Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - Németh Endre: A törpe vízerőművek üzemeltetésének és felszámolási lehetőségeinek műszaki és gazdasági kérdései Nyugat-Magyarországon

A törpe vízerőművek üzemeltetésének és felszámolási lehetőségeinek műszaki és gazdasági kérdései Nyugat-Magyarországon* NÉMETH ENDRE Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat, Szombathelyi Üzemigazgatóság Az ország legnyugatibb részében, a Rába folyó és az osztrák—magyar határ között elterülő erdős, dombos vidéken, több bővizű paitak van, hogy az osztrák burgenlandi terület hegyeiről a vizet a Rábába juttassa. A kedvező adottságok a jó gazdasági érzékű emberek érdeklődését már nagyon régen felkeltették a.vízben rejlő energia kihasználása iránt. 1951-ben a Népgazdasági Tanács utasítást adott a kis vízfolyások általános felülvizsgálatára, az öntözési, víztárolási és energiatermelési lehetőségek felderítésére. A felmérés után hozták meg a 397/20/1951. N. T. sz. határozatot: „A bánya és energiaügyi miniszter rendelje el a feltárt villamosenergia termelésre alkalmas vízimalmok törpevízerőművekké való átalakítását (5—60 KW) és a következő ütemezésben állítsa ezeket üzembe az ötéves terv folyamán. a) Azonnal be kell kapcsolni az országos távvezeték hálózatba azokat az akár üzemben levő, akár leállított vízimalmokat, melyek eddig is villamosenergia termelést végeztek, vagy amelyekben meglevő aszinkron motor és villamos hálózat van. Ennek révén kb. 1,5 millió KWó évi termelést kell elérni. b) Az 1952. évben üzembe kell állítani azokat a vízimalmokat, amelyeknél kielégítő állapotú víziműtárgyak, felépítmények és Francis vagy Bánki turbinák vannak és 1 km-en belül villamos távvezeték húzódik. Ezeket el kell látni aszinkron generátorral, belső villamos berendezésekkel és bekötő vezetékkel. Elsősorban azokat a malmokat kell üzembe helyezni, amelyek egy vízfolyáson sorban vannak telepítve (Sárvíz malomcsatorna, Gyöngyös, Zala és Séd vízfolyások). Ennek eredményeként kb. tízmillió Ft-os beruházás mellett 2,5 MW teljesítménnyel évi kb. 12,5 millió KWó energiatermelést kell elérni." A jelenleg üzemelő 24 törpe vízierőműből, a villamos erőművek 1948-as államosítása során került kezelésünkbe a Csörötneki, Körmendi, Pornóapáti és Szentpéterfai erőmű. A többi 20 malomként üzemelt az államosításig, majd a hivatkozott N. T. határozat után vízépítményeiket és vízerőgépeiket a villamosenergia termelés szolgálatába állították. Az erőgép és munkagépek között az erőátvitelt biztosító szíjhajtások letűntek de megszűntek a zajos és rossz hatásfokú, nagy helyigényű fafogazású nyitott kúp tányérkerekes szöghajtóművek is. Helyüket korszerű GSZV típusú szöghajtóművek és homlokkerekes fogaskerék hajtóművek foglalták el. A régi és kis hatásfokú turbinákat jobb hatásfokúakra cserélték ki. Az emberi munka felszabadítása céljából különböző automatikák, villamos hajtású zsilipfelvonók kerültek üzembe. Így volt elérhető, hogy az 1955—1965 közötti időszak 115—130 fős összes erőművi létszáma 85 főre csökkent, amiből a törpe vízierőművekhez 56 fő tartozik. A törpe vízerőművek beépített teljesítőképessége 1,34 MW, az Ikervári erőmű beépített teljesítőképessége 1,4 MW, a nyugati vízerőművek összes beépített teljesítőképessége 2,74 MW. Már a szervezet létrejöttekor volt olyan törekvés, hogy a törpe vízerőművek üzemvitelét a lehető legkisebb létszámmal kell ellátni. Különböző automatikákat szerkesztettek, melyek egyrészt a rendelkezésre álló víz-, mennyiség függvényében avatkoztak be, másrészt a hálózatot figyelték és