Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Baranyai Sándor:A Balaton 1981-1982. évi vízügyi kutatásainak eredményei

A vízminőségváltozást befolyásoló tápanyagterhelés vizsgálatában két tápelem, a foszfor és a nitrogén és azok formáinak meghatározásával foglalkoztak. A tó foszforterhelését az 1. táblázat ismerteti dr. Jolánkai Géza összeállításában [5, 8, 1982], A tó hosszmenti tápanyagterhelése közel egyenletes, az egységnyi térfogatra vonatkozó fajlagos érték azonban a Keszthelyi-medencében 12—14-szer nagyobb mint a Siófoki-medencében. A tápanyag terhelés erősen függ a vízjárástól. Az egész tó vonatkozásában az átlagos napi foszfor-terhelés 900 kg, de előfordul 1500 kg érték is. Az összes nitrogénterhelés napi értéke 8000 kg körül van, tehát a foszfornak kb. tízszerese. Vizsgálták az üledék-víz anyagtranszportját, a tó belső tápanyag terhelését. A belső terhelést előidéző folyamat közül a diffúzió és az üledék felkeveredésével összefüggő deszorpció a külső terheléssel azonos nagyságrendű, míg a konvekció ennél lényegesen kisebb. Az ezekkel összefüggő és foszforeltávolításhoz vezető ellentétes folyamatok az abszorpció és a csapadékkiválás. Az utóbbi a külső terheléssel szintén azonos nagyságrendű. Az üledék jövőbeni viselkedése az eutrofizáció szempontjából a külső terhelés függvénye. A külső terhelés csökkenését a belső terhelés várhatóan 5—10 éves késéssel fogja követni. A foszfor-koncentráció csökkenése csakis a mederanyagban a természetes üledékképződés hígító hatásának következtében várható. Vizsgálták a szabályozott és a kiépítetlen partok víz

j minőségére gyakorolt hatást. Jellemző különbséget a víz minőségében nem találtak, mert a parttal párhuzamos áramlások és a szél okozta elkeveredés az esetleges hatást megszünteti. A nádasok vizsgálata során megállapították, hogy a lebegőanyag és az uszadék elsősorban az északi parti nádasokban ülepedik le. Bennük gyakran keletkezik pangó víz, amely oxigénszegénnyé vált. Egyes áramlási helyzetekben ez a víz visszajut a nyílt vízbe és rontja a környező víztér minőségét. A déli parti nádasokat az északi erős ssél keltette áramlás és hullámzás átöblíti, így a lebegtetett anyag és az uszadék a nádassáv külső szélén ülepedik le, ahonnan nem tud visszajutni a nyílt vízbe. A sűrű nádasokból az oldott reaktív foszfor mérhető mennyiségben nem jut ki a nyílt vízre. A ritkább állományú és szegényebb élővilágú nádasokban viszont a 1. táblázat A Balaton átlagos foszforterhelése (kg/nap) (1975—1981) Megnevezés Balaton I. II. III. IV. Megnevezés összesen medence Vízfolyások P« PH 455 255 230 130 153 95 62 26 10 4 Közvetlen szennyvíz bevezetés Pü = P„ 95 3 6 8 78 Szennyvíz nádas- és halastavon keresztül PÖ = PH 25 ___ 25 Lefolyás településekről P» P„ 160 45 12 3 35 10 39 10 74 22 Lefolyás mezőgazdasági területről P

3 Ph 80 25 11 3 21 7 33 11 15 4 Légköri terhelés PÖ PH 50 20 3 1 12 5 16 7 19 7 összes külső terhelés PÖ PH 865 465 259 140 227 123 183 87 196 115 Térfogatra vetített terhelés (mg/m

3/nap) Pé PH 0,45 0,25 3,16 1,71 0,55 0,30 0,31 0,15 0,24 0,14 I. — Keszthelyi-medence II. — Szigliget—Fonyód tőrész III. — Balatonszemes—Balatonakaii tőrész IV. — Siófoki-medence Ps — összes foszfor PH — hozzáférhető foszfor ~i 1 1 1 1 1 1 1 1 1 r 1971 1975 1980 70

0 Szigliget - Fonyódi- tőrész 10

0 Balatonakaii - Balatonszemesi- tórész 5050-] 25Siófoki-medence n 1 r i ~ i "" i '—i • i—i r 1971 1975 1960 Hipertróf Eutróf Mezotróf Oligotróf Eutróf Mezotróf ' Oligotróf Eutróf Mezotróf Oligotróf Eutróf Mezotróf 'Oligotróf 2. ábra. Az a-klorofill koncentráció változása ci Balatonban 22