Hidrológiai tájékoztató, 1983
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Pap Sándor: Hévíznyerési lehetőségek meddő szénhidrogénkutató fúrásokból
Hévíznyerési lehetőségek meddő szénhidrogénkutató fúrásokból* PAP SÁNDOR Kőolajkutató Vállalat, Szolnok / Kelet-Magyarországon a kőolaj- és földgázkutatás az első világháborút követően kezdődött. A kutatás során napjainkig számos kőolajra és földgázra meddő fúrást mélyítettek. Ezek a fúrások az egyes területek komplex mélyföldtani megismerésében igen jelentős szerepet játszanak, de miután feladatukat teljesítették kihasználatlan értékek maradnak. A fúrások kis részét a kőolaj és földgázkutatás, termelés hasznosítja. A hasznosítás legkézenfekvőbb módja a fúrás vízkúttá történő kiképzése, ami a kőolaj- és földgázkutatásban régi gyakorlat. A kőolaj- és földgázkutató fúrásokat az esetek többségében a paleo-í mezozóos medencealjzatig mélyítik, így harántolják velük az összes, hévíztárolás szempontjából számításba jöhető kőzeteket, amelyeket a több mint 3000 kelet-magyarországi szénhidrogénkutató fúrás adatai alapján a következőképpen célszerű csoportosítani: 1. Prekambriumi-paleozóos metamorfitok; 2. Preneogén karbonátos kőzetek; 3. Preneogén törmelékes kőzetek; 4. Különböző korú vulkáni kőzetek; 5. Miocén üledékes kőzetek; 6. Pliocén üledékes kőzetek: a) Békési Homokkő-Konglomerátum Tagozat; b) Tótkomiósi Mészmárga Tagozat; c) Szolnoki Homokkő-Agyagmárga- és Algyői Ferde Településű Agyagmárga-Homokkő Tagozat; e) Zagyvai Vékonypados Homok-Agyag és Nagyalföldi Tarka Agyag Tagozat; 7. Pleisztocén homok rétegek. Hévíztermelővé kiképzett meddő kőolajés földgázkutatófúrások hasznosítási lehetőségei A hévizek felhasználhatók a gyógyászatban, strandok, úszómedencék, tisztasági fürdők vagy hasonló célú létesítmények vízellátására, ásványi nyersanyagok (NaCl, Br, J stb.) termelésére és geotermikus energia nyerésére. Az ország geotermikus energiájának hasznosítását Pávai Vajna Ferenc már 1928-ban szorgalmazta. Azóta számos szakember, közéleti személyiség foglalkozott a témával. Fokozottan így van ez az 1970-es évek elejétől kezdve, amióta az energiahordozók fokozódó felhasználása azok nehezebb és drágább beszerzési lehetőségeivel párosul, ezért a takarékosság mellett minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a hazai természeti adottságok kihasználására. A Kelet-ialföldi geotermikus energiahordozók a hévizek, amelyek a felszínre jutva leadják hőenergiájukat. A hőenergia lakások, kórházak, ipari- és mezőgazdasági létesítmények fűtésére használható. Geotermikus energia termelésére a kis ásványi sótartalmú vizek a legalkalmasabbak. Kelet-Magyarországon legkevesebb ásványi sót tartalmazó hévizek a Törteli-, a Zagyvai- és a Nagyalföldi Tagozat homokkő— homok rétegeiben, a pleisztocén homok rétegekben és az Északi-középhegység előterében a preneogén karbonátos kőzetekben vannak. Hasonlóan kedvezőek a nagy energiahordozó gőzök. Kelet-Magyarországon eddig három helyen kaptunk gőztermelést. A Tótkomlós—14. sz. fúrás 1579,5—1634,0 m közötti alsópannoniai agyagmárga, mészmárga és mezozóos mészkőbreccsa kőzetanyagú nyitott szakaszából kevés 95 °C hőmérsékletű vizet tar* Előadásként elhangzott a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete és a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete 1981. december 8-i klubnapján. talmazó meghatározhatatlan mennyiségű gőzbeáramlás volt. Az Álmosd—13. sz. fúrásban 