Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A törökországi Pamukkale hévforrás vízföldtani viszonyai

A fürdők közegészségügyi problémáival és ezek meg­oldására irányuló törekvésekkel mind a hazai [21, 22, 12, 16, 17, 4], mind a külföldi szaksajtó sokat foglalkozik 111, 13, 19]. Vizsgálati eredményeink alapján úgy látjuk, hogy Csongrád megye fürdőinek helyzete súlyos járványok kialakulására adhat lehetőséget, ezért fürdőkultúrájá-* nak fejlesztése szükséges. A meglevő strand- és úszó­medencéket korszerűsíteni kellene, az ülő- és gyógyme­dencékben pedig a vizet gyors átfolyásban kellene meg­újítani, naponta többször leüríteni és tisztítás, fertőt­lenítés után újra feltölteni. Az így üzemeltetett me­dencékkel azonban kevesebb beteget lehetne ellátni, ezért a gyógymedencék számát kellene emelni újabb medencék építésével. IRODALOM [1] Andrik P.—Mészáros S.: Adatok a Pseudomonas earugi­nosa előfordulásához községi vízművekben. Budapesti Köz­egészségügy, 1. 79. 1. [2] Bólteky L.: Hévízkutak létesítése és komplex hasznosí­tása. Hidrológiai Közlöny, 1. 1973. 28. [3] Bélteky L.: A hazai hévízfeltárás és hasznosítás időszerű kérdései. Hidrológiai Közlöny, 6. 1978. 277. [4] Bolbelitz K.: A fürdők közegészségügyi problémái és ezek megoldására irányuló törekvések. Egészségtudomány, 18. 1974. 64. [5] Botzenhart, K.: Über die Vermehrung verschiedener En­terobaeteriaceae sowie P. aeruginosa und Alkaligenes species in destilliertem Wasser, entíonisiertem Wasser, Leitungswasser und Mineralwasserlösung. Zbl. Bakt. Hyg. 1. Abt. Orlg. B., ic3. 1976. 470. [6] Dickgiesser, N.: Untersuchungen über das Verhalten grampositiver und gramnegativer Bakterien in trockenen und feuchten Milieu. Zbl. Bakt. I. Abt. Őrig. B., 167. 1978. 48. [7] Dickgiesser N.: Untersuchungen über die gegenseitige Beeinflussung von Bakterien in nahrstoffarmen wassrigen Milieu. Zbl. Bakt. Hyg. I. Abt. Orig. B., 169. 1979. 295. [8] Dickgiesser N.—Rittweger F.: Untersuchungen über das Verhalten von gramnegativen Bakterien in Aqua bidest. und Leitungswasser bei verschiedenen Temperaturen und unter­schiedlichen Ausgangskeimzahlen Zbl. Bakt. Hyg. 1. Abt. Orig. B., 169. 1979. 308. [9) Fodré Zs.—Kiss P.—Zsigó M.: A közüzemi ivóvízellátás helyzete Csongrád megye községeiben. Egészségtudomány, 22. 1978. 398. 110] Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. MSZ. 22901—71. [11] Jacobson J. A.—Hoadley A. W.—Farmer J. J.: P. aerugi­nosa serogroup-ll and pool-associated skin rash. Am. J. Publ. Hlth. 66. 1976. 1092. [12] Némedi L.: A terhelés és bakteriológiai szennyeződés összefüggése a budapesti töltő—ürítő rendszerű fürdőkben. (Szóbeli közlés.) [13] Klenner M. F.—Weber G.: Untersuchungsergebnisse an Madicianalbádern. Zbl. akt. Hyg. I. Abt. Orig. B., 169. 1979. 271. [14] Mesterséges fürdők medencevize. MSZ. 13690/3—78. [15] Némedi L.: Az ásványvizek mikrobiológiája. Ásványvi­zek és gyógyvizek. (Szerk.: Borszéki B.) Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1979. [16] Némedi L.—Török P.: A budapesti fürdők bakteriológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 12. 1970. 567. [17] Némedi L.: A mesterséges közfürdők bakteriológiai szennyezettsége. Irodalmi áttekintés és a bpesti tapasztalatok. Budapesti Közegészségügy, 2. 1973. [18] Pálhidy A.—Sátorhelyi T.: Uszodák és strandfürdők víz­gazdálkodása és vízkezelése. Hidrológiai Közlöny, 6. 1975. 258. [19] Peter R. G.—Schindler H.—Metz R.—Hellwig: Pseudo­monas aeruginosa is Schwimmbeckenwasser. Zbl. Bakt. Hyg. I. Abt. Orig. B„ 167. 1978. 462. [20] Somogyi Gy.: A fürdők és fürdővizeik aktuális higiénés és járványügyi problémái. Rheumatológia, Balneológia, Aller­gológia, XIX. 2. 