Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - Péntek Tibor: A nyugat-magyarországi vízerőtelepek felszámolásának vízügyi vonatkozásai

ségráfordítás nélkül még 15—20 évig üzemeltethetők lennének. Mivel leállításuk szóba került, meg kell vizsgálni ennek feltételeit és kihatásait. A vízerőhasznosítás vízjogi engedélyhez kötött vízhasználat. Megszüntetésének feltételeit is jogszabályok írják elő. A vízerőtelep, amikor megépült, a vízfolyás eredeti áramlási, lefolyási viszonyait megváltoztatta. Felszámolásakor tehát az eredeti állapotot kellene helyreállítani. Ez egyes esetekben lehetetlen, vagy csak igen nagy költséggel valósítható meg. A vízügyi hatóság mindig mérlegeli, hogy a megszüntetés költségei a lehető legkisebbek legyenek, emellett olyan mértékű beavatkozást ír elő, amely a vízgazdálkodás rendjébe, illetve a távlati fejlesztésekbe beleillik. Vizsgálni kell a Répcén 2 db, összesen 26 kW, a Gyöngyösön 12 db, összesen 220 kW, a Pinkán 4 db, összesen 230 kW és a Rábán 4 db, összesen 885 kW teljesítményű erőtelepet. Az ÉDÁSZ, mint üzemeltető az erőtelepek felszámolására tanulmánytervet készíttet. Ennek célja, hogy meghatározza azokat a beavatkozásokat, amelyek szükségesek az erőtelepek felszámolásához, és ezek költsége nagyságrendileg becsülhető legyen. Megszüntetésre javasolja az üzemeltető 1978. évi határidővel a két Répce menti telepet, melyeknek teljesítménye egyenként 13 kW. Ezeknek a telepeknek a vízművi berendezései is a legrosszabb állapotban vannak. A Répce vízgyűjtő nagyobb része Ausztriában van. Magyarországi felső 12 km szakaszán a mederbővítés árvízvédelmi és nemzetközi okokból megtörtént. Az alsó 26 km még rendezetlen. Itt régen 10—12 malom üzemelt. Közülük már csak 3 üzemképes, kettő törpe vízerőtelepként, egy darálóként. A jelenlegi meder 20—30 m