635 m vastag imperbeabilis metamorfit összlet harántolása után 3280 m mélységben olyan tektonikus zónát értünk el, ahonnan teszteres rétegvizsgálat során 7,4 mm-es fúvókán napi 30 000 m : ! éghető kevertgázos gőz és 360 m 3 93 °C-os hőmérsékletű vízbeáramlás volt. A Nagyszénás—3. sz. fúrás 2922,0—3500,0 m közötti alsópannoniai, miocén, mezozóos és prekambriumi vegyes kőzetanyagú nyitott szakaszából 16 mm-es fúvókán 295—300 bar nyomású 105 °C-nál nagyobb hőmérsékletű gőzbeáramlást kaptunk. A gőz mennyiségét nem mértük meg. A meddő kőolaj- és földgázkutató fúrások hévízkútként történő hasznosításának gyakorlata Az ilyen fúrások vízkútként vagy hévízkútként való hasznosítását rendeletileg is előírják. Ezek értelmében az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt azokat a fúrásokat, amelyek kőolaj- vagy földgázkutatás szempontjából meddőnek bizonyulnak és a kőolajipar nem kívánja azokat hasznosítani 0 Ft értékűre leírja és átadja a Központi Földtani Hivatalnak. E fúrások jelentős részét vízkúttá lehet kiképezni. A Központi Földtani Hivatal a fúrásokra használatbavételi engedélyt ad, majd vízkútként történő hasznosítás céljából átadja azokat az Országos Vízügyi Hivatalnak. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ állapítja meg a hasznosításra átvett fúrásokról, hogy lehetséges-e és ha igen, milyen módon vízkúttá kiképezni. Az intézet a kiképzésre alkalmas kutakról tájékoztatja a hasznosítás szempontjából számításba jöhető minisztériumokat, felügyeleti szerveket, vízügyi igazgatóságokat, tanácsokat. A vízkúttá történő kiképzéshez még a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vízbeszerzési vagy vízjogi engedélye szükséges. A fúrásokat legolcsóbban akkor lehet vízkúttá kiképezni, ha a felhasználó még akkor jelentkezik amikor a fúráson rajta van a fúró, vagy a lyukbefejező berendezés. Ekkor a hasznosító a fúrást 0 Ft-ra leírva könyvjóváírással megkapja, a vízkúttá történő kiképzés költségeit azonban természetesen ki kell fizetnie. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló rendeletek értelmében a mezőgazdasági művelésből ideiglenesen kivont területeket rövid időn belül rekultiválni kell. Ennek elmulasztása esetén a használónak nagy összegű igénybevételi díjat, majd büntetést kell fizetnie. Ezért a kőolaj- és földgázkutatással foglalkozó vállalatok a meddő szénhidrogénkutató fúrások helyét, ha hasznosítására igénylő nem jelentkezik, akkor rekultiválják. Ez azt jelenti, hogy a bélscsőben védő cementdugót helyeznek le, majd IV2 m mélységben elvágják. A betonalapot, aknát feltörik, a törmeléket elszállítják és a területet termőfölddel töltik fel. A kút hévízkúttá történő kiképzése ezután is lehetséges, de lényegesen drágábban. Az ismertetett hosszadalmas és bonyolult ügyintézés miatt a fúrás hasznosítására számbajöhető tanácsok, mezőgazdasági és ipari üzemek a „hivatalos" úton nem mindig és nem időben értesülnek a lehetőségekről. Ezért ha egy fúrás kőolajra és földgázra meddőnek mutatkozik, a Kőolajkutató Vállalat üzemeinek geológusai felkeresik ezeket a termelőszövetkezeteket, tanácsokat stb. és hévíznyerésre felajánlják a fúrást. Ha a hévíz-kútkiképzést kérik és az anyagiakkal is rendelkeznek hozzá, akkor a vízjogi engedély kiadása után a Kőolajkutató Vállalat hévíz-termelővé képezi ki a fúrást. A vízjogi engedély beszerzése és a hévíz elhelyezése a megrendelő feladata. Ha nincs megfelelő anyagi alapjuk, de a fú13
