Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Pap Sándor: Hévíznyerési lehetőségek meddő szénhidrogénkutató fúrásokból

rásra igényt tartanak, nyilatkozatban lemondhatnak a rekultiválási igényről. Ez esetben a Kőolajkutató Vállalat a béléscsőben védő cementdugót helyez el, de a területet nem rekultiválja. A hetvenes évek eleje óta az energiahordozók árainak robbanásszerű emelkedése a hazai természeti erőforrások teljesebb, jobb, gazdaságosabb kihasználására, közöttük a hévíznek, mint geotermikus energiának a fokozottabb hasznosítására ösztönöz. A kérdéssel számos állásfoglalás, határozat, cikk foglalkozott. Ennek kapcsán ismét előtérbe került a meddő kőolaj- és földgázkutató fúrások hévíznyerési célra történő hasznosításának lehetősége és fontossága is. Elősegítésére a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat és a Kőolajkutató Vállalat (illetve jogelődje a NKFÜ) id. Lóczy Lajos szocialista brigádjai 1975-lben vállalták, hogy megyei csoportosításban megvizsgálják a meddő olajipari fúrások hévízkútként való hasznosításának lehetőségeit. 1979-ben az NKFV brigádja megszűnt, azóta a munkát teljes egészében a Kőolajkutató Vállalat id. Lóczy Lajos szocialista brigádja végzi. 1981-ig a Szolnok, Hajdú-Bihar- és Csongrád megyei összeállításokat készítették el. Jelenleg Békés megye feldolgozását készítik. Ezzel előreláthatólag 1982 első felében készülnek el. Az elkészült tanulmányok szöveges részében ismertetik az adott megye vízföldtani adottságait, a hévíztermelő fúrások felhasználás szerinti megoszlását, az eljárást meddő kőolaj- és földgázkutató fúrások vízkúttá történő kiképzési igényekor, továbbá a három megyében levő 269 meddő kőolaj- és földgázkutató fúrás vízkúttá történő kiképzési lehetőségének felméréséhez szükséges legfontosabb adatokat kutanként felsorolva a következőket: a fúrás helye, a fúrás koordinátái és a toronyalap tengerszint feletti magassága, a fúrás mélyítésének vagy befejezésének időpontja, a fúrás állal elért legnagyobb mélység, a fúrás műszaki kiképzése, víznyerés szempontjából adatot szolgáltató rétegmegnyitások helye és vizsgálatuk eredménye, reciprok geotermikus gradiens, víznyerés szempontjából figyelembe vehető legnagyobb mélység és réteghőmérséklet, víznyerés szempontjából figyelembe vehető rétegek, rétegöszletek, harántolt rétegek földtani korbeosztása, a fúrás vízkúttá történő kiképzéséhez szükséges munkálatok. Mellékelik valamennyi fúrás N 1/1000 léptékű PS-ellenállás szelvényét és a fúrások helyét vázlatosan feltüntető megyetérképet. A felsorolt adatok akkor is hasznosak, ha egy-egy adott fúrás műszaki állapota miatt nem képezhető ki víztermelővé, mert az adatok alapján a területen mélyítendő vízkutak minden szempontból biztonságosabban tervezhetők. A tanulmányt 20 pl-ban készítették és elküldték azt az MSZMP illetékes megyei pártbizottságainak, a megyei VB-k általános elnökhelyetteseinek, a járási hivataloknak, a megyei termelőszövetkezetek területi szövetségeinek a Mélyépítő és Tervező Válalat hévízhasznosítási csoportjának, az illetékes vízügyi szerveknek, a Kőolajkutató Vállalat és a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat vezetőinek. Az összeállítás nagy visszhangot váltott ki. Egyes kutakra, kútcsoportokra tervező vállalatok konkrét hasznosítási terveket készítettek és néhány fúrást hasznosítottak is. A tanulmányok másolati példányát 1981-ben megkapta a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet is, amely országos területrendezési terveiben kívánja felhasználni. A Kőolajkutató Vállalat párt és gazdasági vezetői rendszeresen tájékoztatják az egyes megyék, járások, városok párt és gazdasági vezetőit, országgyűlési képviselőát a terület meddő szénhidrogénkutató fúrásairól és hasznosítási lehetőségeiről. Sok esetben külön is megvizsgáltatják egy-egy konkrét terület meddő fúrásainak felhasználási lehetőségeit. A sok munka, erőfeszítés ellenére a hasznosítás egy kicsit felgyorsult