Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kremszner Miklós: Mélyfúrásgeofizikai módszerek alkalmazása vízkutak felderítő vizsgálata során

intézkednek. A elkészült kutak vizsgálatóban csak odáig megy a rendelet, hogy előírja az áramlásméré­seik kötelező elvégzését. A hetvenes évek elejétől kezdve, mind gyakrabban jelentkezik az igény működő vízkutakban, műszaki hi­bák felderítése céljából, a mélyfúrásgeofizikai módsze­rek alkalmazására. Ez az igény nem véletlen. A fúrási szakemberek az ötvenes évek köziepétől a hetvenes évek közepéig el­telt két évtized alatt megismerték és elfogadták a víz­kutatásban a geofizika segítségét. Ebben az időben a karotózs 'kapacitás az igényekkel egyensúlyba került, tehát lehetőség nyílott arra, hogy ne csaik a fúrás alatt levő kutakban, hanem az üzemelő, illetve meghibásodó kutak vizsgálata során a kúthibák felderítésének szol­gálatába állíthassa módszereit. Ezzel a mélyfúrás­geofizika alkalmazhatóságának köre a vízkutatásban tovább bővült. Megvizsgálva az elmúlt tíz év adatait, amelyeket az 1. táblázat tartalmaz, 1. táblázat A mélyfúrásgeofizikai kútvizsgálatok számának alakulássa 1971—1980 között év db év db 1971 — 1976 8 1972 1 1977 8 1973 11 1978 34 1974 9 1979 26 1975 7 1980 59 előző mérési adatokat, ha ilyenek rendelkezésre áll­nak. Az összegyűjtött adatok és a megrendelő kívánsá­gának birtokában döntjük el az alkalmazandó mérési módszereket. Természetesen, ha szükséges, a mérések során is módosítjuk a programot, illetve kiegészítjük azt újabb mérésekkel. Meg kell mondanunk, hogy nem minden kérdésre tudunk egyértelmű választ adni. Ter­mészetesein minél több mérést végzünk egy kútban, annál pontosabb felvilágosítást tudunk szolgáltatni an­nak állapotáról. Bár mérőeszközök, eljárások sokasága áll rendelkezésünkre, sokszor kell tudomásul vennünk, hogy az eszközök érzékenysége nem kielégítő, vagy adott körülmények között azok nem működnek meg-, felelően. Egyes esetekben a mért adatok egyértelmű magyarázatával maradunk adósok. Ügy véljük azonban, hogy ezen el nem titkolt hiá­nyosságok ellenére a mélyfúrásgeofizikai módszerekkel végzett kútvizsgálatok hasznos eredményeket szolgál­tatnak és egyértelműen segítik a kutak javítás előtti felderítő vizsgálatát. Említést kell tennünk arról, hogy a kútvizsgálatok és a fúrás alatti mélyfúrásgeofizikai vizsgálatok végrehaj­tásakor jelentős különbséget jelent az, hogy a kútvizs­gálatok során általában nem áll fúróberendezés a ku­takon. Ez megnehezíti a kútvizsgálati munkát, mert: a) A mérések végrehajtásakor nem számíthatunk a munkahely dolgozóinak segítségére. b) A tapasztalatunk szerint a kútvizsgálatok során gyakoribb a mentés és súlyosabbak a káraink, mert nincsen a kúton fúróberendezés, amely az esetleges mentéskor hatékonyan közreműködhetne, illetve amely a geofizikai eszköz beereszrtése előtt, a kút járhatósá­gáról, rudazat segítségével — kevésbé veszélyes mó­don, mint a geofizika a kábelével — meggyőződhetne. látjuk, hogy az érdeklődés 1976-ig mérsékelt. 1977-től elsősorban az új műszer, a karoptiméter alkalmazásá­val növekszik, hiszen a műszakilag hibás, homokoló kutak vizsgálata során ezzel az eszközzel — az esetek jelentős részében — a geofizika segítséget tud adni a kútépítőknek. 1980-ban ismét ugrásszerűen emelkedik a kútvizsgálat iránti igény. 1981. első nyolc hónapjában 51 mérés történt, tehát az igények növekedése tovább tart. Megemlítjük hogy a mélyfúrásgeofizdkai módszereket a szénhidrogén kutatásban már korábban alkalmazták termelőkutak vizsgálatára. A fúrás közbeni mélyfúrás­geofizikai vizsgálatoktól történő megkülönböztetés céljából, ezeket termelésgeofizákai vizsgálatoknak hív­ják. A víztermelő kutak vizsgálatához nagyrészt a mély­fúrásgeofizikai vizsgálatokhoz kialakított és alkalma­zott mérési módszerek és eszközök kerülnek felhaszná­lásra. A kútvizsgálati igényeket két csoportra oszthatjuk: a) A kútvizsgálati igények egyik része új kutak ese­tében merül fel amikor a kútki képzés során, valami­lyen műszaki meghibásodás következik be. Ez esetek­ben a leggyakoribb probléma a kút homokolása, amely a szitaszövet megsérülése vagy a tömszelenee hiányos zárása miatt következik be. De jelentkezhet igény a helytelen szűrőelhelyezés, esetleg csőszakadás felderí­tésére is. b) Másik igényforrás a régi kutak vizsgálata, ame­lyeknél a rendelkezésre álló adatok, gyakran hiányo­sak, illetve a meglevők nem megbízhatók, s ezért a kutak javítása előtt, egyre gyakrabban igénybe veszik a kivitelezők a felderítő' vizsgálatokat. A kútvizsgálati munkánál sokkal több az előzmény, mint egy új kút fúrása közbeni vizsgálatnál. Ennek következtében a kútvizsgálatokat szélesebbkörű adat­gyűjtés előzi meg. Mielőtt egy kút vizsgálatára sor kerül, természetesen összegyűjtjük a megszerezhető adatokat, a kútkatasz­terből, építési naplóból, építtetőtől. Megnézzük a meg­csövezési adatok fúrási napló alapján S®^ (f, 203 mm 392,0 m 396,0 m 415,0 m 422,0 m 434,0 m 440,6 m 443,5 m 447,0 m 465,0 m 470,7 m 11 -360m lokátor szetveny folyamatos áramlásmérés [fordulat /perc] -400m -420m ~440m -460m / 23% 77% u -480m 1. ábra. A szűröhely meghatározására végzett mélyfú­rási geofizikai vizsgálat 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom