Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Hoós Elvíra: Török-kori fürdők Pécs városában

sági, hanem elsősorban gyógyfürdők, ahol — épp a gyógyulás céljából szükséges volt a vízben való hoszszabb tartózkodás. Termálfülrdők természetesen elsősorban ott létesülnek, ahol hőforrások fakadnak, azok melegvízellátását a helyi források biztosították, melyek vizét agyagcsöveken át vezették be a fürdő épületébe. (Pl.: Budai török fürdők.) E nagyobb átmérőjű nyomóvezetékről ágaztatták azután le azt a falba süllyesztett — és ugyancsak agyagcsövekből kialakított hálózati rendszert, amely a caldarium és a tepidarium, illetve a harara és a sogukluk falikútjait táplálta. E vízhálózati rendszer nyomai találhatók a budai Rácfürdő és Rudasfürdő egyes falszakaszaiban, valamint csaknem teljes összefüggő maradványa a Király-fürdőben. Mielőtt a fürdő épületének belső vízhálózatával részletesebben foglalkoznánk, ki kell térni azoknak az ilidzsáknak a vízellátására is, amelyek a forrástól jóval távolabb épültek. Ennek egyetlen magyarországi példája eredetileg a Király-fürdő. Ez a termálfürdő vizét a falon kívül fakadó hőforrások egyikéből kapta, melyet a törökök forrásfoglalattal vettek körül. Innen vezették azután a felszín alatt habarcsba ágyazott, majd a föld nyomása ellen téglával, nyeregtetőhöz hasonlóan lefedett agyagcsövekből épített vezetéken az épülethez. E vízvezeték csöveinek átmérője mintegy kétszerese a fali hálózat csöveinek. A nyomóvezeték csatlakozása a fürdőépülethez a hararához csatlakozó kamrák irányából történik. A falakban a cirkulációs rendszer alapján elhelyezett csőhálózat a fürdőnek csak az ún. vizes részét fogja közre, vagyis utolsó helyiségként még a tepidáriumon vezet keresztül. A vízhálózat tehát az előcsarnokra — melynek ettől függetlenül kútja van — már nem terjed át. A falban húzódó, habarcsba ágyazott csővezetéket csupán a falikutak kifolyónyílásai szakítják meg. Ezek a falikutak leggyakrabban egyszerű díszítésű, ritkábban díszesebb — falba illesztett kőtáblák. A hamam vízellátása lényegesen komplikáltabb volt már csak azért is, mert itt a fürdővizet is fel kellett melegíteni. így természetszerűleg kapcsolódik a hamam melegvízszolgáltatásának és fűtésének kérdése. A fűtő-t berendezés a hamamnál kettős célt szolgál: a helyiségek fűtése és a melegvízszolgáltatás. Az ilidzsánál a falakban állandóan cirkuláló és a falikutakból állandóan folyó termálvíz, valamint a nagy párolgási felülettel rendelkező medence biztosítja a fürdőhelyiségek megfelelő hőmérsékletét. A hamamnál viszont a fűtést kell elsődlegesen biztosítani ahhoz, hogy a víz elérhesse a fürdéshez szükséges hőmérsékletet. A pécsi török fUrdők Pécs törökkori városképének jellegzetes épületei közé tartoznak a fürdők, melyek közül háromról tudunk. 1. Gázi Kászim pasa fürdője. Evlia Cselebi szerint: „Kászim pasa dzsámija előtt és az út túlsó felén a bal oldalon van egy tiszta és kellemes fürdő, amelyről széltében beszélnek; vize, levegője és épülete kellemes. Vetkőzőhelyisége nagy, magas kupolájú hely, közepén egyetlen darab fehér márványból nagy medencé. Közepén a iegsárgább aranyhoz hasonló rézből egy szökőkút pohara van. Ha 15 ember beleül is elfér. E pohár körül 12 sárkányszáj alakból az élet vize szökken ki, s lefolyva a nagy' medencébe ömlik." Evlia meghatározása szerint ez a fürdő a mai Széchenyi tér és Déryné utca sarkán állott. Lebontásának idejét nem ismerjük, valószínűleg a XIX. század elején történt. 2. Ferhád pasa fürdője szintén Evlia Cselebi leírása alapján „noha kellemes és tiszta, annyira mégsem látogatják; a szegények fürdője". A mai Kossuth Lajos és Zetkin Klára utca sarkán állott. Alapjait a jelenlegi ház építése alkalmával találták meg. 3. Memi pasa fürdője a XVI. század harmadik ne1 gyedében épülhetett. "Egyetlen előcsarnokával együtt feltárt fürdő hazánkban. Feltárt állapotában részben eredeti, részben rekonstruált, kb. 20,40 m hosszú, 8,40 m széles, kelet-nyugati irányú, két közfallal három helyiségre osztott épület, melyhez a kazánház és fűtőkamra csatlakozik. A tűztér felett helyezkedik el a vízmedence, melyből a felmelegített víz agyagcsöveken át érkezik a falikutak kifolyónyílásaihoz. Vízellátását tekintve hamam típusú, nem hőforrás táplálta, hanem — feltehetően az ún. Frühweiss-forrásból kapta vizét. A fürdőhelyiségek fűtését — a római hypocaustum rendszerhez hasonló — padlóalatti fűtőrendszer biztosította. Az előcsarnok (apodytheum) bejárata északi oldalról (Sallai u.) van. Közepén az eredeti maradványok alapján rekonstruált csorgókút adja a vizet (1. kép). A he1. kép A Memi pasa fürdője rekonstruált csorgókútja (Fotó: Sándor Tiborné) lyiség keleti oldalán teljes szélességben, a nyugati oldalon a sarkokban kőpadok (szófák) vannak. A bejárattól jobbra kőkeretes tüzelőhely. Keskeny ajtónyíláson át léphetünk a következő helyiségbe (tepidaruim). Harmadik a fürdőhelyiség (caldarium). Középen a medence helyét nyolcszögű kőzsámoly, a vendégek masszírozóhelyéül szolgáló „göbek tasi", magyarul „köldökkő" foglalja el. Mindkét helyiségben láthatók az eredeti szerint rekonstruált falikutak és kőmosdók (2. kép). A 2. kép. Rekonstruált falikút és kőmosdó a Memi pasa fürdőjében (Fotó:. Sándor Tiborné) déli oldalról megközelíthető kazánházban helyezték el az eredetiben előkerült töredékeket és tablókon mulatják be az ásatási munkálatok szakaszait, valamint a törökországi hasonló épületek képeit. IRODALOM C'erö Gy.: Az oszmán tőrük épftészet Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1980. Gerő Gy.: Pécs törökkori emlékei. Pécs Városi Idegenforgalmi Hivatal. 1962. Molnár J.: A török világ emlékei Magyarországon. Corvina. Budapest, 1976. 17