Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - Kiss István: A vízminőség helyzete és védelmének feladatai Tolna megyében

700 650 600 550 500 450 [mg/l] 1970 ' 1972 ' 1974 ' 7576

1 ' 1976 1969 1971 1973 1975 1977 1. ábra. Az oldott sótartalom átlagértékeinek változása a Kaposon és a Sión 1. Sió: Palánk, 2. Kapós: Kurd 6 7 6 5 4 3 2 7 Lmg/lJ .j 1970 1972 1974 1976 1976 1969 1971 1973 1975 1977 2. ábra. Az ammónium-ion átlagértékeinek változása a Sión 1. Sió: Palánk, 2. Sió: Simontornya szemléltet — Somogy megye szennyvíztisztításának elmaradottsága; a Nádor-csatornán levonuló szennyvízhullámok, a veszprémi iparvidék súlyos és még megoldatlan szennyvízproblémái, valamint Fejér, Baranya és Pest megye szennyező tevékenysége okozza. Mindezekhez hozzájárul még Tolna megye intenzív nagyüzemi állattartása, fejlődő mezőgazdasága, a megyei ipar fejlesztése, valamint a városiasodás növekvő mértékű szennyezése is. A vízfolyások vizsgálatainak eredménye Európa legnagyobb folyója a Duna, Tolna megye határán folyik. Az oxigénháztartás mutatói alapján kissé szennyezett minőségű. Esetenként szennyező hullámok vonulnak le rajta, amelyek elsősorban ivóvízhasznosítási gondot okoznak, a Pécs várost ellátó mohácsi vízkivételi mű víztisztítási technológiájában. A Duna folyam vize Szekszárd város és Tolna megye ivóvízellátásának bázisaként csak tetemes víztisztítási és vízvezetési beruházási költségekkel tervezhető. Elsőrendűen megyei érdek, a Szekszárd térségi kavicsteraszban elhelyezkedő vízkészlet minőségének védelme. A megye főfolyója a Sió, sajnos már szennyezett vízfolyás. Szennyezettségét az oxigénháztartás mutatóinak értékei jelzik. Az öntisztító képessége így jelentősen csökkent. Megnövekedett sótartalma esetenként gátolja az öntözéseket, nagy ammóniatartalma pedig lehetetlenné teszi a halastavas vízhasznosítást, illetve a folyóban élő halállomány életfeltételeit. Jelentős közvetlen szennyezője Siófok város és a simontornyai bőrgyár. Közvetve a Kapós- és Nádor-csatorna által szállított vizekkel szennyeződik. A Kapós már erősen szennyezetten lép a megye területére. Tisztulása az oxigénháztartás mutatói alapján a torkolatig sem következik be. Ásványianyagtartalma alapján kissé szennyezett minőségű, azonban ez a szennyezettség is növekszik. Emiatt célszerű a VI. ötéves terv időszakában — Somogy megyei vízgyűjtőn — vízminőség-szabályozási célú tározók kialakítása. A vízfolyást a különleges mutatók közül az ammónia teszi szennyezetté, ezért belőle halastavak vízellátása csak kedvező vízjárási és vízminőségi feltételek esetén biztosítható. Rendszeres — és ez évenként ismétlődik — a folyó alsó szakaszán az őszi halpusztulás, amely elsősorban a kisvizek, másrészt a cukorgyári kampány kezdetével bekövetkező további szennyezés növekedésével függ össze. Jelentős közvetlen terhelője a dombóvári városi szennyvíztisztító telep és a Tolnanémedi Kendergyár. Közvetett szennyezője és a minőségét egyre kevésbé kedvezően befolyásolja a Koppány patak. A Koppány patak minden vízminőségi paraméter szerint kissé szennyezett vízfolyás. Szennyezettsége az oxigénháztartás egyes mutatói alapján az utóbbi 5 évben (1973—1977) kissé növekedett. Vízhasználatai főként mezőgazdasági jellegűek. Minőségének javulása 1978-ban megszűnt és a jelenleg próbaüzemelő Tamási szennyvíztisztító telep jó működésétől várható. Az öntözővíz-hasznosítást befolyásoló sótartalom növekszik. Ennek oka egyrészt Tamási település növekvő szennyvízbevezetése, másrészt a Tamási hévízfürdő elvezetett vize. Ez utóbbi káros hatásának kiegyenlítésére egy tiszta vizű tározó létesült. Ennek vizével kell a hévízfürdő leeresztett vizeit hígítani — az öntözési idényben. A Nádor-csatorna Tolna megye területén jelentős szennyezést nem kap. Nagyon szennyezett vízfolyás, amelyen a Nitrokémia tározott vizeinek leeresztése évenként 6—8 alkalommal történik és csak akkor nem idéz elő halpusztulást, ha a mederben egyéb okok miatt nincs hal. Vizének mezőgazdasági öntözés céljaira történő felhasználása is egyre nehezebben oldható meg, annak ellenére, hogy a növekvő sótartalom jórésze a felső vízgyűjtőn települt műtrágya üzemekből származik és főként növényi tápanyagokból (NH

5, NOj, PO,J áll. Vízminőségének szabályozására az V. ötéves terv időszakában teiVeket készítünk. Ezeket a VI. ötéves tervben jelentős (vagy nagy) költségigénnyel kívánjuk megvalósítani. A szennyvízkibocsátások A megye jelentős szennyvízkibocsátóit áttekintve megállapítható, hogy ezek szennyezőanyag-elvezetése 1970 és 1977 között a következőképpen változott: | 1970 1977 % Szennyvízmennyiség m

3/év 3 790 000 5170 000 136 Szerves anyag oxigénfogyasztásban t/év 2 244 1 885 88 Olaj, zsír t/év 102 41 40 Összes oldott anyag t/év 3 347 4 309 129 Detergens t/év 4,6 6,0 130 Ammónium t/év 3 83 2 770 Króm (III) t/év 1,2 1,3 108 28