Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Elek István: Budapesti gyógyforrások izotóp-radiogeokémiai vizsgálatának eredményei Szabó Árpád munkássága nyomán

víz szabadon hatol át és nem tud érvényesülni a nádas védőhatása. A nádaskeresztmetszet vizsgálatok eredményei szerint a nádas élénk aktivitású, térben és időben változékony biológiai rendszernek tekinthető. A tavak hiperfórikus állapotának kialakulása egyértelműen nitrogénhiányra utal, ezért tanulmányozták a vízoszlopban a nitrogén biológiai felvételének mennyiségi viszonyait, valamint az ezzel ellentétes fo

j lyamatot, a denitrifikációt. Megállapították, hogy az üledék feletti 0—0,2 m-es vízoszlopban Keszthely térségében évente kevesebb mint 10 kg/ha nitrogén eltávolítással lehet számolni. Ugyanakkor az üledékből a denitrifikáció eredményeként évente 20 kg/ha nitrogén távozott el. A Balaton vízminőségvédelme érdekében döntéselőkészítő tanulmányt állítottak össze, amely a szennyvíztisztítók intenzifikálására és a foszfor eltávolítására vonatkozott. Az intenzifikálási program keretében eddig elkészült a marcali és a boglárlellei szennyvíztisztító terve, amelynek megvalósítása folyamatban van. Emellett végezték a tisztítók egyedi vizsgálatát is. Foglalkoztak a szippantott szennyvizek telepen belüli előkezelésével és a DRW által készített berendezés próbaüzemének vizsgálatával. Megállapították, hogy a"szippantott szennyvizek mennyisége olyan kicsi, hogy bármikor bevihető az alulterhelt telepre. A foszforeltávolítás során keletkező vegyszeres biológiai iszapok kezelésével kapcsolatban a balatonakarattyai eredmények azt mutatják, hogy az alkalmazott foszforeltávolítási technológia nem okoz zavart, bár az iszap mennyisége megnőtt. Az OKKFT „A—12 A Balaton regionális környezet-) védelmi kutatása" program 3. sz. Vízminőségszabályozás alprogram kilenc témájának művelése 1982-ben [6], az eredményekről beszámolni még korai lenne. Befejeződött a Balaton eutrofizálódásának vizsgálata az HASA*—MTA—OVH együttműködés keretében. Az eredményeket összefoglalták és javaslatot tettek a vízminőségvédelem érdekében szükséges intézkedésekre [5]. 5. A Kis-Balaton védőrendszer A tervezés és üzemirányítás megalapozásához hidrológiai és hidraulikai vizsgálatokat végeztek. Megállapították a mértékadó vízhozamértékeket és megadták a töltések méretezéséhez szükséges vízszintmagasság adatokat. Vizsgálták a védőrendszer I. ütemében létesülő felső tározóban várható áramlási viszonyokat, tekintettel a nádasok hatására. Több módszert dolgoztak ki a hidrológiai előrejelzések készítésére. Foglalkoztak a tározó várható hatásának vizsgálatával a környező talajvízszínre és ehhez észlelőkutakat telepítettek. Vizsgálták a Zala hordalék és tápanyag szállítását és vízminőségi hossz-szelvényt készítettek. Vizsgálták a védőrendszerben évente keletkező nádtömeg levágásának és hasznosításának kérdéseit és megállapították, hogy több gazdaságos hasznosítási lehetőség teremthető. * * * A Balaton kutatása a vízügyi és a környezetvédelmi programnak megfelelően tervszerűen folytatódik, amelyben mintegy 15 intézmény vesz részt. Az eddigi eredményekről az irodalomban felsorolt tanulmányok bővebb felvilágosítást nyújtanak. IRODALOM 1. Bárányi S.: A Balaton kutatása a VI. ötéves tervben. Hidrológiai Tájékoztató, 1982. április. 2. Bárányi s.: A VITUKI kutatásai a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program megvalósításához. VITUKI xerox sokszorosítás, 1982. 3. Bárányi S. (szerk.): A Balaton-vízgyűjtő vízi környezeti állapota, 1971—1980. VITUKI xerox sokszorosítás, 1982. 4. Csuka J.: A Balaton és vízgyűjtőjének hasznosítható felszíni vízkészlete. VGI stencil sokszorosítás. MSZ: 434, 1984. 5. Somlyódy L.: A Balaton eutrofizálódáának vizsgálata. Az HASA — MTA — OVH kutatások összefoglalása. VITUKI xerox sokszorosítás, 1982. 6. Szabó S.: Az OKKFT A—12 program 3. alprogram végrehajtása. VITUKI Témabeszámoló, 1982. 7. VITUKI: A Balaton regionális környezetvédelmi programja megvalósításának előkészítése. Témabeszámoló, 1980, 1981. 8. VITUKI: A Balaton kutatása. Témabeszámoló, 1981, 1982, 1983. Budapesti gyógyforrások izotópradiogeokémiai vizsgálatának eredményei Szabó Árpád munkássága nyomán ELEK ISTVÁN Mecseki Ércbányászati Vállalat, Pécs Szabó Árpád doktori értekezésében közzétette néhány budapesti gyógyfürdő hévizének természetes radioaktív elem- és izotóptartalmára, valamint gyógyiszapjaik rádium és urántartalmára vonatkozó mérési adatait [12]. A radiológiai vizsgálatokat szerzője abból a célból végezte el, hogy „következtetési alap"-ot nyerjen a budapesti hévforrások vizének „földalatti előéletét" illetően. Tekintettel arra, hogy tárgyi forrásmunkára a vonatkozó szakirodalom, tudomásom szerint nem tartalmaz utalást, e helyütt célszerűnek tartom felidézni Szabó Árpád doktori értekezésében tett főbb megállapításokat. 1. A rádiumemanáció tartalom nagyon tág határok között változik, de minden egyes hévforrás vizében sokszorosan felülmúlja a rádiummal való egyensúlyának megfelelő mennyiséget. 2. Az iszapok aránytalanul gyenge urániumtartalma nem magyarázza meg azoknak aránylag nagy rádiumtartalmát. 3. A rádiumemanációtól eltekintve, a többi vizsgált radioaktív alkatrész mennyiségei a vizek eredetének és geokémiai viszonyainak kérdése szempontjából azonos képet mutatnak mind a hat forrás vizének radioaktív összetételével. A különböző források szerint mutatkozó kisebb-nagyobb, de nem • IIASA = International Institute for Applied Systems Analysis, Laxenburg, Austria. nagyságrendbeli eltéréseknek egyelőre nem tulajdonítunk nagyobb jelentőséget. 4. Valamennyi forrás vizében aránylag sok a rádium az urániumhoz képest, bizonyos, hogy a vizsgált vizek rádiumtartalma nem az illető vizekben foglalt urániumtól ered. 5. A tórium- és az urániumsorozat megfelelő tórium- és rádium izotópjainak mennyiségi viszonyai egészen eltérő értékeket mutatnak, ezért nem állhat fenn az az eset. hogy az uránium nehezebben oldódik ki a mélységi kőzetekből, mint a tóriumizotópok, így azokban a kőzetekben, melyeken a víz földalatti útján áthalad, sehol sem lehet olyan nagymennyiségű uránium, amely a vizekben oldott rádiumot kitermelhette volna. 6. A budapesti hévizek keletkezésében szerepet játszanak a sok rádiumot magukkal hozó mélységi vizek. A vizek rádiumtartalmának eredete bizonyos kémiai, vagy biológiai folyamatok által a vízjárta mélységi kőzetek egyes helyeire koncentrált nagy rádiummennyiségeknek a feltételezése által értelmezhető. 7. A nagy rádiumtartalmú vizekből a felsőbb, szulfátos közetekben a rádium nagy része rádiumszulfát alakjában a vízjáratok mentén kicsapódik, míg a gázalakú emanáció feljuthat egészen a felszínig. Ezért van a budapesti vizekben néhányszázszor több emanáció, mint amennyi a vízben még megmaradt színrádiummal való egyensúlyban megfelelne. Célszerű a vizsgált források vizének radioaktivitás szerinti összetételét — az egyes alkatrészek mennyiségi viszonyain túl — Szabó munkájában közölt koncentrációadatok felhasználásával képezhető aktivitásarányokkal is részletesebben jellemezni (1. táblázat). 23