Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlávik Lajos: Az 1981. évi körösvölgyi árvíz és a mályvádi szükségtározó hidrológiája

Egyetem fogja meghatározni. Modellkísérletek alapján foglalnak majd állást a keletkező holtág keresztgáttal történő elaárása ellen, vagy mellett. A tapasztalatok ugyanis ellene szólnak a mederelzárásnak. A főmeder alapvető jelentőségű az árvíz levezetésében, kár azt lerontani az átmetszett kanyarulat lezárásával (4. táblázat). Jól kitűnik a táblázatból, hogy a régi meder fontos szerepet játszik az árvízveszély elhárításában, csökkentésében. A további tervezett és épülő folyószabályozási műműveletekről is az 1. ábra nyújt tájékozltatást. Az átmetszéshez és a mederbiztosításhoz 650 000 m-'i földmunka elvégzése és 75 000 tonna terméskő beépítése 4. táblázat Az 1980. augusztusi árvíz megoszlásának aránya a főmederben és a hullámtéren Tokaj és Poroszló térségében (Stéfán M. 1981) Mérési hely Mérési idő Árvíz hozam Főmeder , Hullámtér Mérési hely Mérési idő főmederben mS/sec % hullámtéren m^/sec % összesen m3/sec _ széle mssége m Tokaj 1980.08.01. 1966,8 72 Poroszló 1980.08.06. 1506,0 69 szükséges. Az új meder és a holtág között keletkezett szigeten tereprendezés után a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével erdősítésre kerül majd sor. A holtág hasznosítási lehetőségeit is vizsgálják (halászat). A több mint 70 millió forintos beruházás megteremti a Tokaj—Kisköre közötti szakaszon a IV. osztályú hajóutat, kedvezőbbé válik a jéglevonulás, csökken az árvízveszély, kedvezően alakul a nagyvízi sodorvonal vezetése. A munkák legnagyobb részével az 1981. évben elkészültek. A Közép-Tiszla vidékén hasonló szabályozási munkára előreláthatólag hosszú ideig nem kerül majd sor. ^ A Tisza-szabályozás megkezdésének 135. évfordulóján e rövid ismertetéssel is tisztelegni kívánunk a nagy elődök emléke előtt. 753 28 2719,8 210 2700 664 31 2170,0 270' 6000 IRODALOM 1. ÉV1Z1G Beruházási program. Tisza folyó taktabáji kanyarulatának átmetszése. (1977) 2. Egerszegi Gy. (1979): A változó Tisza. Búvár, 1973/2. (12—68. 3. Hegedűs S. (1980): A Tisza-völgy vízgazdálkodása. Természet világa, 1980/1. 10—13. 4. Ihrig D. (szerk.) (1973): A magyar vlzszabályozás története. VIZDOK, Bp. 114—143; 312—331. 5. Kovács D. (1979): A folyószabályozás fejlesztési célkitűzései. In: Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, viziutak Magyarországon, VIZDOK. Bp. 463—466. 6. Nagy L. (év nélkül) (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése. VIZDOK, Bp. 118—238. 7. Pados l. (1980): Rövidebb lesz a Tisza. Magyar Vízgazdálkodás. 1980/11—12. 10—11. 8. Pécsi M. (szerk): A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Bp. 11—114. 9. Somogyi S. (1980): Az Alföld komplex vízgazdálkodásának kérdései. In: A változó Alföld, Tankönyvkiadó, Bp. 16—30. 10. Stéfán M.: Szóbeli közlései (1981). 11. Vezse S. (1979): Borsod-Abaúj-Zemplén megye folyóvizein történő víziszállítás helyzete. Vizeink, XVII/33. 1—10. Az 1981. évi Körös-völgyi árvíz és a mályvádi szükségtározás hidrológiája SZLAVIK LAJOS Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula Az 1980. évi júliusi—augusztusi árvíz után, amelylyel az évszázad legnagyobb árvízkatasztrófája szakadt a Körösök völgyére, alig fél év múlva, 1981. márciusában az árvizet ismét csak szükségtározással lehetett biztonságosan levezetni. A két egymást követő évben a hidrológiai sajátosságokat nézve két eltérő típusú árhullám alakult ki és vonult le. Az 1980. évi júliusi árvizJet nagy intenzitású esőzés, az 1981. évi márciusit pedig esőzés és hóolvadás váltotta ki. 1. Az árvíz hidrometcorológiai előzményei, csapadékviszonyok A Körösök vízgyűjtőjére hullott csapadék átlagértéke az 1980. év őszi-téli, és az 1981. év téli hónapjaiban valamivel meghaladta a sokéves átlagot. A vízgyűjtő területre hullott téli félévi csapadékból, olvadásból a Fehér-, a Fekete-, a Sebes-Körösön és a Berettyón 1981. januártól—márciusig hót kisebb árhullám indult el. A Körösök hegyvidéki vízgyűjtő területén — a március 12-i hóadatök szerint — a Fekete-Körös vízgyűjtőjének felső területén 90—130 cm-es, máshol 50 cm-es vastagságú hótakaró volt. Március első dekádjában a hóolvadásből és kisebb esőzésekből adódóan levonult egy árhullám. Március 11—12-én a vízgyűjtőre szeszélyes területi eloszlásban 30—71 mm-es területi átlagértékű eső hullott, de Biharfüreden 24 óra alatt 126 mm-t, 48 óra alatt 168 mm-t mértek. A március 10—19. közötti időszak csapadék adatait az 1. táblázat közli. 2. A vízállások alakulása A rövid idejű nagy mennyiségű csapadék, az ezzel egyidejű hóolvadás, a téli-lefolyási viszonyok kedvezőtlensége (a növényzet hiánya következtében az összegyülekezési idő lerövidül) miatt márciusban szokatlan heveségű árhullám alakult ki a Körösökön. s» 35