Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Salamin Pál: 200 év távlatában (Oktatók a felsőfokú vízgazdálkodási határterületi intézményekben)

200 év távlatában (Oktatók a felsőfokú vízgazdálkodási határterületi intézményekben) Elsősorban az agrártudományi, a kertészeti, s az erdészeti felsőfokú intézményeket kell említeni. Az agráregyetemeken, főiskolai karaikon és a Kertészeti Egyetemen a mezőgazdasági vízgazdálkodást (vízrendezést, vízhasznosítást; öntözést és halastógazdálkodást) fejlesztik, oktatják. Ennek a területnek oktatói a múltban és ma: a Debreceni Agrártudományi Egyetemen (DATE): Sziki Gusztáv; a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (GATE): vezető oktatók: Molnár Béla, Oroszlányi István, Petrasovits Imre; beosztott oktatók: Gábriel András, Sági Károly, Szalai György, Varga Sándor, Ravasz Tibor, Gáspár Zoltán; a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen (KATE): Járányi György; a DATE Szarvasi Főiskolai Karán: a vízrendezés oktatói: Hartyányi László, Kalavszky Károly, Perényi Károly, Thyll Szilárd; a vízhasznosítás oktatói: Kovács Gábor, Marjai Gyula, Mihályfalvi István, Simonné Kiss Ibolya, Szabó János; a KATE Mosonmagyaróvári Főiskolai Karán: Nagy Györgyné; a Kertészeti Egyetemen (KE): Fekete István, Dulovits Dezsőné, Illés István, Oroszlány István; az előző egyetemek talajtani tanszékein: a DATE-n: Arany Sándor, Szelényi Ferenc, Filep György; a GATE-n: Páter Károly, Stefanovits Pál; a KATE-n: Győri Dániel; a KE-n: Ballenegger Róbert, Fekete Zoltán, Hargitai László. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen elsősorban a kisvízfolyások rendezése, s általában az ún. erdészeti vízgazdálkodás területén járultak hozzá a vízgazdálkodás oktatási kérdéseinek megoldásához, s az alaptudományokból a hidraulikát fejlesztették. Mindenekelőtt lássuk az egyetem kialakulásának néhány évszámát, történeti fejlődésének jellemzésére: 1735.06.22. a Selmecbánya-i Bányászati Tisztképző Iskola alapítása (III. Károly); 1763, 1770: a Selmecbánya-d Bányászati, majd Erdészeti Akadémia alapítása és fejlesztése (Mária Terézia); 1904—1922: Bányászati és Erdészeti Főiskola, Selmecbánya (1919-től Sopron); 1922—1935: Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola, Sopron; 1935—1948: József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGTE) Bánya-, Kohó- és Erdőmémöki Kara, Sopron; 1948—1952: Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, Sopron; 1952—1962: Erdőmérnöki Főiskola, Sopron: 1962: Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron (EFE). A vízgazdálkodással összefüggő tárgyakat a következők oktatták betűrendben, főleg a XIX—XX. szá* A jelen tanulmány kiegészíti a Szerzőnek a Hidrológiai Tájékoztató 1982. októberi számában megjelent hasonló című, a felsőfokú vízgazdálkodási intézmények műegyetemi oktatóiról szóló tanulmányát (Szerk.). »» Cholnoky Jenő érdekes módon már szerepelt egy Ízben az előző felsorolásunkban, mint beosztott oktató, tanársegéd a JME-n 1893—1894! zadban, egyetlen esetben visszatérve a XVIII. század közepéig (Rácz József, 1979. évi feltárása nyomán): Adamovich László (1949—1952: Víz- és Hídépítés; 1951—1954: Erdészeti vízépítés); Bezzegh