Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Hoós Elvíra: Török-kori fürdők Pécs városában

— a biztonságos működtetéshez szükséges elektromos berendezések felújítását; — a műtárgyakhoz csatlakozó árvízvédelmi töltések fejlesztését; — valamint az előbbi főbb munkák mellett feltétlenül elvégzendő kisebb építési (pl. betétgerendaraktárbővítés, transzformátorház építés, injektálás stb.) és gépészeti (mozgatómotor cserék, úszó5 és beépített gerebek, turbinák előtti zuhanózsilipek felújítása stb.) munkákat is elvégezték. A kiviteli munkák 1979-ben kezdődtek, s várhatóan 1982-ben befejeződnek. A felújítási munkákban, annak sokrétűsége miatt több kivitelező vesz részt. Azok egymás melletti, viszonylag zavartalan munkalehetősége igen gondos, körültekintő szervezést igényel az építtetőtől. Ennek érzékeltetésére tekintsük át a kiviteli munkában résztvevőket: — a BUVlZIG I. Szakaszmérnökség mély és magasépítési munkában, Larssen-pallók verésében; — a BUVÍZIG Gépüzem kisebb gépészeti felújítások, úszógereb gyártás a beeresztő zsilip tápcsatornájára; / — a Hídépítő Vállalat a Larssen-pallók mintegy íjának verésében; — a Vízgépészeti Vállalat a beeresztőzsilip főelzárások, a hajózózsilip, erőmű, beeresztőzsilip ideiglenes elzárások gyártásában; — a VIV az elektromos szerkezetek felújításaiban; — az INTRANSZMAS a daruszerkezetek gyártásában, felújításában; — az ÁBKSZ a búvár és egyéb kisegítő munkákban; — a Ganz—MÁVAG a turbinák felújításában; — az ERŐKAR a generátorok felújításában; — a DANUVIA a támkapuk mozgatóberendezéseinek a cseréjében; — a különböző tsz-ek melléküzemágai pedig a kisebb gépészeti felújításokban vesznek részt. A felújítási munkát az üzemelő BUVÍZIG úgy szervezte meg, hogy a Kvassay-zsilip a vízgazdálkodási funkcióit a kisebb hajózási zárlatoktól eltekintve folyamatosan ellátja. A kivitel kezdetekor komoly problémákkal kellett megküzdeni (pl. Larssen-pallók importja késedelmet szenvedett stb.), ennek ellenére a felújításban csak kisebb átütemezést kellett végrehajtani. Reméljük, hogy a felújítás befejeztével egy minden igényt kielégítő, üzembiztos műtárgycsoport a Ráckevei(Soroksári)-Duna mentén jelentkező komplex vízgazdálkodási igényeknek meg fog felelni. Meggyőződésem, hogy a Kvassay-zsiliphez hasonló gondok az ilyen korú nagy műtárgyak kezelőinél előbb1 utóbb jelentkeznek. A hasonló feladatok megoldása előtt álló társszervek részére a tapasztalatainkat készséggel átadjuk. Török-kori fürdők Pécs városában DR. HOŰS ELVIRA Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs A török fürdők főbb típusai A közelmúltban végzett ásatások során került napvilágra Pécsett a Sallai Imre utcában a törökkor egyik értékes építészeti emléke: Memi pasa fürdője. A feltárás után részben rekonstruált épület fogalmat ad a mohamedán fürdőkultúra helyi megjelenéséről. Evlia Cselebi török utazó és történetíró így ír az egykori fürdőről: „A szigetvári kapun belül Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes, szép épületű melegfürdő." Ezen kívül még két fürdő volt Pécsett, Gázi Kászim pasa és Ferhád pasa fürdője. Mielőtt a pécsi fürdőket részletesen ismertetném, rövid általánosságban a török fürdők főbb típusait és ezek szerkezeti felépítését