Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - Péntek Tibor: A nyugat-magyarországi vízerőtelepek felszámolásának vízügyi vonatkozásai

tói és esőzésektől megduzzadt folyók, nyáron és kora ősszel a nagyon lecsökkent vízhozamok miatti szakaszos üzem, majd a lombhullással járó állandó gereb és turbina tisztítások rónak jelentős feladatokat a telepkezelőkre. A téli üzem — mint általában a részben vagy egészben szabadtéri.technológiai folyamatoknál — az üzem legnehezebb időszaka. Jégzajlás idején a partfenntartókból szervezett repülő brigádok segítenek a telepkezelőnek a jég eleresztésében, a jégdugók eltávolításában, ha kell, robbantás igénybevételével is. A törpe vízerőművek termelési adatait havi KWó fejlesztési terv formájában minden erőműre egyedileg szabják meg. A túlteljesítésért prémium jár, a terv nem teljesítése esetén a lemaradás mértékétől függő arányos levonás történik, a kezelő besorolás szerinti alapbéréből. Biztosított bér minden körülmények között az az alapbér 80%-a. A villamosenergia fajlagos költsége a vizsgált időszakban 52,48 fillér/KWó volt. összehasonlításként: az import villamosenergia a határon átvéve 1978. évben 60 fillérbe került KWó-ként. A szállítási és transzformációs költségek a kisfeszültségű elosztó hálózatig a fajlagos költséget mintegy 25%-kal megnövelik. Tehát minden importból származó villamosenergia a kisfeszültségű hálózaton 75 fillérbe kerül a törpe vízerőművek 52,48 filléres, ugyancsak kis feszültségre vonatkozó fajlagos költségével szemben. A vizsgált időszakban (1972—1976) beruházás a törpe vízműveknél nem volt. Állóeszköz fenntartásra 1,4 millió Ft-ot fordítottunk évenként átlagosan, ugyanebben az időszakban. Fenntartási költségek enyhén emelkedő mértékűek. A törpe vízerőművek üzemének gazdaságosságát az üzemeltető Szombathelyi Üzemigazgatóság rendszeresen vizsgálja és a költségeket elemzi. 1976-ban a Magyar Villamosművek Tröszt Utasítására az ÉDÁSZ V. egy előzetes vizsgálatot folytatott a törpe vízerőművek további üzemeltetése, illetve felszámolási lehetőségének tárgyában. A vizsgálatról készült összefoglaló szerint a vízjogi engedélyek azonnali visszaadása esetén is legalább 4—5 évet venne igénybe a teljes felszámolás mintegy 35—36 millió Ft-os, nagyrészben beruházási jellegű költség mellett. A felszámolás négy lépcsőben történne és az utolsó lépcsőbe tartozó erőművek leállítása 1981—1982-ben volna végrehajtható. Az előzőkben említett leállítási költségek csökkentésének lehetőségével is foglalkozik az összefoglaló. A költségek eszerint csökkenthetők lennének, ha a felszámolási időpontok kapcsolódnának a vízfolyások szabályozási idejéhez. Ez esetben a felszámolás 6 lépcsőben lehetséges és a költségek 22,5 millió Ft-ra csökkennének, de a teljes felszámolás 1990-ig elhúzódna. Az ÉDÁSZ V. felszámolási javaslatát a Magyar Villamos Művek Tröszt első tárgyalási alapként elfogadta, így az 1978. évben az ebben megjelölt hat törpe vízerőművet kell leállítani, összesen 87 KW teljesítménnyel. A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint a vízfolyások gazdája, elkészítette az első lépcsőkben felszámolásra kerülő erőművek tanulmányterveit. A hat erőmű megszüntetése és ezzel kapcsolatosan az erőművek helyén a vízfolyások vízrendezési szempontból szükséges kialakítása 7 823 0Ü0 Ft-ot igényel, ehhez még hozzáadódik a gépészeti és villamosberendezések bontásaként 120 ezer Ft. Ez az összeg nagyon nagy, szerencsére a költségek — mint ahogy erről a tanulmányterv is említést tesz — lecsökkennek. Ugyanis 3 erőműnél a duzzasztó berendezést át tudjuk adni más vízfelhasználó kezelésbe (Kőszeg városi Tanács és az Erdészeti Tudományos Intézet arborétuma, Kámon). Így csak a turbinaüzem megszűnése miatt kell jelentősen kisebb költségigényű átalakításokat elvégezni. A nyugat-magyarországi vízerőtelepek felszámolásának vízügyi vonatkozásai* PÉNTEK TIBOR Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely \ Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon a vízerőhasznosításának múltja van, Ikervár község határában a Rábán épült meg az első közcélú vízerőmű, még a századforduló előtt. Ez az erőmű 82 év után még ma is üzemel, és vízművi építményei alig változtak az eltelt időszak alatt. Magyarországon két területen, a Nyugat-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon vannak törpe vízerőművek, és a létesítési lehetőségek is ide korlátozódnak. „Törpéknek" számolva az 500 kW alatti teljesítményű telepeket, Északkelet-Magyarországon 1211 kW, a Nyugat-Dunántúlon 1387 kW összteljesítőképességű telepeket tartunk nyilván. Ez mintegy 3 MW teljesítmény. A telepek száma meghaladja a 30-at. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a második világháborút megelőzően csupán a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén több mint 500 db malom volt üzemben, s közülük mintegy 400 db elektromos energiatermelésre is alkalmas volt. A malmok államosításával, majd üzemünk leállításával megváltozott a helyzet, s ez vízügyi vonatkozásban sok problémát okozott. A vízfolyások rendezésére nem állott rendelkezésre pénz. A felhagyott malmok vízművi berendezései, főleg a faépítményűek, rohamosan mentek * Előadásként elhangzott az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Vízenergia Munkabizottság 1978. január 26-i ülésén. tönkre a karbantartás hiányában, s a mederben helyi elfajulások keletkeztek. Amikor a földmunkák gépesítése a fejlődés időszakába került, 1958—1964 között, először a jelentősebb vízfolyásokon, majd a kisebbeken is megkezdődtek a szabályozások, ami lényegében mederbővítést jelentett. A malomküszöbök (duzzasztók) felszámolásának következtében a fenékesések megnövekedtek, s ennek hatására jelentős vonalas erózió indult meg a mederben. A mederrendezések ily módon történt kialakítása a vízfolyások zöménél lehetetlenné tette, hogy ezeken új vízerőhasznosítási művek épüljenek. Ez azt jelenti, hogy a kisvízfolyások javára kimutatott 35 MW elméleti vízerőkészletről, mely a különböző tanulmányokban eddig említésre került, eleve le kell mondani, mert hasznosításuk csak gazdaságtalanul, nagyon nagy költséggel lenne lehetséges. A törpe vízerőművek az 1954—1962 közötti időben kerültek kiépítésre, korszerűsítésre, mind gépészetileg, mind vízművileg. Az akkori villamosításban ezek a telepek viszonylag nagy szerepet játszottak, és az országos hálózatra való rákapcsolásuk következtében enyhítették a Nyugat-Dunántúlon fennálló energiahiányt. Ezek a telepek, ha ma nem is a legkorszerűbbek, villamos és gépészeti berendezésük, üzembiztonságuk az igényeket kielégíti. Miután a vízművi berendezések is korszerűsítésre kerültek, ezek állapota is olyan, hogy jelentősebb költ28