László (1965—1966: Hidrotechnikai melioráció); Boda Miklós (a XVIII. század köziepón: mechanika, hidraulika); Bolemann Géza (1903—1907: Hidraulika); Csiky Lőrinc (1895—1896: gátak, gerebek stb.); Hermann Emil (1872—1892: Hidraulika); Herpay Imre (1951—1954: Erdészeti vízépítés); Jankó Sándor (1907—1922: Vadpatakszabályozás); Kövesi Antal (1907—1952: Hidraulika; 1951—1954: Erdészeti vízépítés); Lehoczky Gyula (1873—1895: Víz- és Űtépítés; 1896— 1902: Víz- és Hídépítés); Modrovich Ferenc (1922—1949: Víz- és Hídépítés); Pálvölgyi Lóránt (1964—1965: Hidrotechnikai melioráció) ; Pankotai Gábor (1966—1967: Hidrotechnikai melioráció; 1967—1972: Erdészeti vízgazdálkodás); Partos Antal (1951—1954: Erdészeti vízépítés); Rácz József (1972— : Erdészeti vízgazdálkodás); Schenek Gyula (1892—1903: Hidraulika); Sébor János (1922—1952: Vadpatakszabályozás; 1950 —1954: Vízmosáskötés); Sobó Jenő (1902—1920: Víz- és Hídépítés); Solti Béla (1920—1922: Víz- és Hídépítés); Standner Jenő (1895—1896: Víz- és Hídépítés); Szécsi Zsigmond (1868—1873: Víz- és Ütépítés). A felsoroltak közül kiemeljük Kövesi Antalt, aki a hidraulikát és Sébor Jánost, aki a kisvízfolyások rendezését (vadpatakok szabályozása, vízmosások megkötése stb.) fejlesztette és oktatta igen magas szinten a felsorolt tárgyak közül. Kiegészítésül pedig megadunk egy-két nevet a többi műszaki egyetem, valamint a tudományegyetemek tanárai közül. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen hidrogeológiát Juhász József, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a környezetvédelmet László Ferenc adja elő. Az alkalmazott földtan magas szintű oktatója volt az ELTE-n Vitális Sándor, amely tárgyat ma Véghné Neubrandt Erzsébet oktatja. A természeti földrajz oktatói a múltban és a jelenben az ELTE-n (illetőleg a jogelődjén a PPTÉ-n), id. Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő,** Bulla Béla, Mendöl Tibor, Láng Sándor, Pécsi Márton és Székely András, a JATE-n Prinz Gyula, Láng Sándor, Jakucs László, Andó Mihály, ugyanott a földtan oktatói Miháltz István, Molnár Béla és Szónoky Miklós; a JMGTE-n Teleki Pál, a KLTE-n Kádár László, Borsy Zoltán és Pinczés Zoltán, részben a hídrometeorológia oktatói az ELTE-n és a BME-n Réthly Antal, a DATE-n Szász Gábor, az ELTE-n SzávaKováts József, Béli Béla, Kakas József, Dési Frigyes és Dobosi Zoltán, a GATE-n Bacsó Nándor, a JATE-n Wagner Richárd és Péczely György, a KLTE-n Berényi Dénes és Justyák János. A hidrobiológia nemzetközi hírű oktatói az ELTE-n Maucha Rezső, Sebestyén Olga, Bérezik Árpád, a GATE-n Hortobágyi Tibor, a KLTE-n Felföldy Lajos, Woynárovich Elek, és a JATE, illetve a Szegedi Tanárképző Főiskola részéről: Kiss István és Uherkovich Gábor. Itt említjük meg az Épületgépészeti Főiskolát (amely 1960—1970-ig Budán működött önállóan, 1971. 9-től a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola kereteibe tartozik. Oktatói közül említjük Endre Árpádot, Meszlényi Zoltánt. A Pollack Mihály Főiskola bajai Vízgazdálkodási Főiskolai Karán Uherkovich Gábor hidrobiológiát adott elő. A BME szakmérnökképzésében Entz Béla, Bérezik Árpád, Szabó Zoltán és Csanády Mihály hidrobiológiát, illetve szennyvíz-biológiát adott elő. 5