Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dankó József-Ifj. Májer János: Mederátvágás a Tisza taktabáji kanyarulatánál

— az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében a meder egyensúlyi állapotának kialakítása, lefolyási viszonyok javítása, a víz, a hordalék és a jég kártétel nélküli levonulásának biztosítása; — a víziközlekedés és víziszállítás számára megfelelő méretű hajóút létrehozása; — a folyókra települt ipari és kommunális vízellátás és a mezőgazdasági vízhasznosítás célját szolgáló létesítmények üzemi feltételeinek és védelmének biztosítása ; — a terület és településfejlesztés, a környezetvédelem célkitűzéseinek elősegítése. A folyószabályozás tehát komplex vízgazdálkodási tevékenység, a természeti és a társadalmi—gazdasági feltételek meghatározzák, hogy az egyes fő feladatok közül melyik döntő jelentőségű a szabályozás szempontjából. Esetünkben kétségtelenül az árvízvédelmi biátonság növelése a legfontosabb. Erre már utaltunk a kártétel nélküli jéglevonulás biztosítása említésekor is. Alátámasztják megállapításunkat a térségre jellemző különböző gyakoriságokhoz tartozó vízhozamértékek: 10 20 33 100 200 1000 évenként 3000 3400 3600 4300 4800 5700 m3/s A víziközlekedést és víziszállítást nem tekinthetjük döntőnek, mivel jelenlegi helyzetében messze elmarad a lehetőségektől. A megépült vízlépcsők igen kedvezőkké tették a hajózóútviszonyokat, további javulás várható a később megépítendő vízlépcsők (Csongrád, Záhony, Vásárosnamény) és a Duna-Tisza csatorna megépülése esetén. Napjainkban azonban alig több mint 200 000 t árút szállítanak a Tiszán. Ez messze elmarad a felszábadulás előtti szinttől (1938-ban 450 000 t szállítás történt, 1978-ban csak 211 360 t, az arány azóta is romlik). A víziszsállítás visszaesésének rengeteg oka (történelmi, gazdasági) van, a jelenlegi helyzetből előre lépni csak szigorúan programozott szervezési-intézkedési rendszer és fejlesztési terv alapján lehet. Többféle áru víziútra terelésével (cukorrépa, műtrágya, fa, homokos kavics stb.) igen jelentős mennyiségi növekedés érhető el. Jó példa erre a Borsod megyéből vízi úton szállítható anyagok felsorolása (2. táblázat). 2. táblázat A Tisza víziútra terelhető áruszállítás (Vezse S. 1979.) Aru megnevezése Viszonylat 1000 t/év kim 10" 1 tkm Foly. szab. kő különféle 140 200 28 Zúzott kő különféle 470 200 54 Homok, kavics különféle 730 300 219 Homok különféle 240 300 72 Epülétfa Záhony-különféle 140 400 56 Papírfa különféle Jugoszlávia 250 550 138 Műtrágya TVK-különféle 190 150 28 Cukorrépa Szolnok—Szerencs 80 150 12 különféle Tranzitáru, egyéb 1300 400 520 összesen: 2930 1127 A Sajó csatornázása esetén többlet (vasérc, szén, koksz, kavics) 1720 500 860 Mindösszesen: 4650 1987 (Megjegyzés: további jelentős növekedést, eredményezhetne a Tokaji-hegységben feltárt, félmilliárd tonnára becsült nem érces ásványi nyersanyag kitermelése esetén a víziszállítás előtérbe helyezése.) Adott tehát egy kb. 12 milliárd forint értéket képviselő víziút, amelynek éves karbantartási, állagmegóvási költsége 240 milió Ft. Nincs azonban kihasználva, így a folyószabályozási munkálatok végzésénél is másodlagos szerepet játszik a hajózóút fejlesztése. A taktabáji átmetszés és az ezzel összefüggő valamennyi folyószabályozási művelet (partbiztosítás, memederelzárás stb.) megtervezése a „Korszerű folyószabályozás" című tervezési útmutató alapelvei szerint történt. A tervezés előmunkálatai — geodéziai felvétel, talajmechanikai, hidrogeológiai, morfológiai, hidrológiai, hidraulikai vizsgálatok stb. — 1976-ban kezdődtek. A beszerzett adatok alapján tanulmányterv készült, ez szerves része a beruházási programnak. A hidraulikai, hidrológiai számításokat a polgári vízmérce adatainak felhasználásával és korrigálásával végezték el. A mederképző vízhozam 950 m3/s-nak adódott 300 cm-es vízállás esetén. A mederképző vízszintek 92,53—92,78 m Af.-i magasságúak. A másodfokú parabolával kialakított átmetszés! keresztszelvénynél a víztükör szélessége 150 m, a maximális vízmélység 12,6 m. A kritikus sebesség di = 0,16 mm közepes szemcseátmérő esetén a mederfenéken 0,48 m/s. így a tervezett átvágási szelvény átrendeződésével, további kimélyülésével számolva jelentős az építési költségcsökkenés. Az átmetszés nyomvonalának meghatározásánál hat változatból választották ki a kívánalmaknak (gazdaságosság, hajózás stb.) leginkább megfelelőt (3. táblázat). 3. táblázat A tervezett átmetszés nyomvonalának változatai, főbb paraméterei és költségkihatásai A tervezlett átmetszés nyomvonalának változatai paraméterei költségkihatása változatai L (m) | H (m) | « (°) Ft I. 2140 1700 140 88 197 000,— II. 2400 1750 148 77 524 000,— III. 4110 3100 120 162 319 000,— IV. 2090 1600 143 85 778 000,— V. 2280 1750 140 88 810 000,— VI. 878 780 102 71 315 000,— A kivitelezésre kiválasztott VI. változat nyomvonala megfelel a fejlett kanyar kívánalmainak (1,1 H < L < 1,4 H; a < 120°). Az új meder görbületi sugara 500 m, ívhossza a középvonalon mérve 425 m. A Tisza 1274 m-rel rövidül. Mivel az átmetszés hossza ennél a változatnál a legrövidebb, a szabályozási műveket is kisebb mennyiségben kell készíteni. Műszakilag és gazdaságilag tehát a VI. változat a legmegfelelőbb. Mivel azonban a IV. osztályú hajózóút esetében a minimális görbületi sugár 650 m, ezért a 150 m szélességű mederben ki kell tűzni a hajózó utat. Ez a jelenlegi forgalom mellett egyáltalán nem jelenthet a hajóforgalom számára nehézséget. Igazolásként közöljük, hogy 1957 és 1977 között Tiszalökön 10 652 átZsilipelés történt. Ez a 250 nap hajózási idényt figyelembe véve napi 2—3 átzsilipelést és hajóforgalmat jelent csupán. Az átmetszéssel összefüggésben több jelentősebb folyószabályozási műveletet kell még elvégezni (1. ábra). Szükséges a jobbparton 190 fm—200 fm vezetőmű építése. Ennek pontos méretezését a Budapesti Műszaki 34