Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - Kiss István: A vízminőség helyzete és védelmének feladatai Tolna megyében

Jelentősebb szenyvízki bocsátókra részletezve ez a következő: Tolna megyében vízminőség-védelmi célra felhasznált összeg 1000 Ft-ban a következő: 1970 1977 % Dombóvár város szennyvízmennyiség m

3/év 255 500 657 000 257 oxigénfogyasztás t/év 3,4 126,6 3 720 ammónia t/év 0,5 35,4 6 310 Tamási nagyközség szennyvízmennyiség m

3/év 73 000 219 000 300 oxigénfogyasztás t/év 10,2 51,1 507 ammónia t/év 3,3 8,7 264 Tolnanémedi Kendergyár szennyvízmennyiség m

3/év 27 200 72 000 265 oxigénfogyasztás t/év 16,3 61,5 376 nátrium t/év 2,4 4,5 188 Simontornya Bőrgyár szennyvízmennyiség m

3/év 898 000 625 000 70 oxigénfogyasztás t/év 800 450 57 összes old. anyag t/év 4 302 3 100 72 króm (III) t/év 1,2 1,3 108 Paks Konzervgyár szennyvízmennyiség m

3/év 1 210 000 1 095 000 91 oxigénfogyasztás t/év 886 415 47 összes old. anyag t/év 804 1 087 135 Szekszárd város szennyvízmennyiség m

3/év 1 278 000 2 413 000 189 oxigénfogyasztás t/év 355 559 157 ammónia t/év 33,5 89,8 268 Szekszárd Tejüzem szennyvízmennyiség m

3/év 33 650 39 960 119 oxigénfogyasztás t/év 31,5 153,2 487 olaj—zsír t/év 19,8 33,4 168 Levonható az a következtetés, hogy 8 év alatt a települések szennyvízelvezetései 200—300%-kal nőttek. A megnövekedett szennyvízelvezetéssel általában nem volt összhangban a szennyvíztisztítási kapacitás és a tisztítás hatékonysága. A település-fejlesztésnek ez a vonzata az eltelt 8 év során a megyében nem fejlődött kielégítően. Nem vitatható, hogy a települések komfort szintjének növelése jogos lakossági elvárás. Kétségtelen, hogy ennek az igénynek a kielégítése a szennyvízelvezetés meghatározott — de előre tervezhető — növekedésével jár. A vízminőség-védelem V. ötéves terve Az ÁTB 5062/1976. számú határozata jóváhagyta az V. ötéves vízminőség-védelmi tervet. Ebben igazgatóságunk működési területére 5 milliárd 44 millió Ft felhasználását terveztük. Az összeg több mint 50%-a 2 milliárd 549 millió Ft beruházás jut Tolna megyére. Ebből kereken 2 milliárd az atomerőmű ipari vízgazdálkodási létesítményeit képviseli, melyek kiépítésének zöme a tervidőszak második felében valósul meg. Terv 1976. évi teljesítés 1977. ) évi teljesítés Összesen % Az ipar területén 2 229 100 13 984 170 381 8,3 A mezőgazdaság területén 100 130 380 2 067 2,4 Kommunális területen 220 000 29 566 156 752 84,7 Összes terv 2 539 230 43 930 329 200 14,6 Levonható következtetés: — nem véve figyelembe az atomerőmű teljesítését, a megye ipari vízvédelmi terv teljesítése közel idő és tervarányos (30% körül); — a mezőgazdasági állattartó telepek vízminőségvédelmi munkáiban nagyon rossz a fejlődés helyzete; — kommunális vízellátás és csatornázás terén (csatornázás, szennyvíztisztítás) a megyei teljesítés nagyon jó. Ennek oka az, hogy jó ütemben épült a paksi, a tolnai, a bátaszéki, a tamási és a dombóvári szennyvíztelep. Fő feladat e téren a VI. ötéves tervi előirányzatok meghatározása és a beruházási és kiviteli kapacitások olyan területre történő koncentrálása, ahol eredményük a legkedvezőbb hatású. Kiemelten kell foglalkoznunk a VI. ötéves terv időszakában — a várható jelentős fejlesztésre is tekintettel — a mezőgazdaság szakosított állattartó telepei vízszennyező hatásának elhárításával. Ehhez hatósági eszköz a megjelent MT 28/1978. sz. réndelet, ami „a szennyvízbírsággal kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról" szól. A rendelet a szennyvízbírságolás továbbfejlesztéséről intézkedik. Határértékek módosításán túl a kiemelt vízminőség-védelmi területek fogalmát is bevezeti. Tolna megyében a Kapós—Sió—Nádor völgy vízgyűjtő területe a kiemelt ipari terület. A szekszárdi belvízöblözet mint ivóvízbázis és üdülőterület kiemelt Ez utóbbi terület szennyezettségi határértékei szigorúbb elbírálást tesznek lehetővé, az alapbírság összegét 2,5 szeres szorzóval fokozza. Az ipari terület alapbírság szorzója 1,5 szeres. Rendkívüli szennyezések Tolna megyéből 1978-ban figyelőink a következő rendkívüli szennyezésekről adtak értesítést; — április 2-án a dombori holtág olaj szennyezettségét jelezték. Szekszárdi Szakaszmérnökség a bejelentést kivizsgálta és megállapította hogy védekezés elrendelésére nincs szükség. Május 4-én Pincehelynél a Kaposon halpipálást észleltek. Sárgás elszíneződés kísérte a halpipálást, halpusztulás nem fordult elő. A szennyezés eredetét tisztázni nem tudtuk. Június 18-án Páriban a Koppány patak vizén észleltek szennyeződést és döglött halakat. A szennyezés olajfoltokat is sodort. A szennyezés hullámban vonult le, eredetét kideríteni nem tudtuk. Augusztus 1-én a fűzfői szennyvízeresztés okozott halpusztulást a Nádorban és a Sió alsó szakaszán. Szeptember 15-től a Sión és a Kaposon volt halpusztulás, a kaposvári cukorgyár szennyvízeresztésének utóhatásaként. Feladataink a rendkívüli vízszenyezések jellegét figyelembe véve egyértelműen ar29