Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - ISMERTETÉSEK, HÍREK - Szinok Judit: Tájékoztató a Nemzetközi Vízgazdálkodási Ágazati Tudományos Műszaki Információs Rendszerről (VODOINFORM-ról)

professzor juttatott haza a Magyar Vízügyi Múzeum gazdagítására. Ugyancsak itt ismerkedhetnek meg látványosan —• elsősorban a iskolák tanulói — az ivóvíztisztítás és szennyvíztisztítás technológiájával, fénygrafikonok segítségével. És ismét csak a fények segítenek elmondani két pusztító árvíznek történetét, a pest—budai—óbudai, illetve a szegedi árvíz rombolásának históriáját, csaknem órákban kimérten, hogyan emelkedett a gátak fölé a víz és hogyan okozta a főváros és a második legnagyobb város tragédiáját. A folyosót hajólámpa-gyűjtemény díszíti, de itt búcsúzunk egy domborművű térképpel, amely a Duna vízgyűjtő területét ábrázolja s mintegy visszatérően mutatja, mivel kívántuk megismertetni a Vízügyi Múzeumot látogató közönségét. A technikatörténeti magyar múzeológiának az esztergomi Magyar Vízügyi Múzeum rövid fennállása óta jó hírt, nevet szerzett, ahová nemcsak járnak, de lassanként visszajárnak már a múzeumlátogatók. • * * A kiállítás megtekinthető a Magyar Vízügyi Múzeumban (Esztergom, Kölcsey u. 2.) a Magyarországon szokásos múzeum nyitvatartási rend szerinti időpon- ' tokban-. Fábián Gyula Tájékoztató a Nemzetközi Vízgazdálkodási Ágazat Tudományos Műszaki Információs Rendszerről (VODOINFORM-ról) Bevezetés, előzmények A tudományos-technikai forradalom kibontakozását korunkban az információk és ezeket hordozó dokumentumok nagy tömegben való megjelenése kíséri. Ezért beszélnek sokat az információrobbanásról, ami az egyre növekvő információáradat kritikus szakasza, amikor az emberek tájékozódó képessége veszélybe kerül. Köztudott, hogy a szakemberek egyetemen szerzett ismeretanyaga tíz évenként feleződik; nyelvismerete kevés embernek van; idő hiányában egyre csökken az egyéni továbbképzési lehetőség (olvasásra és válogatásra nincs idő); ugyanekkor növekszik a feladatok súlya és a felelősség, és végül sok esetben beszerezhetetlenek, nem hozzáférhetők a dokumentumok. Mindez odavezet, hogy korszerűbb tájékoztatás szükséges. A tájékoztatás feladata röviden, hogy folyamatosan gyűjtse és dolgozza fel az adatoltat, pontosan rögzítse a tényt és lehetőleg a legfrissebb információ beszerzését is biztosítsa. Ez fokozza azok felelősségét, akik a szakmai információ gyűjtésével, feldolgozásával és szétsugárzásával hivatásszerűen foglalkoznak. 5 Az előzőekben ismertetett feladatok megoldására alakultak a hazai központi (pl. OMIKK) és ágazati információs központok [Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK), Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központ (AGROINFORM), Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet (VÍZDOK) stb.]. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretébe tömörült tagországok a KQST-n belül, a KGST alapvető célkitűzéseinek megfelelően létrehozták a Tudományos Műszaki Együttműködési Bizottságot (TMEB), amely a világszerte kialakult és elfogadott gyakorlathoz igazodva fontosnak tartotta az információk cseréjének megvalósítását. Ennek érdekében 1969ben nyolc KGST-tagország kormányának többoldalú egyezménye alapján, a SZU, BNK, CSSZSZK, LNK, MNK, NDK, RSZK, MoNK részvételével létrehozták a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központot (NTMIK) Moszkvában, amelynek munkájába 1973-ban bekapcsolódott a Kubai Köztársaság is. Az NTMIK kialakította a Nemzetközi Tudományos Műszaki Információs Rendszert (NTMIR), amelynek elsődleges feladata a nemzeti tudományos műszaki információs rendszerek együttműködésének megvalósítása és koordinálása. 1. A VODOINFORM helye és szerepe Az NTMIK tagországai saját információs rendszereiken keresztül kapcsolódnak be az NTMIR munkájába. Az NTMIR alrendszerei a különböző népgazdasági ágak NÁTMIR-jei (Nemzetközi Ágazati Tudományos és Műszaki Információs Rendszer), amelyek közül a vízügyi NÁTMIR — a VODOINFORM, amely a Vízügyi Vezetők Értekezlete (VVÉ) 1973. évi lipcsei határozatára jött létre. Tagjai a Szovjetunió mellett: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság és Románia. A VODOINFORM munkáját a KGST-tagországok Vízügyi Vezetőinek Értekezlete (VVÉ) irányítja és hagyja jóvá. A VVÉ, amelynek résztvevői a KGST-tagországok legfőbb vízügyi irányító szerveinek vezetői, évenként egyszer ülésezik és ekkor határozatokat fogad el a vízgazdálkodás nemzetközi jelentőségű kérdéseiben, a vízügy területén való együttműködés vonatkozásait illetően, a vízügy témakörében működő nemzetközi szervek, így a vízügyi NÁTMIR, a VODOINFORM ügyeiben is. A VODOINFORM-tevékenység közvetlen koordinálását a VVÉ határozatainak, valamint a NTMIR előírásainak megfelelően a VODOINFORM Tanácsa végzi. A működéshez szükséges operatív feladatokat az úgynevezett Vezető Szerv (VSZ) a CSSZSZK Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézete (VUVH, Pozsony) látja el. A tagországok a Kijelölt Nemzeti Szervek (KNSZ-ek) keretében végzik érdemi munkájukat. A KNSZ-ek a Rendszertanács ülésének jóváhagyása alapján vállalják az egyes feladatokból eredően a Bázis Szerv (BSZ) funkcióját és ezzel a NÁTMIR egyes részfeladatainak végrehajtását és koordinálását. Hazánk KNSZ-e a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet (VÍZDOK). Ez irányú munkájában együttműködik az OMFB-vel, az OMlKK-kal, valamint a vízügyi ágazat központi tudományos és tervező szerveivel, különösen a VGIvel, a VITUKI-val és a VÍZITERV-vel. 1.1 A Kijelölt Nemzeti Szervek (KNSZ-ek) feladatai — A NÁTMIR témakörébe tartozó elsődleges dokumentumok és adatok gyűjtése és tárolása. — Az elsődleges dokumentumok bibliográfiai és szemantikai feldolgozása és különféle adathordozókon való rögzítése (a hagyományos módszerrel üzemelő információs rendszerek esetében munkalapokon, mikrofotón, mikrofish hordozókon, lyukkártyákon stb.; az automatizált információs rendszerekben mágnesszalagon, mágneskorongon és egyéb géppel leolvasható adathordozón). — Szakirodalmi információszolgáltatás — rendszeres vagy egyszeri kérésre — a felhasználók részére, a BSZ-ektől kapott információs anyagok felhasználásával. — Közreműködés a dokumentum- és adatfeldolgozás funkcionális sémáinak és technológiai folyamatainak kialakításában, az információs igények felmérése és elemzése a saját, hazai ágazati és a nemzeti információs rendszer egységesítése és az NTMIR-rel való összehangolása céljából. — Közreműködik az alrendszer kidolgozásával és üzemeltetésével, valamint továbbfejlesztésével kapcsolatos problémák megoldásában. 33