a kisfeszültségű hálózat bármilyen * Előadásként elhangzott az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Vízenergia Munkabizottságának 1978. január 26-i ülésén. ' 27 okból történő kimaradása esetén léptek közbe a kezelő személyzettől függetlenül. Jelenleg a törpe vízerőművek turbinái három fázisú aszinkron generátorokat hajtanak. A mágnesező áram jelentős hányadát statikus kondenzátor telepekkel állítjuk elő és csak egy kis részt veszünk a hálózatból. A generátorok a kisfeszültségű 380/220 V-os elosztó hálózathoz csatlakoznak. A gépcsoport megszaladás elleni védelmét villamos fék szolgálja, egy vizes ellenállás segítségével. Az erőműveket automatikus üzemre is át lehet állítani, ez azt jelenti, hogy egy úszó segítségével ellenőrizzük a gerebek mögötti vízszintet és ha az egy beállított érték alá csökken, az erőmű automatikusan leáll, a hálózatról lekapcsolódik és a turbina lezár. Mikor a vízszint az üzemi értéket kissé túlhaladta, a gépegység automatikusan indul és a hálózatra kapcsolódik. A műtárgyak általános elrendezése szempontjából a törpe vízerőműveknél megtalálható az üzemvízcsatornás, árapasztócsatornás mederbe épített, és a mederbe épített árapasztó csatorna nélküli kivitel. Ez utóbbiaknál a szabadzúgó zsilipek látják el a duzzasztó és az árapasztó feladatait is. A duzzasztóművek között található vegyes anyagú rőzsegát (Csörötnek, Körmend), fix építésű beton bukógát (Felsőcsatár, Vaskeresztes, Szentpéterfa) és táblás rendszerű függőleges mozgatású zsilip. A szabadzúgó és árapasztó zsilipek mind táblás szerkezetűek függőleges mozgatással. A kisebbek csigahajtással kézzel, a nagyobb zsilipek villamos motorral hajtott emelőszerkezettel vannak ellátva. A vízerőgépek túlnyomórészt Francis rendszerű vízturbinák, de található 6 db úgynevezett GANZ törpeturbina, melyek állítható szárnylapátos járókerékkel és fix vezető lapátozással készültek. Üzemvitel szempontjából a törpe vízerőművek két csoportra oszthatók. Váltóműszakos, egyszemélyes kezelésű és kötetlen munkaidőben dolgozó egyszemélyes kezelésűre. Az, hogy melyik erőmű a váltóműszakos és melyik a kötetlen munkaidőben kezelt, függött a folyó vagy vízfolyás természeti adottságaitól, a vízjárás szeszélyességétől, a partjait érintő kultúrterület vízérzékenységétől, a kezelt gépek számától és teljesítményétől. Ilyen meggondolások után alakult ki 7 váltóműszakos üzemvitelű és 17 egy fős kötetlen munkaidőben kezelt vízerőmű. A kezelők általában betanított munkások, de a nagyobb teljesítményű erőműveknél található, villamos vagy gépészeti szakmai képesítéssel rendelkező is. Egyszemélyben feladatuk a vízi létesítmények kezelése (duzzasztók szabadzúgók) gerebek tisztántartása, a vízturbinák hajtóművek üzemének ellenőrzése, a gépek kenése, tisztántartása. A gépek indítása a generátorok összekapcsolása a hálózattal. Vezetik az üzemi naplót és dekádonként jelentik a termelt villamosenergia mennyiségét. Üzemzavar esetén, azt jelentik az erőmű osztálynak a jelenség leírásával. Az üzemzavar elhárítását és a fenntartásokat a központi javítóműhely végzi, gépészeti, és villamos vonatkozásban. A vízi műtárgyak és azok mélyépítményeiben keletkezett hibák kijavítását, karbantartását a Csörötneki és Körmendi vízműkarbantartó csoportok végzik, ha szükséges összevontan (létszámuk 6—6 fő). Ennél a két vízerőműnél ugyanis a vegyes építésű rőzsegátak és a fenntartási mederszakaszok szinte állandó, folyamatos karbantartást igényelnek. A törpe vízerőművek üzemeltetési problémái évszakonként nagyon különbözőek. Tavasszal a hóolvadás-