Hidrológiai tájékoztató, 1981
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szórády Zoltán: Komló város vízellátásának hosszú távú megoldása
meg (a Tettye vízgyűjtőjén a Pax zsombolyban). Ezt a hévizes hatásra utaló körülményt jelen helyzetben (+530 m t. sz. f.-i mag.) még a vörös agyaggal együtt is csak fenntartásokkal értékeljük. A másodlagos dolomitok fokozottabb oldhatóságára vonatkozóan még nincsenek megfigyeléseink, de ez elképzelhető. Az 1. táblázat értékeiből Jakucs L. (1971) leírásával egyezően az látszik igazolódni, hogy a Nyugat-Mecsek-i eukorszövetű dolomitok nagyon kis magnezittartalma és a CaO/MgO aránya jól megközelíti a tiszta dolomitra elméletileg megadott értéket és ezzel kapcsolatos a mészkőhöz viszonyítottan eltérést nem okozó karsztosodás. A másik lehetőség Mándy T. (1954) vizsgálataiból ismert 30 °C körüli hőmérsékleten bekövetkező azonos értékű oldódás, ami felveti a meleg égövi karsztosodással analóg állapotok hajdani fennállását is a területen. Mindettől függetlenül megállapítható, hogy a Nyugat-Mecsek-i dolomitok nem mutatnak a környező mészkövektől eltérő karsztosodottságot és eddig nincsenek olyan adatok, amik a vízföldtani szerepük eltérő jellegére — a vízvezetőképességük csökkenésére — utalnának. A dolomitok Nyugat-Mecsek-i elterjedését az 1. ábrán mutatjuk be, melyből az is kiderül, hogy a Vízfő forrástól délre eső — legintenzívebb karsztosodottságúnak jellemezhető — területen (Rónaki L. 1979—80) a dolomit-mészkő kifejlődések aránya mintegy 50%-ra tehető. IRODALOM Forgó L.—Moldvay L.—Stefanovits P.—Wein Gy.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L— 34—XIII. Pécs. MAFI Bp. 1966. Jakucs L.: A karsztok morfogenetikája. Akadémiai Kiadó, Bp. 1971. Jámbor A.: Megfigyelések a Ny-mecseki triászban. M. A. Földtani Int. Evi Jel. az 1964. évről, Bp. 1966. Konrád Gy.: A Nyugat-mecseki földtani térképezés újabb eredményei. Kézirat, Kővágószöllős, 1980. MÉV KMÜ M&ndy T.: Mészkövek és dolomitok oldási vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1954. 11—12. Nagy E.: A Mecsek hegység triász időszaki képződményei. MAFI Evk., 51. 1. Bp. 1968. Rónaki L.: A Büdöskút forrás barlangja. Karszt és Barlangkutatási Tájékoztató, Bp. 1962. VI—VII. 95—97. Rónaki L.: Az orfűi Vízfőforrás barlang feltárt szakaszának földtani viszonyai. Karszt és Barlang, Bp. 1962. II. Rónaki L.: A mecseki karszt 1 : 10 000-es méretarányú vízföldtani, morfológiai és speleológiai térképe. Hidrológiai Tájékoztató, 1973. (1975) 78—81. Rónaki L.: A mecseki karszt I. rész. 1979. 1. köt. (Tettye) 2. köt. (Kőlyuk, Mélyvölgy, Melegmány). A mecseki karszt II. rész 1980. I. köt. (Mészégető, Toplica) 2. köt. (Vízfő). MKBT munkabizottsági tanulmány, Kézirat, Pécs 1979—80. Vitális Gy—Hegyi I.-né: Országos dolomitkataszter. A Mecsek és a Villányi hegység. SZIKKTI Geológiai Kutatás, Tsz: 1—64—111/77. Kézirat, Bp. 1980. Wéber B.: A II. sz. kutatócsoport jelentése a goricai völgy triász képződményeinek újratérképezéséről. Kézirat, Kővágószöllős, 1962. MÉV KMÜ. Wéber B.: Ojabb adatok a Mecsek-hegységi anizuszi és ladini rétegek ismeretéhez. Földtani Közlöny 108. 2. 