ugyan, de mértéke még mindig igen szerény. A csaknem 1300 meddő fúrásból eddig mindössze 130-at, azaz az összes meddő fúrás 10%-át hasznosították, vagy jelentettek be rá hasznosítási igényt. Természetesen műszaki állapotuk miatt nem mindegyik fúrás képezhető ki hévíztermelővé, de az arány még így is rossz. A meddő kőolaj- és földgázkutató fúrások hévízkúttá való kiképzésének előnyei: 1.A Vízkutató és Fúró Vállalat kapacitása hosszú időre lekötött, a meddő kőolajipari fúrások pedig rövid időn belül hévíztermelővé képezhetők ki. 2. Az elfekvő és egyébként nem hasznosítható népgazdasági érték aktivizálható. 3. A meddő kőolaj- és földgázkutató fúrás hévíztermelővé történő kiképzése lényegesen olcsóbb, mint új kút fúrása és kiképzése. 4. A hévíz, illetve hőenergiatermelő fúrások által elérhető megtakarítások milliós nagyságrendűek. A MÉLYÉPTERV számításai szerint a Szeged-mihályteleki „Újélet" és a csengelei „Aranyhomok TSz" növényház telepeinek, továbbá a Szeged Felsővárosi lakótelep fűtésének ellátására a hévíztermelővé kiképzendő 6 meddő kőolaj- és földgázkutató fúrással 36 MFt beruházási költség és évi 9000 t tüzelőolaj takarítható meg. A hasznosítás nehézségei, problémái: 1.A fúrásban kedvezőtlenek a földtani adottságok (nincs megfelelő víztároló réteg, nem várható belőle felszálló termelés). 2. A fúrás műszaki kiképzése kedvezőtlen (szűk béléscső átmérő, sok perforáció, cementdugó, nincs cementpalást). 3. Nagy a vízhozam kockázat. (A fúrások régiek, az alkalmazott iszaptechnológia kedvezőtlen hatású, közvetlen szűrőzés nem alkalmazható). 4. A fúrás a felhasználási lehetőségektől (község, üzem, mezőgazdasági létesítmény stb.) távol van. A járulékos beruházások (útépítés, hévíz elvezetése) sokba kerülnek. 5. A kiképzési lehetőség időpontja és a felhasználó anyagi lehetőségei nem találkoznak. 6. A szigorú környezetvédelmi előírások betartása, vagyis a környezetvédelmi feltételeket nem tudják elég gyorsan megteremteni. 7. A hévizek nagy sótartalmúak. A sótalanításhoz megfelelő eljárás van, de ez a beruházási, illetve felhasználási költségeket növeli. 8. A hévizeknek gyakran nagy a földgáztartalmuk. A gáztalanítás szintén növeli a költségeket, bár a kiválasztott gázzal a vizet újra, vagy nagyobb hőmérsékletre lehet melegíteni. A hévízből nyerhető geotermikus energia felhasználásának általános problémája, hogy a vizek hőenergiáját jelenleg nagyon kis hatásfokkal hasznosítják és a tárolók rétegenergiáját nem pótolják. Mivel pedig a kitermelt víznek megfelelő utánpótlódása nincs, a termelés a rétegnyomást fokozatosan csökKenti, mint ahogy ez a Dél-Alföldön, az egyes kutakban pedig hosszabb idő után mindenütt már ma is megfigyelhető. Ennek a folyamatnak a megállítására, másutt pedig megelőzésére fontos feladat a kitermelt víznek a rétegbe történő visszanyomása (ez egyben környezetvédelmi feladatokat is ellátna), hasonlóan ahhoz, ahogy ezt termelő szénhidrogén mezőkben végzik. Ahnoz, hogy a hévíz szolgáltatta energiát nagyobb mértékben használjuk, ugyanakkor a rablógazdálkodást elkerüljük a jelenlegi szétforgácsolt erők helyett egy olyan intézményt(?) hatóságot(?) kutatóintézeted?) stb. kell létrehozni, amely a geotermikus energia kutatással és gazdálkodással az ország egész területére kiterjedően foglalkozik, vagy irányítja, ellenőrzi azt. [1] Magyarország hévízkütjai (hévízkataszter) — VITUKI. Bp. 1965. [2] Meddő olajipari fúrások termálkútként való hasznosításának lehetőségei Békés megyében — Kőolajkutató Vállalat, Szolnok. Kézirat. 1982. [3] Meddő olajipari fúrások termálkútként való hasznosításának lehetőségei Csongrád megyében. — Kőolajkutató Vállalat, Szolnok. Kézirat, 1977. [4] Meddő olajipari fúrások termálkútként való hasznosításának lehetőségei Hajdú-Bihar megyében. — Kőolajkutató Vállalat, Szolnok. Kézirat, 1977. [5] Meddő olajipari fúrások termálkútként való hasznosításának lehetőségei Szolnok megyében. — Kőolajkutató Vállalat, Szolnok. Kézirat, 1976. 14