Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - A VÁCI VÍZSZENNYEZÉS SZAKMAI TANULSÁGAI TÁRGYÚ ANKÉT - Cserjés Mátyás-Puskás Csaba: Beruházási intézkedések

a) A folyamatban levő, Dunakanyar balpart Regio­nális Vízmű I. üteme beruházás keretében az ún. „Alsó-I gödi vízbázis" már kialakított 20 kútjának — a tisztító szivattyúzás eredményétől függően — és az eddig elké­szült 1000 m !-es medencének soron kívüli üzembehelye­zésével, nem optimális, de még felhasználható minő­séggel 6500 m : )/d vízmennyiség május hó végére, június hó elejére történő biztosítására azonnali intézkedés tör­tént. b) A kiesett vízmennyiség pótlására több változatot vizsgáltunk: — Duna-ibalpart felső szakaszán levő tartalék terü­leteken új vízbázis kialakítása és a kitermelt víz Vácra vezetése; a megoldás nagy költsége és több mint 2 év átfutási ideje miatt nem bizonyult megfelelőnek. — Csatlakozás a Fővárosi Vízművek felszíni vízki­vételi művéhez, és a nyert víznek Vácra való átveze­tése; a megoldást ugyancsak a nagy költségek miatt ve­tettük el. — időben végrehajtható és leggazdaságosabb megol­dásnak a Fővárosi Vízművek szentendrei-szigeti Surány térségében levő víznyerő területének a Vác Déli Vízmű­vel való összeköttetése bizonyult. Március hó közepén az OVH vezetése megkereste a Fővárosi Tanács és a Fővárosi Vízművek vezetőit, kér­ve a probléma megoldásához való segítségüket. A mű­szaki megoldás kialakításába bekapcsolódtak a DmRVV, a Vízügyi Igazgatóság, a Vízművek és a VIZITERV szakemberei. A vizsgálatok alapján a Vízművek szentendrei-szigeti gyűjtővezetékének a Vác Déli Vízművel való összeköt­tetését és azon 20 000—25 000 m 3/d víz átvételét egy 600-as 0-jű Duna alatt átvezetett csővezetékkel, víz­szál megszakítási megoldással lehet megvalósítani. A csőátvezetés kivitelezésére, figyelemmel a Duna medrének a térségében kötött talajú voltára, a Kőolaj­vezetéképítő Vállalat bizonyult legalkalmasabbnak, mi­vel a Vállalat — ilyen speciális feladatokra begyakorolt részleg­gel és — a mederkotráshoz megfelelő célgéplánccal és gép­sorral rendelkezik, — a csőátvezetés műszaki megoldására gyorsan kivi­telezhető technológiát alkalmaz, — a kiviteli terveket mégfelelő adatszolgáltatás mel­lett saját maga készíti, — a katódvédelmet és a kapcsolódó kiegészítő fel­adatokat is saját részlege végzi. A beruházás előkészítésére és megvalósítására az OVH az OVIBER Jt bízta meg. Az első lépcsőben a folyamatban levő, Dunakanyar bal part Regionális Vízellátás beruházás keretében végrehajtandó munkák megvalósítására történt intéz­kedés. Március második felében a gödi vízbázis üzembe­helyezés műszaki feltételeit az érdekelt szervek tisztáz­ták és pontosították, megvizsgálták a kivitelezéssel kap­csolatos lehetőségeiket. 1981. március 30-án az OVIBER­ben az OVH, a Vízügyi Igazgatóság, a VIZITERV és a megvalósításban érdekelt DmRVV, a Mélyépítő Válla­lat, és az EVILL képviselői megállapodtak a soron kívüli üzembehelyezés teendőiben és annak ütemezé­sében. A megállapodás szerint: — a Mélyépítő Vállalat befejezi a kutak részleges üzembehelyezéséhez szükséges hátralevő építési felada­tokat, elkészíti a kutak gyűjtővezetékét és beköti a meg­épült 1000 m 3-es medencébe; — a DmRVV beszereli a kútba a már meglevő szi­vattyúkat, a gödi 1000 m 3-es medencébe elhelyezi a hálózatot a tápláló szivattyúkat és elvégzi a rend­szerre való rákötéssel kapcsolatos feladatokat; — az EVILL soron kívül biztosítja a villamos kap-! csolószekrényeket és a villamos technológiai szerelési munkákat. A résztvevők betartották az ütemtervet, ennek ered­ményeképpen a tisztító szivattyúzás május közepén megkezdődhetett és a vízminőség vártnál kedvezőbb alakulása mellett a kutak üzembehelyezése, a rendszer* re való kapcsolása július hó elején megtörtént. A 6200—6500 m 3/d vízmennyiség biztosításával a június— júliusi katasztrofális vízhiányt elkerültük. A kutak mindaddig üzemeltek, amíg a Duna alatti átvezetés üzembehelyezése nem történt meg, ezt követően az alsógödi vízbázis csúcsvízműként szerepel és dolgo­zik szükség esetén a rendszerre. A kutak vízminősége érdekében a közvetlen környezetükben levő „horgász­tavat" május második felében leürítették, majd ősszel a tó fenekén levő nagy szervesanyag tartalmú iszap és talaj mintegy 1,5 m vastagságban kitermelésre és el­szállításra került. Második lépcsőben történt intézkedés, hogy a Fővá­rosi Vízművektől napi 25 000 m 3 víz átvétele és a Duna alatti átvezetést a Váci Déli vízműhöz megtörténjen. A Duna alatti átvezetést önálló fejlesztés keretében kellett megoldani. A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat beruházásában tervezett mun­kák költségelőirányzata összesen 90 millió Ft-tat tett ki. Ehhez a Magyar Nemzeti Bank 60 millió Ft hosszú­lejáratú hitelt biztosított és a Vízügyi Alap 30 millió Ft-tal járult hozzá, ezen túlmenően a Vízügyi Alap­ból 50 millió Ft-ot biztosítottunk a Fővárosi Vízművek részére az átadásra kerülő 25 000 m'/d vízmennyisége nek megfelelő kapacitás fejlesztésére. A pénzügyi felté­telek tisztázása és a beruházási okmányok készítésével párhuzamosan történtek a megvalósítással kapcsolatos lépések. A DmRVV a vállalati beruházásának lebonyolításá­val is az OVIBER-t bízta meg. Április 1-én a VÍZIG, a DmRVV, a Fővárosi Vízművek, a VIZITERV, az OVIBER és a Kőolajvezetéképítő Vállalat képviselői helyszíni bejárást tartottak. A csőátvezetés helyéül két változatot vizsgáltak meg: a) A Fővárosi Vízművek csővezetékének megcsapom lása a 10-es sz. kút melletti „H" jelű csomópontban történik, ahonnan mintegy 200 m párhuzamos vezeték után a Dunára merőleges átvezetés készül, bekötve a Vác Déli Vízmű szivattyúháza mellett levő 500 m : i-es medencébe; ahonnan a meglevő szivattyúház a rend­szerbe tudja táplálni a vizet. A Vízművek vezetéke és a Déli Vízmű medencéjének magassági viszonyai lehe­tővé tettek gravitációsan mintegy 10 000—15 000 m ; ;d víz átvezetését. A csőáthúzás előkészítése a szigeten, részben a Víz­művek, részben a mögöttes szántóterületen történik. Terület előkészítési munkálatok igénye minimális. b) A vízművekhez való csatlakozás a bal parti re­gionális rendszer „Sződligeti" központi telepével át­ellenben történik. A csővezetéket áthúzásra a bal parton készítik elő, ehhez jelentős terület-előkészítő munka szükséges. Az átvezetés után a rendszerre való csatlakoztatás a meglevő Sződligeti medencéhez, majd később további csővezetékkel a Vác Déli Vízműhöz történik. A megvalósításhoz szükséges munkák mennyisége és időszükséglete miatt egyértelműen az a) változat került kiválasztásra. A műszaki megoldás véglegesítése után április 13-án az OVH és a Fővárosi Tanács megállapodott a vizát-* adás módjáról, az együttműködésről és az ezzel kap­csolatos költségek viseléséről. Az átvezetés munkáinak generáltervezője a VIZI­TERV volt. A Duna alatti átvezetés műszaki terveit és kivitelezését a Kőolajvezetéképítő Vállalat végezte, a parti csatlakozások kiviteli terveit a szigeti oldalon a Vízművek, a Váci oldalon a DmRVV készítette. A parti csatlakozó vezetékeket a DmRVV építette, míg a rá­csatlakozásokat az illetékes üzemeltetők — DmRVV és Vízművek — készítették. Gyakorlatilag párhuzamosan készültek a műszaki és az engedélyezési tervek. A szo­ros együttműködés eredményeképpen május hó elejére az összes engedélyezési eljárások, egyeztetések meg­történtek, a vonatkozó megbízási, tervezési és kivitele-' zési szerződések részben megkötve vagy közvetlenül rendezés alatt álltak. A Kőolajvezetéképítő Vállalat május 22-én vonult lel, június végére elkészítette a 600 0-jű csövet — behúzó lemezre erősítve, leterhelve, nyomáspróbával — áthú­zásra készen, és kikotorta a vezérárkot. A csőátvezetés július 7-tén és 8-án megtörtént. Ezt követően a parti munkákat a DmRVV és a Fővárosi Vízművek gyorsított ütemben végezte, úgy hogy az üzembehelyezés a ter­vezett augusztus 5-ével szemben július 24-én megtör­34

Next

/
Oldalképek
Tartalom