1978. Komló város vízellátásának javítása* SZÖRÁDY ZOLTÁN Mélyépítési Tervező Vállalat A MÉLYÉPTERV fontos és jelentős tervezési munkái közé tartozik Komló város vízellátásának javítása, illetve a végleges megoldás kialakítása. A kereken 30 000 lakosú bányászváros és a közigazgatóságilag hozzácsatolt települések vízigényét több vízbázisból elégítik ki, úm. Budafa—Mánfa térségében két különböző vízadó rétegre telepített 36 db kútból, Komlótól északnyugatra Liget—Oroszló község közötti völgyben a felsőpannoniai rétegekre kiépített 11 db kútból és a Kőlyuki völgyben összegyűjtött karsztforrásokból, ahova Orfűről (Pécsi tóból) is juttatnak vizet. Az egyes vízműtelepek kapacitása az alábbi: Budafa—Mánfa-i vízműterület 5000 m 3/nap Liget—Oroszló-i vízműterület 1800 m 3/nap Karsztvíz 1500 m 3/nap Orfű (Pécsi tó) 1000 m 3/nap 9300 m 3/nap Fenti vízmennyiség nem fedezi a lakosság vízigényeit, 1979. óta harmadfokú vízkorlátozás érvényes, így az éjszakai órákban a fogyasztók nem kapnak vizet. A vízellátás gondjait fokozza, hogy a kutak vízhozama fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. A MÉLYÉPTERV által készített tanulmányterv szerint (maximális fejadaggal számolva) a jelenlegi átlagos vízigény 13 200 m 3/nap jelenlegi maximális vízigény 18 800 m 3/nap a 2010-es távlati átlagos vízigény 23 300 m 3/nap a 2010-es távlati maximális vízigény 31 400 m 3/nap A vízmérlegben kimutatható vízhiány a jelenlegi víznyerő területekről nem biztosítható, átmeneti segítséget és végleges megoldást is a Pécs—Mohácsi Vízrendszerhez való csatlakozás jelent. * Előadásként elhangzott az MHT Baranya megyei Területi Szervezete 1980. szeptember 17-i előadóülésén. A Komlói Regionális Vízrendszer az Üszögi Vízműnél csatlakozik a Pécs—Mohácsi Vízrendszerhez. A rendszer több ütemben valósul meg. A vízhiánnyal küszködő települések ivóvízigényének kielégítésére egy 5000 m 3/nap kapacitású átmeneti üzem épül ki, amely 2700 m 3/nap vizet tud Komlóra juttatni, már 1981— 82-ben. Ebben az átmeneti üzemben épül ki a végleges rendszer 600 NÁ távvezetékének első 8 km-es szakasza is. A Komlói Vízrendszerhez átmenetileg nem létesül külön szivattyúház, a gépeket költségmegtakarítás céljából az Üszögi Vízműtelepen jelenleg épülő 10 000 m 3/es medence zárkamrájába terveztük<be. Az ún. átadó állomástól épül ki tulajdonképpen az átmeneti üzem távvezetéke, amelynek átmérője a vízszállítást figyelembevéve 300 NÁ PVC, egészen Vasas II. községig. A település részére 2000 m 3/nap vizet biztosítunk. A község mellett egy közbenső átemelő létesül 500 m 3/es tározó medencével, amely Vasas II. község vízellátására is szolgál. Innen a csökkent vízmenynyiségnek megfelelően a távvezeték 250 NÁ PVC egészen a Petőfi-bányai meglevő 200 m 3/es medencéig, ahonnan 300 m 3/nap vízmennyiséget juttatunk a bányaüzemeknek. A 2700 m 3/nap fennmaradó vízmennyiség a terepadottságok miatt szükséges újabb átemelés után egy meglevő 150 NÁ PVC vezeték felhasználásával már Komló vízellátását szolgálja. A Komló Regionális Vízrendszer végleges kiépítésére csak a VI. ötéves terv után kerülhet sor. A rendszert 30 000 m 3/nap vízszállítására terveztük. Az Üszögi Vízmű központban létesülő végleges szivattyútelep fogja továbbítani a fenti vízmennyiséget Komló, valamint a mintegy 20 km-es 600 NÁ távvezeték mentén levő kisebb települések felé. A távvezetéken két átemelő közbeiktatása szükséges. A Komlói RV végpontján épülő 2 db 10 000 m 3/es tározó medencéből már gravitációs úton jut el a szükséges, kereken 25 000 m 3/nap víz Komlóra, amely a meglevő, megmaradó vízbázisokkal együtt már biztonságosan kielégíti a város távlati vízigényeit.