Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kovács György: Példa a dombvidéki kisvízgyűjtők árvízi jellemzőinek meghatározására

4. Magyarországi referenciák a) 1000 m

3-<es medence Szentendrén. A VIZITERV tervei alapján a szentendrei szennyvíztisztító telepen épült meg az első hazai, 36 db 2,60 m magas elemből álló, 22 m átmérőjűi kör alakú medence. A műtárgy beruházója, kivitelezője és egyben üzemeltetője a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. 1082. októberében a medence első, nyers állapotban történt vízfeltöltési próbája sikerrel zárult. Ugyanezen a telepen már épül egy 14x14 m-es négyszögletes 800 m

3-es levegőztető medence is (VIZITERV tervei szerint). b) 66 m

3-es hígtrágyalé-tároló Nemesnádudvaron. A BVM Vezérigazgatóság Fejlesztési Főmérnökségének tervei alapján és tervezői művezetése mellett a Hosszúhegyi Állami Gazdaság nemésnádudvari sertéstelepén megépült az első 66 rrr-es négyszögletes hígtrágyalétároló medence. A feszítés 1982. júniusában megtörtént, a vízpróba sikerrel zárult. A medencét az Állami Gazdaság már üzembe is helyezte. c) 100 m

i-es tüzivíztároló Álsónémediben. A Betonés Vasbetonipari Művek Mérnöki Vállalati Gazdasági Munkaközösség tervei alapján jelenleg befejezéséhez közeledik az Alsónémedi Közös Üt Mezőgazdasági Szakszövetkezet „BÁBOLNA" rendszerű terményszárítójának területén egy 100 m

:

,-es négyszögletes tüzivíztároló medence építése. Reméljük, hogy a VTS—BVM műtárgyépítési rendszer magyarországi bevezetésével sikerül a mélyépítés területén is kiterjeszteni az előregyártás arányát. Példa a dombvidéki kisvízgyűjtők árvízi jellemzőinek meghatározására DR. KOVÁCS GYÖRGY Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Vízrajzi Intézet 1. Bevezető A vízügyi műszaki tervezési-!méretezési feladatok általában csak a vízfolyások szélsőséges vízjárási helyzeteire vonatkozó információk ismeretében oldhatók meg megbízhatóan. Árvízvédelmi művek méretezése például feltétlenül igényli a vízfolyás mértékadó árhullám jellemzőinek meghatározását. Kellően hosszú, megbízható és részletes vízhozamadatsor birtokában ez az igény — nagy számú árhullám jellemzőinek statisztikai elemzése útján — könnyen kielégíthető, részleges vagy teljes adathiány esetén azonban nehézségekbe ütközik. Ebben a kedvezőtlen — de gyakori — esetben a megoldás egyik lehetséges útja egy részletesen észlelt vízgyűjtőn meghatározott árhullám-paraméterek átvitele a hidrológiailag hozzá hasonló, de adathiányos vízgyűjtőre. Az árhullám-paraméterek közvetlen időbeli és területi általánosíthatósága érdekében célszerű a különböző időtartamú és nagyságú csapadék hatására keletkező árhullámokat úgynevezett egységárhullámokká, azaz a vízgyűjtőnek egységnyi nagyságú és egységnyi idő alatt jelentkező hatékony (felszíni lefolyásra kerülő) csapadékra adott lefolyás-időfüggvényévé átalakítani, majd a generált árhullámokat az egységárhullámok alapján előállítani. A módszer fő előnyei abban rejlenek, hogy egyrészt az egységárhullám magán viseli a vízgyűjtőnek az összegyülekezésre és lefolyásra ható természetföldrajzi vonásainak összességét, másrészt közvetlenül lehetővé teszi az egységárhullám-paraméterek átvitelét, más — hidrológiailag hasonló, de eltérő nagyságú — vízgyűjtőre. Az egységárhullámok előállítására a szakirodalom számos eljárást ajánl, melyek közül tanulmányunkban a legelterjedtebben használt összegző vagy S-görbe módszert alkalmazzuk [1], Az S-görbe S(í,) ordinátái úgy állnak elő, hogy a T idő alatt jelentkező c hatékony csapadék által kiváltott árhullám h ordinátáit T idővel fc-szor eltolva öszszeadjuk: S(í,) = h(td + h (ti—r) + h(t,-„) + ... + h(t,Í

T) (1) Ezután az S-görbét egységnyi idővel eltolva kivonjuk az eredeti S-görbéből, s a kapott ordináta különbségeket elosztva a c hatékony csapadék értékével, megkap-i juk az egységárhullám ordinátáit: h"* (t), S(t,) — S(í,_i) (2) Tanulmányunkban a VITUKI kezelésében levő Rakaca-völgyi tájjellemző vízgyűjtő adatai alapján meghatározott egységárhullám-paraméterek átvitelét mutatjuk be gyakorlati példán keresztül. 2. Egységárhullám-paraméterek területfüggvényei A Rakaca-völgyi tájjellemző vízgyűjtő — amelynek árhullámait vizsgáljuk — az Északi-középhegység keleti részén, Miskolctól 60 km-re északra helyezkedik el. A zárószelvényhez tartozó teljes kiterjedése 233 km

2, legmagasabb pontja 488 m, legalacsonyabb pontja 140 m B. f. Területének túlnyomó része agyagos vályoggal fedett 12—20%-los átlagos lejtésű dombság, amelyen csak kis foltokban bukkan felszínre a mészkő és a metamorf pala. A területnek átlagosan 20%-a erdő. Az egységárhullámok előálításához az 1. táblázat szerinti 6 részvízgyűjtő összesen 300 árhullámát, és az azokat kiváltó csapadékok adatait dolgoztuk fel. Erre a 2. táblázat mutat be részletet a Rakaca-patakba folyó Kányi-patak büttösi vízgyűjtőjének 3 árhullámáról. Annak érdekében, hogy az egységárhullámok t

d

r, illetve t

a

p áradási, illetve apadási idejének, valamint h„ax csúcsordinátájának területi általánosítását el lehessen végezni, meghatároztuk az 1. táblázatban felsorolt 6 szelvény összesen 300 egységárhullámának pa1. táblázat A Rakaca-patak részvízgyűjtőin feldolgozott árhullámok száma Vízgyűjtő Vízgyűjtő terület km

2 Feldolgozott árhullámok száma Réti-patak—Gagybátor 0,8 17 Karola-patak—Meszes 3,7 52 Kányi-patak—Büttös 16,3 92 Rakaca-patak—Krasznok 58,0 54 Rakaca-patak—Kőbánya 116,0 31 Rakaca-patak—Meszes 207,0 54 13