Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Szalai György: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1980-1983. években végzett munkájáról

Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1980—1983. években végzett munkájáról* Tisztelt elnökségi ülés! Mind a különböző tudományos egyesületek, mind a MTESZ ezekben a hónapokban tekintik át az elmúlt évek, illetve a MTESZ XIII. tisztújító küldöttközgyűlése óta eltelt időszak tevékenységét, annak eredményeit, hiányosságait, azt, hogy az egyesületi munka hogyan felelt meg a hozott határozatoknak. Teszik ezt azért is, hogy a gyorsan változó időben, a körülmények pozitív vagy negatív irányú módosulása következtében felmerülő új igényeknek, megfelelő alkalmazkodással jól tudjanak eleget tenni. Ez a mai számvetés a mi részünkről is alapvetően ezt a célt szolgálja. Engedjék meg, hogy mielőtt beszámolóm Társaságunkat érintő lényegi mondanivalójára térnék, röviden érintsek két olyan témakört, mely munkánk, mindennapi feladataink elvégzése, a feltételek, tevékenységünk közege szempontjából meghatározó. Az egyik az a szövetségi keret, amelyben dolgozunk, a másik a vízgazdálkodási ág, vagy általában a magyar vízgazdálkodás, amelynek érdekében munkálkodunk. Ami az előbbit illeti, a MTESZ XIII. küldöttközgyűlése mintegy 2 és fél évvel ezelőtt megtárgyalta és határozatokba foglalta azokat az egyeztetett célkitűzéseket, melyek megvalósítása a legjobban szolgálhatja népgazdaságunk fejlesztését. A kitűzött célok megvalósításában az elmúlt időszakban figyelemre méltó eredmények születtek. Szakmai tevékenységünk fő céljaként az fogalmazódott meg, hogy segítsük elő a kutatási-fejlesztési eredmények elérését, azok gyors és széles körű gyakorlati alkalmazását, a legújabb tudományos ismeretek alapján szakembereink kreativitásának fejlődését. Szervezzünk szakmai érdeklődésüket kielégítő rendezvényeket, segítsük erkölcsi-anyagi ösztönzésüknek teljesítményeikkel arányos növekedését. Szinte már közhely, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása döntően a műszaki fejlesztés meggyorsításán múlik, egyébként az egész világ a műszaki megújulás segítségével igyekszik kitörni a válsághelyzetből. Ez az alapja a MTESZ munkakoncepciójának is, melyet a tudományos egyesületek valósítsanak meg. Hogy számokkal is illusztráljam ezt a munkát: a MTESZ-ben tömörült tudományos egyesületek az elmúlt években évi kereken 20 000 rendezvényt tartottak, s ezen több mint egymillió szakember vett részt. S ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy az utóbbi időben mind többet hallani arról — nem minden igazságtartalom nélkül —, hogy a jelen társadalmi, közgazdasági körülményei s ezekből szakembereinkben tudatosan, vagy kevésbé tudatosan leszűrődő következtetések sokszor a társadalmi munka és a szakmai érdeklődés csökkenése irányában hatnak. Ha nem is cáfolatul, de annak bizonyítására, hogy gondos szervezéssel, a rendezvények színesítésével, a témakörök jó megválasztásával hatásosan tudunk ezzel szemben fellépni, Társaságunk elmúlt három évéből hadd hozzak néhány statisztikai adatot. Rendezvények száma: 1980. 342 1983. 390 Résztvevők száma: 1980. 13 476 1983. 20 500 Az egyesületekbe tömörült szakemberek szellemi erőforrásukkal a legfontosabb népgazdasági feladatok megoldására koncentráltak. Más társadalmi szervekhez hasonlóan, a profilunkba vágó kérdésekben a népgazdasági-ágazati prioritások figyelembevételével intézmé* Előadásként elhangzott 1984. április 25-én, az Elnökség küldöttekkel bővített ülésén. nyesen kapcsolódtunk az állami és társadalmi szervek munkájához. A MTESZ és a tagegyesületek különböző felkérésekre számos témában segítik a döntéselőkészítő munkát, a döntések szakmai-tudományos megalapozottságát. Rendszeressé válik az információcsere, több minisztérium, főhatóság megküldte munkaterveit, ezek alapján választottuk ki a konkrét együttműködési témákat. Több együttműködő partnerrel már sor került a közös munka évenkénti értékelésére. A MTESZ vezetése határozattan és folyamatosan képviseli a reálértelmiség érdekeit. Helyzetfelméréseket készített és javaslatokat állított össze a műszaki, az agrár-, a gazdasági és a természettudományi értelmiség körében meglevő problémákról, amit a politikai és az állami vezetés alapanyagként hasznosított munkájában. Megállapította, hogy ennek a rétegnek az átlagos jövedelemszintje, társadalmi megbecsülése elmaradt a társadalmilag indokolt mértéktől. A kormány Tudománypolitikai Bizottsága részéről készített előterjesztés is hozzájárult ahhoz, hogy a párt és az állami vezetés felismerte ezeket a gondokat és lépéseket tesz megoldásukra. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1981. augusztus 4-i állásfoglalása alapján sokirányú kezdeményezést tett, hogy fokozódjék a műszaki, agrár-, gazdasági és természettudományos értelmiségi rétegek teljesítménynyel arányos anyagi, erkölcsi elismerése. Az elmúlt időszakban a párt-, az állami, s a társadalmi szervek egy sor fontos döntést, állásfoglalást hoztak szakmai társadalmi tevékenységünk hatékonyságának növelése érdekében: — a MTESZ történetében először pártunk Politikai Bizottsága megvitatta és értékelte a Szövetség és Tagegyesületei tevékenységét. A további feladatok kialakításához ajánlásokat fogalmazott meg; — a Minisztertanács — a MTESZ-nek a kormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában való intézményes közreműködése érdekében — 1981-ben állást foglalt abban, hogy: „A Minisztertanács tagjai a saját, valamint a Minisztertanács és a kormánybizottságok hatáskörébe tartozó minden nagyfontosságú — a népgazdasági terv részét képező — műszaki-gazdasági döntés előkészítésébe és végrehajtásába intézményesen vonják be a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét." — a kormány 1982. elején határozatot hozott (3165/ 1982.) a XIII. közgyűlésen elhangzott, az állami szervek hatáskörébe tartozó javaslatok megvalósítási lehetőségeiről. Ennek során a kormány elnöke kérte, hogy a MTESZ készítsen összeállítást a műszaki, az agrár-, a gazdasági és a természettudományi szakemberek szociális juttatásokban megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetéséről. — a kormány egyetértett a műszaki középkáderek (technikupsok) képzésének korszerűsítésével, a technikusképzés nappali tagozatának beindítására készített javaslattal; — a kormány döntése alapján a pénzügyminiszter megbízást kapott annak a javaslatnak a megvizsgálására, hogy a szakmai információk terjesztését szolgáló minden tevékenység kerüljön ki a reprezentáció fogalomköréből ; — a kormány 1983. végén megtárgyalta jogállásunk rendezéséről szóló előterjesztést és megállapította, hogy; „A MTESZ és tagegyesületei átfogják a műszaki élet és a természettudományok hazánkban művelt területeinek nagy részét. Tevékenységük szorosan igazodik az országos és az ágazati feladatok megvalósításához, a társadalmi munka eszközeivel, a rendelkezésre álló szellemi erők összpontosításával segítik a tudományos kutatást és a műszaki fejlesztést. Részt vesz a gazdasági és tudományos döntések meghozatalában, jelentős