Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Néhány európai ország talajcsövezési adatai és a hezei értékelés

Néhány európai ország talajcsövezési adatai és a hazai értékelés DR. SZINAY MIKLÖS Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ A Vízügyi Történeti Bizottság 1978. november 24-i előadóülésén elhangzott előadásom igen kevés számszerű adatot tartalmazott [8], Nosenkó és Zon [5] egyes európai országokra közreadtak bizonyos számszerű adatokat. Itt azonban a felszíni és felszín alatti vízelvezetéseket (talajcsövezéseket) nem választották szét, az adatbázis forrásait nem jelölték egyértelműen. Hasonló célú információ gyűjtést kezdeményezett a CIGR (Commission Internationale de Genie Rurale), aminek eredményeit Musy [4] rendezte és publikálta. A Brit Szigetek: A Brit Szigeteknél a rendelkezésre álló statisztikai adatok egyáltalán nem kerültek publikálásra, a Központi Kormány Mezőgazdasági Hivatala ugyanakkor nagy mennyiségű információval rendelkezik. A Brit Szigetek különböző területein kiterjedt talajcsövezési munkákat végeztek a 17. század elejétől, majd jelentős fellendülés volt a 19. század közepén. Az utóbbiak jelentős hányada a megfelelő karbantartás miatt még ma is üzemképes. Green [2] szerint Anglia és Wels talaj csövezett területe 1949. és 1976. között 1 429 300 ha, a termőterület 18%-a volt. Angliában az építési ütem 1973. és 1976. között 95 000 és 105 000 ha/év között változott. Welsben az építési ütem 5000—6000 ha/év. Eggelsmann [1] szerint Anglia és Wels talajcsövezett területeinek kiterjedése 3,4 millió ha, ami a művelt terület 75%-a, vagyis a legnagyobb az európai országok között. Ugyancsak Green [2] szerint Skócia talajcsövezett területe 1949. és 1976. között 255 067 ha, azaz a művelt terület 14,6%-a. Az éves építési ütem 1970. és 1976. között mintegy 10 000 ha/év. Észak-Írország 1949. és 1976. között talajcsövezett területe 122 259 ha, a mezőgazdasági terület (erdőgazdaság nélkül!) 15%-a és az éves építési ütem 1975-ben 7000 ha/év volt. Az ír Köztársaság 1949. és 1976. között talajcsövezett területe 1 034 114 ha a termőterület 22%-ia és az éves építési ütem 1970—1976. között 22 000 és 32 000 ha/év volt. Green [3] szerint a talajcsövezett területek reális aránya Angliában 50% Walesben 40%, Skóciában és Észak-Írországban 40%, valamint az ír Köztársaságban 40% volt. Norvégia: A mezőgazdasági talajcsövezés statisztikai adatait Norvégia egészére vonatkozóan 1921-től, me-> gyénként pedig 1939-től bocsátja közre a Norvég Központi Statisztikai Hivatal. Terminológiai problémát okoz az a körülmény, hogy a „grofting" szó egyaránt jelenthet felszíni lecsapoló árkot vagy alagcsövet is (vagy a kettőt együtt). A művelés alatt nem álló területek mezőgazdasági hasznosításba történő bevonása még ma is folyamatban van. De még ha az 1969. évi mezőgazdasági összterületet vesszük is figyelembe, az 1921 óta talaj csövezett területek részaránya 27%-ra tehető [3]. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a 271 048 ha 1939. és 1975. között és az éves építési ütem 6000 és 10 000 ha/év között változik. A Norvégiában összességében talaj csövezett területek kiterjedését a 27%-kal valószínűleg alábecsüljük. Talajcsövezéseket legkorábban a síkság és a tenger melléki sík területeken valósítottak meg. További 1921. előtt talajcsövezett területek túlnyomó része mára már ismételt talajcsövezésre kellett, hogy szoruljon, ezért az alábecslés mértéke nem lehet jelentős. Egy hasonlóság Nagy-Britanniához viszonyítva egyértelmű, hogy a talajcsövezési munkák itt is a szárazabb síkvidékre, elsősorban Osló és a Trondheim fjord vidékére koncentrálódtak. (Tudniillik a nedvesebb területeken főleg legelőgazdálkodást végeznek!) Svédország: A jelentős mértékű talaj csövezéssel jellemezhető területek morénás eredetű anyaggal fedett síkságok: Scania, központi Östergötlands, a Máler tó nyugati partvidéke, a Hjalmar tó melléke, valamint Öland és Gotland szigetek területe. Az 1973-hs évig elvégzett talajcsövezés területe 1 018 515 ha a termőterület 34,4%-a és az 1973. évi építési terület 33 000 ha/év volt. (Az adatok az 1977. évi mezőgazdasági statisztikai évkönyvben szerepelnek.) Dánia: A Dán Gazdálkodók Szövetségének 1972. és 1973. években lefolytatott felmérése alapján rendelkezésre álló adatokból vettük a talaj csövezést. A talajcsövezés mértékének területi megoszlása és az agyagos talajoknak az egyes körzeteken belüli magas részaránya között általános, jóllehet nem teljesen egyértelmű korreláció mutatható ki. A csapadékosság tekintetében leginkább kitett területen a gyepgazdálkodás miatt, a talajcsövezett terület a legkisebb. A talajcsövezett terület 1972-ig 2 915 000 ha, ami a termőterület 49%-a. A keleti nehéz agyagtalajú megyék területének 80—90%-a talajcsövezett. Finnország: Finnország esete teljesen külön elbírálást igényel az ország északi fekvése miatt, másik jelentős körülmény, hogy az ország területén közel sík felületi agyagos talajú vidékek találhatók. A klimatológiai viszonyok szükségessé teszik, hogy a tavaszi olvadás és az őszi betakarítás után a talaj fölösleges víztartamát a lehető leggyorsabban eltávolítsák. Az ország mezőgazdasági területeinek mintegy kilencven százaléka mesterséges lecsapoló rendszerrel rendelkezik. A múltban ez főként felszíni vízlevezető árkokat jelentett. Az 1960-as évektől a talajcsövezés fokozatosan elterjedt, főleg az ország déli és dél-keleti területein, itt a részaránya a termőterület több mint 60%-iára tehető. A munkák állami támogatással készülnek. 1977-ig a talaj csövezett terület 2 501 015 ha, a termőterület 29,5%-a. Az 1977. évi építési ütem 32 000 ha/év. Belgium: Belgium területének mindössze 51%-a áll mezőgazdasági hasznosítás alatt. Az ország mezőgazdaságilag művelt területének mintegy 35%-a talajcsövezett. 1945. és 1968. között az évente alagcsövezett területek nagysága 1500 ha körül mozgott, 1969. évi nedves telet követően 6000 ha/év az építés, majd a hetvenes években állandósult 3000 ha/év építési ütemre. A munkálatok döntően Flandria polder-íöldjeire koncentrálódtak. Hollandia: Hollandia adatait az 1977. évben felvett Vízgazdálkodási Nyilvántartási Törzskönyv talajcsövezései képezik. A talajcsövezett területek nagy hányada a tengeri és folyami anyagokkal fedett polderek területére esik. Az évente elkészített talajcsövezés mennyisége 22 000—28 000 ha/év 1973. és 1976. között, de ez a mennyiség jellemző 1958-tól évente. A körkörös bordázatú műanyag csövek részaránya 1967 óta ugrásszerűen nőtt, ugyanúgy mint Franciaországban. A talajcsövezett terület 0,7 millió ha, ami a mezőgazdaságilag művelt terület 33%-a. A szokásos dréncső sűrűség 1 km cső 1,3 ha területen. Német Szövetségi Köztársaság: Rendelkezésre állnak a Talajcsövezési Társulatok (Verbandunsgdranungen) 1955 óta felhasznált pénzügyi keretei. Az 1955. évben 16