Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Agyagási Dezső: Az egri gyógyvizek nyomelemtartalma

1. táblázat A jelentősebb fúrások: adatai Fúrások 1 2 3 4 ' 5 6 7 8 9 10 11 száma Terepszint (m B. í.) 105,4 103,8 103,7 105,1! 103,6 105,9 105,2 102,0 104,1 104,0 105,4 Mélysége (m) 12,0 11,0 6,6 16,3 15,0 14,5 11,0 9,7 15,7 21,5 14,6 Fekü mélysége 11,0 10,0 3,9 14,3 13,3 13,8 13,0 (m) kora f. olig. f. olig. f. olig. k. olig. k. olig. k. olig. k. ólig. kifeji. h. aleur. a. ho- a. lio- agyag agyag agyag agyag mok mok 8,4 14,0 20,4 13,6 k. olig. a. olig. k. olig. f. eocén agyag agyag agyag budai márga dunai üledékek vast. (m) 7,4 8,3 2,4 6,9 9,7 5,9 4,8 9,8 14,2 8,0 dm/mrn 0,3—7,5 6,5—7,0 6,2—7,0 6,0—7,2 5,0—6,0 34,0 5,0—9,5 k/m/sec 3,010'

4 7,710 » becs. átl. tv. (m B. f.) 103,5 100,6 101,3 103,: 100,2 102,8 100,6 99,0 100,6 99,2 99,0 mélyfekvésű területek, melyeknél a felszínhez közeli talajvízszín várható, illetve felszínen levő belvíz. Talajvizet megemelő tényezőként hat, a mélyfekvésű területek feltöltése is (Békásmegyeri lakótelep), ahol a talajvízszín az eredeti terepszintet már meghaladja. 1 IRODALOM FÜMTERV 1960—1980.: Talajmechanikai és vízföldtani szakvélemények. Kézirat. FTV Adattár. FTV 1950—19S0.: Talajmechanikai és építéshidrológiai szakvélemények. Kézirat. FTV Adattár. Horusitzky H. 1938.: Budapest Duna jobbparti részének Budának hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny, 18. 1—404. Horváth L.—Scheuer Cy. 1966.: Hidrológiai vizsgálatok és megfigyelések a Római-fürdő strand területén. Mérnökgeológiai Szemle, 82—95. Jámbor A. és munkatársai, 1966.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L—34—II. Budapest. MAFI kiadvány, Bp. Pécsi M. 1959.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Monográfiák. 3. Akadémiai Kiadó, Bp. Rétháti L. 19G6.: A talajvízszint előrejelzése különös tekintettel az építőiparra. Hidrológiai Közlöny, 46. 460—473. Scheuer Gy.—Tóth I.-né 1975.: Az Óbudai Árpád forrás vízföldtani viszonyai. Földtani Kutatás, 18. 41—46. Vógh S.-né—Kriván P.—Szentirmai 1. 1973., 1976.: Budapest építésföldtani térképezése. Békásmegyer, Óbuda, Rózsadomb 1 : 10 000 ma-u földtani térképek és magyarázók. Kézirat. FTV Adattár. Vitális S. 1935.: A békásmegyeri új artézi kút. Hidrológiai Közlöny, 15. 172—181. Wein Cy. 1939.: Szentendre környékének földtani viszonyai. Földtani Közlöny, 69. 26—52. Az egri gyógyvizek nyomelemtartalma* DR. AGYAGASI DEZSŐ Heves megyei Tanács Kórháza, Éger Az egri gyógyvizeket 1973 óta 4—4 alkalommal vizsgáltattuk tömegspektrográffal. A vizsgálatokat felkérésünkre dr. Cornides István kandidátus végeate a budapesti Központi Bányászati Fejlesztési Intézet Izotóp osztályán (5). Táblázatainkban megadott értékek a négy vizsgálat átlagértékeit tüntetik fel. Az egri gyógyvizek genetikailag három csoportba sorolhatók: 1. Egyszerű radioaktív karsztos eredetű langyos forrásvizek: a „Török'-gyógyfürdő forrásvizei, a Strandfürdő l-es, a Sport-fürdő medencéjének, a József-kút forrásvizei, melyek V'C módszerrel kb. 7500 évesek. *i Előadásként elhangzott a MHT Heves megyei Területi Szervezete 1980. november 14-i előadóülésén. 2. Az „AT"-kutak forró, kénes vize, melyeknek kora kb. 11 000 év és melyekben feltehetően a karsztos hegyvidéki vízhez Alföldi mélységi vizek is keverednek a törések mentén. (Az „AT" jelzés a kútfúróktól származik, akik ezzel utaltak arra, hogy a fúrások az „Állami Tangazdaság" szomszédságában történtek.) 3. A „Dobó" kút jódos-brómos konyhasós alikalikloridos hideg vize, mely valószínűleg a beszáradt tengeri üledékek oldódásából származik. A vizsgálatokból nyilvánvaló hogy az egri gyógyvizekben mintegy 50 elem jelenlétével kell számolni (1). A periódusos rendszerben szereplő 104 elem közül kb. ugyanennyinek, 50-nek van az élővilágban sze

j repe, ezek az ún. biofíl elemek (3, 4), 43 elem pedig abiotikus. A biofil elemek közül egyesek minden élő szervezetben állandóan jelen vannak: állandó ele27