Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Marsi József: Gáztalanítási kérdések Heves nagyközség környékén, és az ezzel kapcsolatos intézkedések

Gáztalanítási kérdések Heves nagyközség környékén, és az ezzel kapcsolatos intéz kedések* MARSI JÓZSEF Heves megyei Vízmű Vállalat hevesi üzemegysége, Heves Gáztalanítás alatt elsősorban a metán vízből történő eltávolítását értjük. Kifejezetten a víz metántartalmára vonatkozóan egészen 1973—1974-ig semmiféle egészségügyi vagy vízkémiai előírás nem volt, annak ellenére, hogy gázosvízű kutakat már évtizedek óta ismerünk és üzemeltetünk. Ezek a kutak elsősorban szabadkifolyással üzemeltek, így a gázos víz gáztartalma a szabadba távozott, nem okozva különösebb gondot, sőt volt már példa (Tarnaméra), hogy a víz gáztartalmát a kút környezetének megvilágítására is felhasználták. Az elmúlt 10—15 évben nagyarányú közművesítés volt. A kutak vize zárt ellátórendszerbe került, így az egyes helyeken előfordult, hogy az összegyűlt gáz meggyulladt, sőt berobbant, tetemes károkat okozva anyagiakban és egyes esetekben emberéletben is. A megengedhető gáztartalomra vonatkozó első előírások egyike az OVH 136/6. sz. műszaki irányelve, továbbá az 1973-ban megjelent felhívás, melyet szintén az OVH adott ki (1973/16. sz. Nehézipari Értesítő). 1974ben jelent meg az OVH Vízellátási és Csatornázási Főosztálya, valamint a Vízgazdálkodási Főosztály 61 312/ 1974. sz. közleménye a vízvezetékekben szállított metántartalmú vizek vizsgálatáról. Ez a közlemény csak a 0,8 Nl/m

3-nél kevesebb metánt tartalmazó vizeket tekinti metánmentesnek, e fölött 3 Nl/m

3 metántartalomig tűrhető kategóriát állapít meg és a VIZIG-ek hatáskörébe utalta a gáztalanítás szükségességének elbírálását, ilieve a vízellátás ideiglenes engedélyezését. További rendelkezés az OVH Elnökének 6/1974. sz. utasítása, valamint a 3/1978. (X. 10.) sz. OVH Elnöki rendelkezés, a közhasználatú vízművekben szállított vizek gáztartalmának határértékéről, vizsgálatáról és gázmentesítéséről. A rendelet mellékletében közölték a gázveszélyes víztermelő területeket, melyben Heves megye az I. fokozatú gázveszélyességi területbe került. Az I. veszélyességű területeken a gázvizsgálatokat évenként szükséges elvégezni, melyre a kijelölt vállalat a Vízgazdálkodási Intézet. A gázvizsgálat díját is maximálták 4000, illetve 6000 Ft-ban, attól függően, hogy csak az oldott, vagy az öszszes gáz mennyiségét kell meghatározni. Vízművenként (nagyságrendtől függően) 2—15 vizsgálat szükséges, így a vizsgálati költségek évenként 15—100 eFt között mozognak és fokozott anyagi terhet jelentenek az érintett vízműveknek. A Hevesi Üzemegység területén gázosvízű kutak az alábbi helyeken találhatók: Boconád Erk Heves I. kút Heves II. kút Heves III. kút Heves VI. kút Poroszló Tarnaörs Tarnabod Tarnaméra Tarnazsadány Zaránk 4,57 Nl/m

3 4,87 Nl/m

3 40,00 Nl/m

3 28,46 Nl/m

3 63,40 Nl/m

3 41,05 Nl/m

3 29,30 Nl/m

3 28,20 Nl/m

3 30,77 Nl/m

3 26,02 Nl/m

3 8,91 Nl/m

3 19,96 Nl/m

3 A közölt mért értékek az elmúlt 2—3 év során számottevően nem változtak. A felsorolt vízművek, illetve gázosvízű kutak gáztalanítását részben már megoldottuk. Területünkön legrégebben üzemelő gáztalanító az 1970-es évek elején készült Tarnaörs községben. A gáztalanító Horváth János főmérnök és Árvái János üzem* Előadásként elhangzott az MHT Heves megyei Területi Szervezetének 1980. május 15-i előadóülésén. vezető főmérnök munkája. A berendezés fekvő elrendezésű kb. 7 m