foglalom össze. A vízellátás szempontjából kétféle fürdő ismeretes: 1. hő-, vagy termálfürdő, török néven ilidzsa, ennek melegvizét hőforrás szolgáltatta; 2. gőzfürdő, török néven hamam, itt a vizet fűtéssel melegítették fel. A két alaptípusnál a fürdőépület alaprajzi elrendezésében, helyiségeinek beosztásában sok az azonosság. Mindkét török fürdőtípusnál — mint az a római fürdőknél is megvolt — funkció szempontjából a következő három helyiséget .találjuk: 1. előcsarnok; 2. előtér vagy átmeneti helyiség; 3. fürdőhelyiség. A fentieken kívül — fürdő nagyságától függően — számos kisebb helyiség és mellékhelyiség is volt. 1. Az előcsarnok vetkőzőhelyiségül szolgál a fürdő vendégei számára, s rendszerint nagy, négyzet alaprajzú, kupolával fedett épületrész, amelyet esetleg több szintben elhelyezkedő ablaknyílások világítanak meg. Kővel burkolt padozatának közepén gyakran csorgókutat is találunk, melynek neve fiskija. Ennek rendeltetése, hogy a fürdőbe menet a lábukat megmossák és ihassanak is. Az előcsarnok fűtésére többnyire a padlószintbe mélyített falazott tűzhelyet képeztek ki. 2. Az átmeneti helyiségbe keskeny ajtón jutunk, ezt a törökök sogukluk-nak nevezték, mely a rómaiak tepidáriumának felel meg, és átmenetet képez az előcsarnok és a tulajdonképpeni fürdőhelyiség között, ennek megfelelően a hőmérséklete is melegebb, mint az öltözőteremé. A sogukluk megvilágítására már nem a homlokzati ablaknyílások szolgálnak — mivel ezt a helyiséget mosakodás céljára is használják —, hanem kis kupolákkal, vagy teknőboltozattal fedett helyiség, a boltozatot esétleg több sorban is áttörő, rendszerint hatszög keresztmetszetű felülvilágító nyílásokon át kapja a fényt. A szükséges vizet falikutak szolgáltatták, amelyek előtt kőből faragott, díszített mosdómedencék állottak. Ezt nevezik kurna-nak a törökök. Gyakori, hogy ez a helyiség kisebb cellákra oszlik, vagy kisebb kamrákkal áll kapcsolatban, ahol a látogató a rituális jellegű mosakodását végezheti. Ehhez csatlakozik a fürdő mellékhelyisége is. 3. A török fürdő legfontosabb része a fürdőhelyiség (caldarium), vagy törökül harara, amelybe a soguklukból kis ajtónyíláson át juthatunk be. Közös vonások az ilidzse és a hamam fürdőhelyisége között: a harara leggyakrabban nagyméretű, négyzet alaprajzú helyiség, melyet dobon nyugvó kupola fed. Belső kiképzése több változatot mutat. A helyiség világítását a kupolába vágott, felülvilágító ablakok nyújtják, melyek — a kupola centrumában levő kettőt kivéve — üveggel fedettek. A kupola középpontjában levő nyitott felülvilágító nyílásokon távozik el a fürdőhelyiségben keletkezett nagymennyiségű gőz. A padozatot kőburkolat — rendszerint márvány — fedte, amelyen a víz lefolyt a szennyvízlevezető csatorna irányába. , A fürdőknek éz a helyisége mutat alapvető eltérést szerkezeti felépítésben és funkcionális- tekintetben. Az ilidzsa hararájának központjában helyezkedik el ugyanis mindig a rendszerint 8 szögű, ritkábban kör alaprajzú többlépcsős fürdőmedence, míg a hamamban ahelyett egy ugyancsak 8 szögű márvány emelvény található, amely masszázs céljaira szolgál. Tisztálkodásra az iszlám előírása szerint csak folyóvíz alkalmas, s ezt a célt a falikút szolgálja. Az ilidzsék nemcsak tiszta-