Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Tóthné Németh Ildikó: A Budakalászi-Óbudai-öblözet építéshidrológiai viszonyai

iDbor u-i arok & Szentendrei ut ?V !'Csillaghegyi árok /t -v fj w„. -ii^ijjr^ II • is^ ^í • li\Áp)-J 0 Vörös H. útja Pomazi ut Szentendrei út IV-IV Szentendrei ut yörösvari ut Óbudai sziget "

u , Árpád f. útja Amfiteátrum i ö Margit-sziget o 1000 [mj mB. 104 100 96 • 92 106 102 96 94 90 • 106 104 • 100 96 92 106 104 100 96 92 • 106 104 100 96 92 SS • 94 2. ábra. Áttekintő építéshidrológiai szelvények szerkesztette: Szentirmai L -né / 1. Humusz, 2. Feltöltés, 3. Szerves agyag, a Barát patak üledéke, 4. Artéri iszapos homokliszt, 5. Futóhomok, 6. Csillaghegyi árok iszapos, agyagos üledéke, 7. Öbor úti árok hordalékanyaga, 8. Aranyhegyi patak kőtörmelékes agyag, iszapos hordalékkúpja, 9. Aranyhegyi patak szemcsés üledéke, 10. Hévízi úti árok agyag, iszap hordalékanyaga, 11. Dunai Iszapos homok, 12. Negyedkori homokos kavics, 13. Középsőoligoeén kiscelli agyag. Külön meg kell említenünk — mint a vízföldtani tájegységen belüli helyi sajtáosságot — a már hivatkozott termális karsztforrások talajvizet dúsító szerepét. A korábbi vizsgálataink szerint a felsőeocén és triász mészkőképződmények sasbércként a dunai üledéksor alá felnyomuló összíetei, nyomás alatti víztükrüktől fogva dúsítják a dunateraszban mozgó talajvizet. A vízdúsításnak mennyisége, illetve a talajvízszín magassága szorosan összefügg egyrészt a vízkivétel menynyiségével, másrészt pedig a dunai vízállással. Ezit szemlélteti az 1. ábrán közölt Rómaiifürdő területén kialakuló vízdóm. Ugyaniezen az ábrán szerepelnek a