Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Szekeres István: Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat (Kecskemét) tevékenysége

gáink szerint a Maros folyó árvizei is hasonló problé­mákat vethetnek fel Szeged és Makó körzetében hegy­vidéki víztározás esetén, mint a Száva folyó árvizei Zágráb körzetében. A hosszú, néha fárasztó, de szakmai élményekben és egyéb látnivalókban is igen gazdag autóbuszutazás a szeptember 22-i budapesti visszaérkezéssel fejeződött be. A résztvevők között az ország minden tájáról, a víz­ügyi szolgálat, vagy az azzal kapcsolatos tevékenysé­gek számos munkaterületéről voltak képviselve, ör­vendetes, hogy a legtöbben olyan helyekről származ­tak, ahol kevesebb a lehetősége a jugoszláviai szolgálati utaknak, így a tapasztalatcserék lehetőségének is. Az időjárás az utazásnak csaknem az egészében kedvező, olykor nyárias volt. Dr. Vágás István Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat (Kecskemét) tevékenysége Vállalatunk alapításától, 1951-től biztosítja Kecske­méten, majd később kibővítve és jelenleg is Észak­Bács-Kiskun megyében, a közműves ivóvíz-, csatorna-, és fürdőszolgáltatást. Működési területünkön levő 34 település közül 31-en üzemeltetünk vízművet, 4 helységben fürdőt, vala­mint Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Lajosmizsén végzünk szennyvízelvezetést, illetve kezelést. Vízvezeték-hálózatunk hossza 550 km, a szennyvíz­csatorna csaknem 60 km-t tesz ki és emellett Kecske­méten kezelünk még 75 km csapadékcsatornát is. Az ivóvízvezetékek keresztmetszeti mérete NÁ 60—400 mm. A csapadékcsatornák legnagyobb keresztmetszete 0 180 cm, míg a gravitációs szennyvízgyűjtő-hálózat legnagyobb szelvénye 0 120 cm. Az ivóvízbekötések száma meghaladja a 22 000-t, amellyel közel 40 000 lakást látunk el közvetlenül. Az 1700 db csatornabekötés több, mint 8000 lakásból biztosítja a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetést. Az 1976. évben termelt ivóvízmennyiség 12 millió m 3, az elvezetett szennyvíz pedig meghaladja a 10 millió m 3-t. Magyarország első 50 m-es fedett uszodájában (Kecs­keméten), a kecskeméti széktói, tőserdői, kiskunfélegy­házi és izsáki strandfürdőn az éves forgalom közel 700 ezer fő. Az alaptevékenységi ágazat éves termelési értéke, több mint 110 millió forint. Az üzemeltetési ágazaton belül a legjelentősebb az ivóvízellátás, a létesítmények kapacitását, kiépítettsé­gét és műszaki színvonalát tekintve. Működési terüle­tünkön csupán 4 községben nem üzemel még vízmű. Ezek megvalósításának előkészítése jelenleg folyamat­ban van. A víznyerés kizárólag mélyfúrású kutakból történik, így a kezelés elsősorban a vas- és mangántalanításra, esetlegesen a gáztalanításra, illetve a csírátlanításra korlátozódik. Vas- és mangántalanító berendezések üze­melnek kecskeméti I. és II. számú telepünkön, amelyek mind kapacitásban, mind műszaki színvonalban meg­felelnek a kor követelményeinek. A kisebb települések vastalanító, gáztalanító és kló­rozó berendezései sem kapacitásban, sem műszaki szín­vonalban nem megfelelőek, azonban átépítésük, illetve végleges kialakításuk csak távlati céljaink között sze­repelnek, a jelentős költségigény miatt. A két város (Kecskemét és Kiskunfélegyháza) közül az ivóvízellátó létesítmények színvonala Kecskeméten megközelítőleg arányos a lakossági és ipari fogyasztók igényével. A 20 ezer m 3/nap kapacitású I. számú vízmű­telep mellett üzemel már 13 ezer m 3/nap kapacitással a II. számú vízműtelep, amely végső kiépítésében 20 ezer m 3/nap mennyiségű ivóvizet tud szolgáltatni. Az előkészítés állapotában tart a III. számú vízműtelep, amely 20—20 ezer m 3-es szakaszos kiépítéssel az igé­nyek növekedése függvényében lesz majd fejleszthető. Az ivóvízszolgáltatáshoz képest elmaradott szintű a szennyvízelvezetés és tisztítás. Mindössze Kiskunfél­egyházán üzemel jelenlegi méreteiben 2200 m 3/nap ka­pacitással (teljes kiépítésnél 10 ezer m 3/nap) egy bioló­giai rendszerű szennyvíztisztító telep, valamint Lajos­mizsén 50 m 3/nap kapacitással egy oxidációs-árkos rendszerű tisztítótelep, amely teljesítményével már csak az igények töredékének felel meg. Kecskeméten jelenleg folyik a 24 ezer m : !/nap kapa­citású mechanikai szennyvíztisztító telep tervezése és kivitelezése, amely szükség esetén 48 ezer m 3/napra bővíthető lesz. A mechanikailag tisztított szennyvíz öntözésre, mezőgazdasági hasznosításra kerül. Az itt fe­lesleges szennyvizek pedig ugyancsak mezőgazdasági jelleggel a biztonsági erdőn és szűrőmezőn kerülnek el­szikkasztásra. Már jelenleg is üzemel az öntözés, illetve a szikkasz­tás, sajnos a tisztítótelep kiépítetlensége miatt még csak nyers, illetve ülepített szennyvízzel. A kísérleti jellegű elhelyezési rendszer magyarországi viszonylatban mé­reteiben egyedülálló. Kedvező eredmények esetén meg­határozó lehet hasonló városok és települések szenny­víz-elhelyezésének megoldására is. Fürdőágazatunkban a kecskeméti fedett uszoda és a campinggel, csónakázótóval, és vendéglátóegységgel ki­egészített kecskeméti széktói strandfürdő a legfonto­sabb. Érdemes hangsúlyozni a széktói strandfürdőnél az ez évben befejeződött rekonstrukciós átépítés és fejlesz­tés jelentőségét, ugyanis az üzemeltetésben is kapcsolódó camping és vendéglátó egység önálló funkcióján túl igen fontos vendégforgalmat is növelő kapcsolatot biz­tosít. Itt alakítottunk ki egy feszített víztükrű szűrő­visszaforgató berendezéssel ellátott, műanyagbevonatú versenymedencét, amely jelentőségében iránymutató lehet a távlati fejlesztési terveinkben. Az alaptevékenységi ágazaton kívül jelentős volu­ment képvisel az egyéb, elsősorban építőipari tevékeny­ség, amelynek éves termelési értéke több, mint 140 mil­lió forint. Szükséges ezt a kapacitást állandóan fejlesz­teni, ugyanis működési területünkön szakprofilú kivite­lezői kapacitás saját lehetőségeinken kívül nem talál­ható. A közművek kiépítettségének rossz aránya, az orszá­gos átlaghoz viszonyítva, mindenképpen indokolja — a pénzügyi lehetőségek függvényében — a fejlesztési előirányzatok mielőbbi megvalósításának szükségessé­gét. Ehhez vállalatunk — elsősorban a mélyépítés terü­letén — megfelelő gépparkot alakított ki, amellyel tel­jes munkafázisok gépesítése megoldható (POCLAIN­típusú hidraulikus kotrók, nagy teljesítményű, 30—40 Mp teherbírású autódaruk, 10—15 tonna terhelésű szál­lítógépek stb.). A több, mint 250 millió forintos éves össztermelési érték, valamint a közel 1,1 milliárdos állóeszköz-állo­mány bizonyítja, hogy Bács-Kiskun megye északi te­rületén az infrastrukturális fejlesztés részét képező ivó­vízellátó, szennyvízelvezető és tisztító, valamint fürdő­létesítmények megvalósítása, dinamikus ütemben tör­ténik. Vállalatunk csaknem 1000 fős kollektívája ily módon fontos részévé vált a megye gazdasági életének. Szekeres István 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom