Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kovács György: Példa a dombvidéki kisvízgyűjtők árvízi jellemzőinek meghatározására

2. táblázat A Kányi-patak Büttös-i szelvényében feldolgozott árhullámok és az azokat kiváltó csapadékok jellemzői (részlet) Az egységárhullám áradási apadási csúcsordinátaja ideje óra ' óra m

3/s mm 1977. VI. 3. 3 9,3 1 0,05 0,005 7 14 0,628 0,139 1977. VII. 9. 7 37,5 3 2,50 0,067 8 19 0,521 0,115 1977. VIII. 15. 3 9,7 1 0,31 0,032 8 19 0,553 0,122 Dátum Az árhullámot Hatékony kiváltó (felszínen lefolyó) csapadék idő-l tart. óra összege mm idő-l tart. óra összege mm Lefolyási tényező hullám előállítása kapcsán mutatunk be példát a módszer gyakorlati alkalmazására (1. ábra). A Szinva-Diósgyőr vízgyűjtőn 1980. augusztus 31-én az év egyik legintenzívebb, rövid (két óra alatt 29 mm) esője az 1. ábrán látható jelentős árhullámot váltotta ki. Az árhullám előállításának a lépései a következők: a) A C óránkénti esőösszegekből az l/A. ábrán szemléltetett — nagyszámú Rakaca-völgyi adat alapján meghatározott — csapadék-lefolyás összefüggést a SzinvaDiósgyőr vízgyűjtőre is érvényesnek feltételezve óránként meghatározzuk az L lefolyó vízmennyiséget. Pl. a VIII. 31-én 19 órakor keletkezett 16,5 mm eső esetében L = 0,13 • 16,5 mm — 1,3 = 0,9 mm b) Második lépésben a 3. táblázat megfelelő adatainak felhasználásával először meghatározzuk a Szinvapatak egységárhullám-paramétereit. Szeptemberi árhullámról lévén szó ezek a következők lesznek: tdr = 12 óra; ta? — 40 óra; 7w = 0,076 mm ill. 1,94 m

3/s Majd a Qmax.l — Li • h„ax.l (6) az egységárhullám definíciójából következő összefüggés felhasználásával az 1/C és l/D ábrán látható módon háromszögekkel közelítve előállítjuk a generált árhullám óránkénti lefolyó mennyiségekhez tartozó összetevőit. c) Végül az egyes összetevők ordinátánkénti összegzé1 sével állíthatjuk elő az eredő árhullámot (l/E. ábra). Az 1. ábráról látható, hogy a módszer az árhullám áradási' és apadási idejét, valamint tetőző vízhozamát illetően jó egyezést eredményez, az árhullám tömegét pedig — ahogy a 2. pont végén tett megjegyzés erre általánosságban utalt — kissé fölébecsüli. Ezt a módszer megbízhatóságára vonatkozó értékelésünket igazolják és alátámasztják a [2] tanulmány eredményei, amelyben a Rakaca-völgyi és Péli-ivölgyi kisérleti vízgyűjtőkre meghatározott egységárhullám paraméterek 3. táblázat Egységárhullám paraméterek területfüggvényeinek jellemzői Időszak Együttható a Állandó b Szórás s Korrelációs tényező r a) tár áradási idő (3) szerinti területfüggvénye Év 5,1 1,1 1,5 0,86 XII—IV. V—VIII. IX—XI. 4.7 4.8 5,6 1,0 1,0 1,2 1,9 1,2 1,4 0,76 0,89 0,92 b) t

a

p apadási idő (4) szerinti területfüggvénye Év 11,6 11,3 7,9 0,79 XII—IV. V—VIII. IX—XI. 9,9 9,9 17,0 12,8 10,3 6,2 6,4 10,0 9,0 0,80 0,81 0,86 c) h„,„ csúcsordináta (5) szerinti területfüggvénye Év —0,26 —0,41 0,16 —0,84 XII—IV. V—VIII. IX—XI. —0,22 —0,33 —0,37 —0,48 —0,38 —0,38 0,10 0,17 0,15 —0,89 —0,86 —0,92 területi extrapolációja útján hidrológiailag analóg vízgyűjtőkre állítottunk elő árhullámokat az ismertetett módszer eredményes alkalmazásával. IRODALOM [1] WMO: Hidrológiai eljárások útmutatója, Nemzetközi Vízgazdálkodási Sorozat Genf, 1974, Budapest, 1976. [2] Kovács Gy.: A dombvidéki kísérleti vízgyűjtőkön szerzett információk hasznosítása (Témajelentés). VITUKI, Bp. 1980. Kézirat. 15