1978. 116. [21] Tóth J-né—Lakatos M.: Fürdővizek minősítésénél szere­pet játszó baktériumok szaporodása és túlélése. Hajdúszo­boszló, 1978. X. 11. Magyar Hygiénikusok Társasága XXII. Ván­dorgyűlés. [22] T-né Sípos M.: A termálvízzel üzemeltetett medencés fürdővizek, mint fertőzések terjesztő tényezői. Pécs, 1980. VIII. 26—29. III. Nemzeti Kongresszus. A törökországi Pamukkale hévforrás vízföldtani viszonyai* DK. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Bevezetés Törökország a Közel-Kelet egyik legnagyobb állama. Területe 780 ezer km 2 és félszigetként helyezkedik el a Fekete- és a Földközi-tenger között. Az északi részen húzódik a Pontuszi, déli részén pedig a Taurus hegység és e kettő között helyezkedik el az Anatóliai Magasföld. Törökországban a különböző földtani korú mészkövek nagy területeken találhatók, így ezek karsztos jelensé­gekben nagyon gazdagok. Különösen a Nyugat Anatóliai fennsíktól délre eső országrészen találunk olyan adott­ságokat és viszonyokat, amelyek különlegességüknél és egyedi adottságaiknál fogva említést érdemelnek. A Taurus hegység földtani felépítéséből eredően, ahol a mezozóos (jura és kréta) mészkőféleségek nagy terü­leteken találhatók erősen karsztosodtak, továbbá a mélyre lehatoló törések mentén számos helyen vulká­nok működtek jelentős anyagmennyiséget halmozva fel. A tengerparti területeken tipikus mediterrán klíma uralkodik. Antalya évi középhőmérséklete 18 °C. A csa­padék pedig 1000 mm/év. A szárazföld belseje felé ha­ladva fokozatosan csökken a csapadék mennyisége és 300—400 mm év közötti érték a jellemző. Az Antalya környéki karsztos területeken (1. ábra) fakadnak olyan források, amelyek a világ legnagyobb karsztforrásai kö-* zé tartoznak. A minimális hozamok 30 m 3/s értékben adhatók meg. Ezeknek érdekességei még, hogy völgyük­ben és ahol a tengerbe ömlenek, jelentős mennyiségű édesvízi mészkövet raknak le. Különösen szép termé­szeti látványosságot nyújt Antalya és környéke, ahol « Részlet az MHT Hidrológiai Szakosztálya 1982. január 19-i előadóülésén elhangzott előadásból. a kartszvizek — édesvízi mészkő gátakon — 20—40 m magasságból vízesések sorozatát képezve ömlenek a Földközi tengerbe. A legszebbek közé tartoznak a dü­deni vízesések, amelyek Antalyától keletre kb. 10 km-re találhatók. E nagy hozamú hideg karsztforrások víz­utánpótlódásukat a vizsgálatok szerint [3] túlnyomó részben tavak által táplált víznyelőkön keresztül kap­ják. A hideg karsztforrásokon túlmenően olyan források is ismeretesek, amelyek keletkezése a karsztos terüle­tekhez kapcsolódó vulkánossággal és az azt követő utó­vulkáni tevékenységgel állnak szoros összefüggésben. Ezek a források melegek, nagy oldottsótartalmúak és gázosak, főleg C0 2-ben gazdagok. Ilyen a Pamukkalei forrás is, amely a világ egyik legszebb és leglátványo-" sabb édesvízi mészkőképződményét hozta létre. Ezért indokolt vízföldtani adottságait ismertetni. A pamukkalei forrás vízföldtani jellemzése A forrás Törökország délnyugati részén a Menderes folyó egyik mellékfolyójának völdgyoldalában fakad Denizli várostól 22 km-re északra. A forrás körül nagy felszíni elterjedésben ismeretesek mezozóos karbonátos kőzetek, továbbá ezekre települve harmadidőszaki agyagos kifejlődésű képződmények, majd a fiatal vulkánosság termékei. A fő forrás egy kb. 30 m hosszú 2—3 m széles karsztos járatból tör fel a gázoktól élénken pezsegve. Ehhez egy mesterségesen kialakított forrástó kapcsolódik, ahol fenékről lép ki a víz. A forrás vízhozama a közlések szerint 11] 15 000 l/min. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom