Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - ISMERTETÉSEK, HÍREK - Szinok Judit: Tájékoztató a Nemzetközi Vízgazdálkodási Ágazati Tudományos Műszaki Információs Rendszerről (VODOINFORM-ról)

1.2 A Bázis Szervek (BSZ-ek) feladatai — A KNSZ-ektől beérkező információk gyűjtése, feldolgozása és tárolása. — Szakirodalmi információszolgáltatás a felhasználók részére (információs kiadványok, szemlék öszszeállítása, kiadása). — Javaslatok kidolgozása a feladatoknak az egyes KNSZ-ek közötti elosztására., \ — Tervezetek összeállítása az egyeztetett módszerek szerinti információgyűjtésre, -feldolgozásra, -terjesztésre és -tárolásra. 1.3 A VODOINFORM kapcsolatai. A KNSZ-ek és a BSZ-ek általános jellegű, alapvető feladatai valamennyi NÁTMIR-re érvényesek, azonban minden egyes népgazdasági ág alrendszere .az ág sajátosságainak figyelembevételével oldja meg ezeket a feladatokat. így van ez a VODOINFORM esetében is. A tagországok államigazgatási rendszerei közötti eltérések eredményeként a vízügy a különböző országokban más és más tárcához tartozik, például a SZU-ban a Vízgazdálkodási és Meliorációs Minisztérium, a CSSZSZK-ban a Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium, az LNK-ban a Központi Vízgazdálkodási Hivatal foglalkozik a vízügygyei, míg hazánkban az Országos Vízügyi Hivatal a vízgazdálkodási népgazdasági ág legfőbb irányítója. A VODOINFORM munkájának irányításában nagy szerep jut a KGST Titkárság Vízgazdálkodási Csoportjának is. A vízgazdálkodás KGST-lvonatkozású ügyeinek koordinátorát ,a Vízgazdálkodási Csoport megbízottját valamennyi VODOINFORM Tanácsülésre és Szakértői értekezletre meghívják. A KGST Villamosenergia Állandó Bizottság (VÁB) 3. szekciója foglalkozik az elektromos energiát előállító különböző vízierőművekkel és így tevékenysége a VODOINFORM szempontjából ugyancsak jelentős. A VODOINFORM-nak, mint az NTMIK egyik alrendszerének is az orosz a munkanyelve. Az orosz nyelven beérkező információkat, dokumentumokat le kell fordítani orosz nyelvről a kérdéses nemzeti nyelvre és a nemzeti nyelven rendelkezésre álló információkat le kell fordítani orosz nyelvre, hogy be lehessen ezeket juttatni a VODOINFORM rendszerébe. Ez kissé késlelteti az anyagok közreadását, de egyben széles lehetőséget biztosít. Sokat segít a problémák megoldásában, hogy a KGST Szabványosítási Állandó Bizottsága kidolgozta a vízügyi terminológiai szabványt, amely tartalmazza a leggyakrabban használt vízügyi szakkifejezéseket és azok definícióját. Ennek magyar adaptálása nagy segítéget nyújt a VODOINFORM munkájában. 2. A VODOINFORM üzemelése A VODOINFORM mint rendszer hagyományos és korszerű számítógépes üzemmódban működik. 2.1 A VODOINFORM hagyományos üzemmódja. A VODOINFORM keretében valósul meg a vízügyi szakembereknek, információfelhasználóknak szakirodalmi információkkal való ellátása. A felhasználók a VODOINFORM-tagországok vízügyi szakemberei; irányítók, kutatók, oktatók, tervezők, beruházók, kivitelezők és üzemeltetők, akiknek a munkájukhoz a munkaterületükre vonatkozó legfrissebb információk szükségesek. Ezért a begyűjtött és átadásra kerülő információknak egyrészt frisseknek, újkeletűeknek kell lenniük, másrészt gyorsan el kell jutniuk a felhasználóhoz, további követelmény az információ-szolgáltatással szemben, hogy a begyűjtött és tárolt információk jól rendszerezettek, könnyen/áttekinthetők legyenek. Az információk bibliográfiai feldolgozása és rendszerezése során igen fontos, hogy a rendszerezést minél több szempont szerint végezzék el, annak érdekében, hogy a viszonylag szűkebb szakterületre vonatkozó anyagok is — könnyen kezelhető csoportba rendezve — kevés kereséssel kiemelhetők legyenek. A VODOINFORM hagyományos üzemmódjában minden ország KNSZ-e feldolgozza egyrészt saját szakterületének, saját nemzeti nyelvén megjelenő kiadványait, másrészt a külföldi ráosztott folyóiratokat. A VODOINFORM-on belül rendszeresített „Munkalapon" elkészíti a kiadvány bibliográfiai leírását és rövid kivonatolását (annotációját) a munkanyelven, azaz oroszul, és megküldi valamennyi KNSZ-nek. A különböző országok különböző módokon juttatják el ezeket az információkat a felhasználókhoz. Az MNK-ban a VÍZDOK a VODOINFORM KNSZ-e és így a VÍZDOK Könyvtára és Információs Osztálya juttatja el a felhasználókhoz a begyűjtött és feldolgozott szakirodalmi információkat. A hagyományos üzemmódban történő információcsere keretében a VODOINFORM^tagországok KNSZ-ei a következő vízügyi témájú információforrások adatait küldik meg egymásnak, illetve a VSZ-nek: — a saját, nemzeti szakfolyóiratok cikkeit, — egyes (a Rendszertanács által minden országra konkrétan meghatározott) nem KGST-tagországokban megjelenő szakfolyóiratok cikkeit, — az elmúlt évben befejezett tudományos kutatásokat rövid annotációval, — a szakmai könyvek következő évi kiadási tervét, — a szabadalmakat, illetve azok ismertetőit, — a rendszeresen megjelenő kiadványok jegyzékét rövid annotációval, — a szemlék, összefoglaló anyagok ismertetőit, — a szakmai diapozitívek és mozgófilmek jegyzékét és ismertetőit, — a jelentősebb szakmai szabványok jegyzékét^ stb. Az elsődleges dokumentumok másolatait xerox — vagy más rendszerű másoló — és sokszorosító-berendezéseken készítik el a KNSZ-ek. A későbbiek során —a hagyományos üzemmódban történő üzemeltetési és fejlesztési tervek szerint — az NDK-ban gyártott PENTAKTA miikrofotó-készítő, illetve leolvasóberendezés alkalmazását' tervezik egységesen a VODOINFORM KNSZ-ei. 2.2 A VODOINFORM dokumentális alrendszerének automatizálása. A szakirodalmi információs rendszerek üzemeltetése a hagyományos módszerekkel lényegesen lassúbb, mint az automatizált rendszereké, azonkívül az automatizálás megkönnyíti az információk korszerű tárolását, rendszerezését és gyors visszakeresését is. Ezért született határozat a VODOINFORM automatizálására is. A VODOINFORM Automatizált Információs Rendszere (AIR) kialakításának koncepcióját a Vezető Szerv — a CSSZSZK KNSZ-e — dolgozta ki és a Rendszer Tanácsülése hagyta jóvá 1980-ban. Az automatizálás megvalósításának anyagi-műszaki-személyi feltételeit természetesen a VODOINFORM-tagországoknak kell biztosítani lehetőségeik szerint. 2.3 A VODOINFORM Automatizált Dokumentális Információs Rendszere (ADIKR). A VODOINFORM ADIKR működése a kidolgozott koncepció szerint a következő lépésekből áll: — A VODOINFORM keretén belül egységesített új „Munkalapokra" az adatrögzítők a VSZ által kidolgozott „Az elsődleges dokumentumok géprevitel előtti bibliográfiái és tartalmi feldolgozása" c. anyagban foglalt szabályok szerint feldolgozzák az információforrásul szolgáló dokumentumokat. A feldolgozás módját szabályozták és részletesen rögzítették a bibliográfiai leírás-, valamint az annotáció-, illetve referátumkészítés szabályait. A VSZ anyaga messzemenően figyelembe vette az NTMIK és a KGST idevonatkozó Tudományos Műszaki Előírásait (TME), a KGST szabványokat és ajánlásokat. Az annotáció- és referátumkészítés szabályaira vonatkozó KGST-szabványt a közelmúltban fogadták el; — A munkalapokról Supertyper-típusú automata lyukszalagírógépek segítségével elkészítik a géppel leolvasható hordozókra történő felvitelhez szükséges lyukszalagokat. A lyukszalagok készítésének módját, a kódolás szabályait ugyancsak részletesen meghatározták; — A lyukszalagokról mágnesszalagra vagy mágnestárcsára viszik át az adatokat és ezeket küldik meg a BSZ-nek, ahol rendszerezik az adatokat és betáplálják a központi számítógépbe; — A keresés vagy telefonon keresztül, vagy a számítógép termináljainak segítségével végezhető, a keresés általánosan ismert szabályai szerint. 34