3/sec víz vezetésére alkalmas. A végrehajtott szabályozás indokolttá tette, hogy a további szakaszon is sor kerüljön a szabályozásra. A tervekből kitűnik, hogy a szabályozáskor néhány fenéklépcsőre szükség lesz, a többi küszöb megszüntethető. A két törpe telepnél az egyik helyén szükség lesz fenéklépcsőre. A meder jelenlegi vonalvezetését kisebb mértékű korrekciókkal javítani kell. A másik telep térségében a fenéklépcső kiküszöbölhető. Az elkészült tanulmányterv szerint mindkét telepnél 300—400 m hosszú mederkorrekció lett figyelembe véve, valamint az egyiknél egy fenéklépcső, a másiknál egy dűlőúti híd. A korrekció a műtárggyal együtt 3,1 és 2,1 millió Ft-ba kerül. Ezt a munkát kellene előírni a vízügyi hatóságnak, ha az ÉDÁSZ a vízjogi engedélyt kívánná visszavonatni. Így a megszüntetés aránytalanul nagy költséggel járna. Van azonban másik járható út is. Ha az üzemeltető szünetelteti a vízhasználatot, eltávolítja a duzzasztó táblákat, és ezzel a víz szabad lefolyását biztosítja. Egyidejűleg vállalja, hogy a műtárgy környezetében a meder jelenlegi állapotát fenntartja, és árvízkor a művek felett fokozott felügyeletet biztosít. Ez kötelezettséget ró az ÉDÁSZ-ra, de várhatóan csak jelentéktelen munkát igényel. így kivárható lenne, amíg a Vízügyi Igazgatóság a Répcét rendezi, s mivel a szabályozásnál vízügyi érdekből kerülne sor az említett korrekcióra, a költségek nem terhelnék olyan mértékben az üzemeltetőt, mintha az erőművet most akarnánk végleg megszüntetni. A két telep megszüntetési költségei a 6,2 millió Fttal szemben, még az esetleg szükségessé váló fenntartási munkákat figyelembe véve is, lényegesen csökkenthetők. Hasonló eljárásra már volt példa a Pinka menti erőműveknél. A Pinka patak az ország nyugati határán folyik, hol magyar, hol osztrák területen haladva. A Magyar— Osztrák Vízügyi Bizottság határozata alapján 1971-ben megkezdődött a szabályozás. A patak alsó szakaszán, magyar területen két erőmű működött, Horvátnádalján Csörötnek Szentgotthárd 20 [km] 1. ábra. A nyugat-magyarországi törpe vízművek elhelyezkedése és Pinkamindszenten. Mindkét erőmű üzeme a szabályozással egyidejűleg megszűnt. Mederkorrekció folytán mindkettő szárazra került. A megszüntetésre ki lehetett mondani, hogy az vízügyi érdekből történt, ezért az üzemeltetőt nem kellett átalakítási munkákra kötelezni. A Pinkán még négy törpe vízerőmű van üzemben, összesen 230 kW teljesítménnyel. A megszüntetésre vonatkozó tanulmányok még nem készültek el. Elkészült a vízfolyás rendezési terve, a kiviteli munkák folyamatban vannak. Az előrehaladás nem túl gyors, a 38 km hosszú szakasznak kb. a felénél tartanak. Most osztrák területen folyik a munka, és 1980ra éri el újból Szentpéterfa térségében a következő magyar szakaszt. Itt is van egy vízerőmű. A szabályozási terv szerint a vízfolyáson levő — mind magyar, mind osztrák — vízerőhasznosítás megszűnik. A vonalvezetés olyan, hogy az erőműveket elkerüli, éppúgy, mint az a már felszámolt két erőmű esetében is történt. így a VI. ötéves terv első felében megszűnik a szentpéterfai erőmű is. Ezután újból osztrák területen folytatódik a szabályozás. További néhány esztendő múlva kerül sor a Pornóapátiban levő legjobb, 100 kW teljesítményű erőmű megszüntetésére. Hasonlóképpen ismétlődik a munkaszakaszok váltása, míg a közös érdekű vízfolyáson végig ér a szabályozás, és a felső szakaszon levő további erőmű is megszűnik Vaskeresztesen és Felcsőcsatáron. Áttérve a Gyöngyös patakon és a malomcsatornán levő erőművekre, a malomcsatorna Sárvár város alatt torkollik a Rábába. Már a római korban malmok települtek a vízfolyásra, sőt egyes történetírók szerint a malomcsatorna egy szakaszát még a rómaiak építették meg, a Gencsapátinál — Szombathelyről északra mintegy 6 km-re — levő árapasztóval együtt. A csatorna hossza 43 km, vízhozama a beeresztő műtárggyal szabályozható. Élő vízfolyások csak az alső szakaszán növelik a vízhozamot. A gencsapáti árapasztó felett Gyöngyös patak, a neve, ez az eredeti élő vízfolyás, hossza az országhátárig (Kőszegnél) 15 km. Bő vizű vízfolyás, árvize 140 m

3/s. Gencsapáti és Kőszeg között két erőmű van, amelyeknek a duzzasztóművei az 1967—1972 között végrehajtott szabályozáskor átépítésre kerültek, és költségeihez az ÉDÁSZ is hozzájárult. Kőszeg belterületén újabb malomcsatorna van, amelyen két erőtelep üzemel. Az alsó, 43 km hosszú malomcsatornán a háború előtt 21 db vízhasznosítás volt, ma ezek közül csak az erőművé átalakított 8 db erőtelep van meg. Így a vízfolyáson összesen 12 db erőtelep üzemel, 220 kW összteljesítménnyel. A malomcsatornára és a vízfolyásra részben kiviteli tervek, részben általános rendezési terv készült. A víz29 i