Hidrológiai tájékoztató, 1981
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Rónaki László-Konrád Gyula: A Mecsek hegységi triász dolomitok karszthidrológiai sajátosságai
Sztratinomen A képződmény leír hsa Kozári Mészkő Tagozat szürke, pados mészkő Dömörkapui Mészkő Tagozat szürke, sárgafoltos mészkő krinoideás lencsékkel a goricai, vagotpusztai és váraljai területen mikrokristályos dolomit c^kor szövetű dolomit szürke, margabetelepüléses. faunadús meszko, felső részen intraklasztos Bertalanhegyi Mészkő Tagozat Tubesi Mészkő Tagozat szürke, pados, iszapmozgásos mészkő Lapisi Mészkő Tagozat szürke, aprógumós mészkő Bárány tetői Mészkő Tagozat szürke, vékonyréteges mészkő dolomitrétegekkel Vöröshegyi Dolomit Tagozat szürke, vörös vagy sárga dolomit Viganvári Mészkő Tagozat sötétszürke, margabetelepüléses mészkő Hetvehelyi Dolomit Tagozat dolomitmarga, meszes dolomit •1 x X x x 2. ábra, A Nyugati Mecsek triász dolomit- és mészkőtagozatainak rétegsorrendje (szerkesztette: Konrád Gy. 1980) • l. Dolomitmárga, márgás dolomit; 2. Elsődleges dolomit; 3. Másodlagos dolomit; 4. Mészkő rögzítettük (Rónaki L. 1979—80). A barlangok térképezésének részeként a földtani felvételezés is szerepel. Eddig több barlangot végig dolomit kőzetben vizsgálhattunk. Így a Vízfő forrás barlangjának feltárt szakaszát is (Rónaki L. 1962). Itt a dolomitban nemcsak a tektonika mentén, de réteglapok mentén is jelentős vízjáratok kialakulása volt megfigyelhető. Ugyanígy többek között a Büdöskút forrás barlangjában (Rónaki L. 1962) is ezt rögzítettük, leírva az oldási nyomokat is. A mecseki barlangok általában vertikálisan — a rétegződést harántolva — tárják fel a karsztosodé kőzettömeget (aknabarlangok, víznyelők). Ezekben különösen jól észlelhető, hogy a dolomit az üreg kialakulása során irányváltoztatást nem okoz. Ezentúl még a barlangok falában észlelt kőzetváltozások sem mutatnak eltérő oldódási viszonyokra utaló „tanú dudorok"-at. A mecseki karszt kataszterezése során több mint 20 ponton volt alkalmunk a barlangok — víznyelők — zsombolyok által föld alatti dolomit feltárást vizsgálni. A barlagok közül többnek fala változatosan mészkő, majd dolomit, illetve a szürke mészkőben foltokban előforduló sárga, sárgásvörös, lila színű dolomit rétegek és lencsék eróziótól átmetszett maradványai. A dolomit feltárások felületei jellegzetesen preparálódtak. A pókhálószerű repedések korrodálódása a régóta aktív barlangüregek falán erőteljes és így nemcsak a világosabb szín miatt, de a jellegzetes felületével is felhívja magára a figyelmet. A Jószerencsét aknabarlang 50 m mély csőszerű aknája úgyszólván végig dolomit, melyben a mészkő csak foltokban jelentkezik (Rónaki L. 1979—80.). A karsztosodás itt — mint általában a zsombolyoknál — főleg szerkezeti litoklázisok mentén fejlődött ki. Dolomitporlódásos jelenséget egyetlen barlangban figyeltünk Néhány mecseki anizusi dolomit kémiai összetétele 1. táblázat Minta jele, száma Lelőhely Izzit. veszt. CaO MgO CaO/ /MgO A1 20 3 F 20 3 Megjegyzés D—406 Kán, Rák-völgy 46,93 30,06 21,8 1,37 0,08 0,22 igen kevés magnezit D—405 Kán, Rák-völgy 47,09 29,97 21,81 1,37 0,26 0,28 igen kevés magnezit 1521 Orfü, Vízfő fbg. 35,6 29,4 18,9 1,55 Mn, Cu, Ti, tart. 1522 Orfü, Vízfő fbg. 43,7 30,6 21,9 1,39 Mn, Cu, tart. 1523 Orfü, Vízfő fbg. 44,4 31,9 18,9 1,68 Mn tart. 1524 Orfü, Vízfő fbg. 46,1 30,6 21,0 1,45 Mn, Ti tart. 1525 Orfü, Vízfő fbg. 44,3 35,6 18,0 1,97 Mn tart. D—409 Orfü, Vízfő-től ÉK-re 46,63 29,35 21,61 1,35 0,18 0,23 igen kevés magnezit D—410 Drfü, Vízfő fbg. 46,81 30,22 21,74 1,39 0,28 0,23 igen kevés magnezit D—415 Vágot-pta. 2. sz. fúrás 45,12 28,88 20,36 1,41 1,44 0,49 márgás D—416 Vágot-pta. 2. sz. fúrás 39,6 26,61 16,25 1,63 4,94 2,27 pirites, márgás D—331 Vágot-pta. 2. sz. fúrás 46,5 32,67 19,34 1,68 0,36 0,22 D—308 Árpádtető 46,62 31,35 19,97 1,56 0,59 0,20 D—309 Árpád tető 46,58 32,50 19,18 1,69 0,41 0,48 D—310 Árpádtető 45,34 37,06 14,68 2,52 0,63 0,59 D—311 Árpádtető 45,81 33,84 17,54 1,92 0,47 1,07 meszes Megjegyzés: Az újabb rétegtani besorolás szerint a Kán és Árpádtető környéki minták ladini képződményekből származnak. A D-jelű minták vizsgálati eredményeit a SZIKKTI-től vettük át. Az árpádtetői minták a műút 7—8 km-kő közötti szakaszáról származnak. A 1521 sz. minta a bejárati táróból, 1522 a 2. szifon feletti vágatból, 1523 a Nagy Szakadék alsó üregéből, 1524 a Viaszdombnál a Nagy Szakadékból, 1525 a 3. szifon 6 m-es mélységéből a fal anyagából. 31
