Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Istvánfalvi Miklós: A Mecseki Szénbányák vízgazdálkodása

A Mecseki Szénbányák vízgazdálkodása ISTVÁNFALVI MIKLÓS Mecseki Szénbányák, Pécs A Mecseki Szénbányák üzemei nagyobbrészt Pécs és Komló közigazgatási területén helyezkednek el, de jut belőlük Mázaszászvárra és Nagymányokra is. Vállalatunk vízgazdálkodási tevékenységét két alapelv határozta meg az utóbbi 8 évben: 1. Vízfelhasználásnál — akár vásárolt, akár saját termelésű vízről legyen szó — következetesen juttatjuk érvényre a „gazdálkodás" elvét, azaz ésszerű határokon belül a legtakarékosabb vízfelhasználást. Az ehhez szükséges beruházási, szervezési intézkedéseket folyamatosan végezzük. Ennek eredményeként általában jelentős megtakarításokat érünk el a vállalatunk részére biztosított vízkontingensnél. 2. Szennyvízkibocsátásnál, környezetvédelemnél azt az alapelvet igyekeztünk következetesen betartatni üzemeinkkel, hogy az élővizekbe mennél kevesebb szenynyező anyagot juttassunk. Ezt vagy tisztítóberendezések létesítésével, illetve jókarbahelyezésével igyekszünk elérni, vagy — ahol tisztításra ésszerű módon nincs lehetőség — a kibocsátandó szennyezett víz menynyiségi csökkentésével. 1. Vízfelhasználás A szénbányák — technológiájuk folytán — nem tartoznak az igazán nagy vízfogyasztók közé. A vízfogyasztás nagyobb részét a kommunális célú — ivás, fürdés, stb. — vízigény képezi, kisebb részt a szénmosáshoz, bányatűzvédelemhez szükséges víz. 1.1 Ivóvíz minőségű víz. A vállalat üzemei a múlt század vége és a jelen évszázad 60-as évei között létesültek. Tekintettel a múlt századi és a XX. sz. első felében megvolt közműves vízellátási állapotokra, a legtöbb üzem kényszerült mind az üzemi vízszükségletek kielégítése, mind a kolóniáinak vízellátása érdekében saját erőből víznyerést létesíteni, ellátóhálózatok, tározók stb. kiépítésével és azokat saját kezelésben üzemeltetni. Ez odáig fejlődött, hogy jelen század 50-es, 60-as éveiben vállalatunk egész városrészek, községek, vagy községrészek vízellátójává vált. Ezt az „örökséget" részben még mai napig is viseljük, természetesen az időközben bekövetkezett hatósági előírások szigorodásának minden ódiumával és a jelentősen megnőtt lakossági és közösségi vízfogyasztás terheivel együtt. Ezek a vízellátó művek létesítésük idején nagybbrészt közkutas ellátást voltak hivatva biztosítani a lakosság részére, ma viszont legtöbb esetben házi bekötésekkel, a lakások teljes vízhasználó berendezésével, iskolákkal, óvodákkal, orvosi rendelőkkel, üzletekkel kell számolnunk. Ez utóbbi kötelezettségeinket fokozatosan a lakosság vízellátásának biztosítására hivatott vízműveknek kívánjuk átadni, megfelelő fejlesztési hitel átadásával együtt. Pécsújhegyen és Komlón közműves vízellátást veszünk igénybe ivóvízigényeink kielégítésére. Vállalatunk mind Pécsett, mind Komlón jelentősen közreműködött mind anyagi eszközökkel, mind más módon a közműves vízellátás létesítésénél, illetve kapacitásának bővítésénél. Mindkét terület érintett Vízművével részletesen megállapodtunk évekkel ezelőtt már a felhasználható ivóvíz kontingensére vonatkozóan. Ezzel egyidejűleg üzemeinknél fogyasztóhelyenként részletezve ún. szigorú vízgazdálkodási rendet vezettünk be. Eredményeként sikerült elérni, hogy pl. a komlói havi 60 000 m

3-es kontingensünk i/-j-ról már hivatalosan is lemondtunk a lakosság javára. 1 Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezetének 1978. február 28-i előadóülésén. Időközben átépítettük a Völgységi-patakon, Mézesrétnél levő iparivízkivételi művünket és ivóvízben önellátóvá tettük Zobák Bányaüzemünket is, sőt eddig évi 50 000—60 000 m

3 ivóvizet adtunk át lakossági ellátási célokra a Bm. Vízműnek ebből a vízműből, de az 1977. év őszétől a vízmű kérésére fenti mennyiségen túl további 10 000 m

3-t adunk havonta. 1.2 Iparivíz-használat. Vállalatunknál kétféle iparivíz-használatról kell szót ejteni. Egyik ezek közül a szénmosás, vizes osztályozás. A 60-as években ennek teljes vízszükségletét friss vízből kellett biztosítanunk, ami Pécsújhegyen 380 000— 400 000 m

3-t, Komlón 80 000—85 000 m

3-t jelentett évente. Erre a célra Pécsett nyers Duna-vizet használtunk. 1968—69-ben a pécsújhegyi mosónál — jelentős beruházással — bevezetett új technológia teljesen zárt vízrendszert biztosított és többszöri felhasználást tesz lehetővé. Ennek eredményeként a korábbi nagy mennyiségű vízfelhasználással szemben már csak a pótvízigény maradt meg, mely töredékrésze a korábbiaknak. Időközben ezt a pótvízigényt is sikerült István-aknáról kiemelt bányavízből kielégíteni és így 1974 óta érdemi mennyiségű nyersvizet nem veszünk igénybe a Pécsi Vízműtől. Másik ipari víz-használatunk mennyiségében jelentősebb. Ez a bányatűzvédelemmel kapcsolatos iszapolás és más, bányabeli tűzvédelmi vízigényes tevékenységek. Iszapoláshoz — annak megkezdése óta — csak bányavizet használunk fel. Ennek keretében különféle — zagyképzésre alkalmas — anyagot halmozunk fel az iszapolási helyeken és az iszapolás szükségének fellépésekor a tárolt bányavíz felhasználásával, vízágyúkkal zagyot képezve azt a szükséges bányatérségbe juttatjuk. Az egyéb bányabeli tűzvédelmi tevékenységhez korábban teljes egészében ivóvízminőségű vizet voltunk kénytelenek használni a különféle bányászati jellegű problémák megoldhatatlansága miatt. Az utóbbi években (mintegy 2 éve) sikerült ezen a vonalon is előbbre lépnünk. Néhány üzemünknél lehetővé tettük ennek a vízigénynek is bányavízből való kielégítését, megoldva a kevésbé szennyezett, bányában fakadó víz külön kezelését az erősebben szennyezettől. 2. Szennyvízkezelés, szennyvízkibocsátás Kétféle szennyvizet különböztetünk meg a bányaüzemeknél. Egyik a kommunális jellegű, ivóvízből származó, szennyvíz, másik az ipari szennyvíz, melynek szinte teljes egészét a már természetes szennyezettséggel a bányatérségekben fakadó bányavizek adják. 2.1 Kommunális szennyvizek. A kommunális szennyvizek egy részét saját szennyvízkezelő berendezéseinkben tisztítjuk, mivel közműves szennyvízelvezetés az érintett térségekben nincs, míg más részüket — ahol az lehetséges — közműcsatornába vezetjük. Saját szennyvíztisztító berendezéseink közül legtöbb az 50-es években létesült és közülük kifogástalanul működik a Béta-bányaüzemi, a pécsújhegyi, István-aknai, mázaszászvári, míg rossz hatásfokkal a Széchenyi-aknai és a Petőfi-aknai berendezésünk. A Széchenyi-aknai szennyvíztisztító berendezésnél két okra vezethető vissza a ki nem elégítő hatásfok. Egyik az, hogy bár jelentősen lecsökkent az üzemi eredetű szennyvíz, de többszörösére nőtt a pécsbányatelepi kórháztól származó, ülepítetlen, előtisztítatlan szennyvíz, mely egyrészt nagy lebegőanyag (vatta, stb.) tartalmával a csepegtetőtestet tönkreteszi, eltömi, másrészt speciális szennyezettséget (vér stb.) nem képes a 25