegvízzel; konglomerátum kevés hasadékvízzel és márga vízzáró tulajdonsággal. 4. Jurakréta üledékek aránylag kisebb elterjedésű mészkövei jó és az agyag, márga, mangán, bauxit rossz víztárolók, 5. Triász mészkő és dolomit karsztvízzel, 6. Triász mészkő, márga, agyagpala vízrekesztő, 7. Perm homokkő vízben szegény, csak az üledék alján kevés rétegvízzel [7, 8, 9, 12, 13, 14, 15], A bazaltterületek peremein hidegvíz források bukkannak elő. A tömör vízzáró bazalt felett kisebb vizenyős helyek keletkeztek. IRODALOM [1] Fülöp J.—Jámbor A—Szentes F.—Vigh G.: General Geological Map of the Transdanubian Central Mountains. MAFI, Bp. 1968. [2JHámor G.; Az Észak-Magyarországi Osztály műküdési jelentése az 1971. évről. A MAFI Evi Jelentése az 1971. évről, Bp. 1973. 21—30. [3] Jugovics L.: A dunántúli bazalt és bazalttufa területek. A MAFI Évi Jelentése az 1967. évről, Bp. 1969. 75—82. [4] Jugovics L.: Észak-magyarországi—Salgótarján környéki bazaltterületek. A MAFI Évi Jelentése az 1968. évről, Bp. 1971. 143—165. [5] Jugovics L.: A Balaton-felvidék és a Tapolcai médence bazaltterületeinek felépítése. A MAFI Evi Jelentése az 1968. évről, Bp. 1971. 223—244. [6] Jugovics L.: Kabhegy és a körülötte települő bazaltterületek. A MAFI Evi Jelentése az 1968. évről, Bp. 1971. 245—255. [7] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó.Bp. 1976. [8] Lorberer A.: Salgótarján vízellátásával kapcsolatos hidrogeológiai és vízkészlet-gazdálkodási vizsgálatok. Vízügyi Közlemények, 57. 1. 1976. 84—110. 0 ~10 [km] 1 1 2. ábra. Bazaltterületek víztartó és vízzáró kőzeteinek eszményi szelvénye (A jelkulcs azonos az 1. ábra jelkulcsával) A bazalt kőzettani tulajdonságai: nem vízáteresztő kőzet, vízfelvétele 0,3—0,6 súly %, hézagtérfogata 0,90%. A bazalttufa helyenként gyengén vízvezető, helyenként vízzáró. Vízfelvétele 6—16 súly %, hézagtérfogata 29%. A kőzet hézagai azonban nem mindenütt összefüggőek és így nem telítődnek teljesen vízzel. A kőzetekben levő hézagokon kívül víztartóság szempontjából a repedések, a hasadékok és a vetődések jelentősek. Magyarországon a bazaltterületek víztartóságának főtípusai a következők (2. ábra). [9] id. Lóczy L.: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton Tud. Tanúim. Eredm., Bp. 1913. [10] Radócz Gy.: Földtani és földtani vonatkozási térképfajták. MAFI Módszertani Közlemények, 1. 1981. 98-104. [11] Rónai A.: Hydrogeological Map of Hungary. Kézirat. Bp. 1973. [12] Schmidt E. R. és munkatársai: Magyarország Vízföldtani Atlasza. A MAFI Kiadványa. Bp. 1962. [13] Siposs Z.: Magyarország mélyföldtani térképei a —500, —1000, —1500 m tsz. síkban. Kézirat, Bp. 1972. [14] Szentes F. és munkatársai: Magyarázó Magyarország 200 000-es Földtani térképsorozatához. Veszprém. A MAFI Kiadványa. Bp. 1972. [15] Vitális Gy.: Magyarország vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 52. 1—2. 1972. 1—5. [16] Vitális I.: Adatok a Balatonfelvidék bazaltos kőzeteinek ismeretéhez. Földtani Közlöny, 34. 1904. 377—399.