3-es műanyagtartály, melyben 3 lépcsőben csörgedeztető tálcák vannak a gázos víz elosztására, illetve jó szétszórására. A tartály egyik szellőző csövébe robbanásbiztos ventillátort helyeztek, mely a levegő átáramlást és a felszabaduló gázok eltávolítását biztosítja. A berendezés közel 8 éve üzemel, gyakorlatilag lényeges meghibásodás nélkül. A gáztalanítás hatásfoka jó, a közel 30 Nl/m

3 gáztartalmat 1—1,5 Nl/m

3-re csökkenti, ami ugyan a jelenlegi előírások mellett tűrhető, de így a vízműrendszer teljesen biztonságosan üzemeltethető. A technológiai folyamat a következő: Kútüzem (pozitívan vagy szivattyúzással) — gáztalanító — átemelő — hálózat — glóbusz. A műanyagtartálynak a gáztalanításon kívül még egy jelentős szerepe van, bizonyos fokú tárolást (2—3 m

3) is lehetővé tesz, így az átemelő üzeme közel folyamatossá tehető. Az elmúlt években csak néhány esetben fordult elő a ventillátor meghibásodása, melyet cseredarabbal rövid úton meg lehetett szüntetni. A kút időszakos homokolása, illetve vastartalma a tartály alján rakódik le, de ez időnkénti tisztítással elkülöníthető és egyben előnye a VLV gáztalanítóval szemben, hiszen nem áll elő dugulás, üzemzavar. A gáztalanítás bevezetése óta a víz minősége számottevően nem változott, bár az emelkedett összcsíraszám a gáztalanító megépítése előtt is jelentkezett és összefügg a víz nagy hőmérsékletével (32—35 °C). A levegő teljes kizárására a légbeszívó-csonkot lezártuk, így a ventillátor bizonyosfokú vákuumot létesít, tehát a rendszer gyakorlatilag vákuumos gáztalanítóként működik. Ezzel a módosítással kizártuk a levegőt, várhatóan csökkenni fog a levegőszennyeződésből adódó összcsiraszám-növekedés és a gáztalanító hatásfoka is javulni fog. Az üzemegység területén nagyobb számban VLV típ. gáztalanítók üzemelnek. A gáztalanítók üzemével kapcsolatban évekkel ezelőtt gyakorlati tapasztalatunk nem volt, így a többféle típus közül a VLV-t választottuk az alábbi okok miatt: — Nincs mozgó alkatrésze; — karbantartást nem igényel (szűrőcsere kivételével); — viszonylag kisebb energiatöbblet (nincs ventillátor). 1978-ben és 1979-ben az alábbi helyeken építettünk gáztalanítókat (lásd: 1. és 2. képet): Heves Poroszló Boconád Tarnabod Tarnazsadány 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db VLV 600-as VLV 300-as VLV 300-as VLV 300-as VLV 300-as Vízműveink üzeme, általában a következő: Kút — QHT berendezés — gáztalanító — előtároló — átemelő — hálózat — glóbusz. A konkrét megvalósítás azonban községenként változik, sőt kis mértékben eltér a tervezettől, de a tervező és az engedélyező VÍZIG az üzembehelyezés során a módosítást elfogadta. Hevesen, Boconádon és Tarnabodon a meglevő előtárolókat használtuk fel, melybe gravitációsan jut a gáztalanítóból a víz. A többi községben 2 m

3-es műanyagtartályt helyeztünk el a gáztalanító után egy átemelő aknával. A tervezés során a következő technológiai sémát vették figyelembe: Kút — szabályozó szelep — gáztalanító — szabadtéri acéltartály — átemelő — hálózat. 37