Hidrológiai tájékoztató, 1978

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dévény István: 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete

Környéki gázfeltörések felhasználásával és nagyszabású kifejlesztésével megakadt, a lehetőségek azonban még jelenleg is megvannak. A fejlődést mindenesetre elősegíti a közelmúltban megalakult Csongrád megyei Termálenergia Hasznosítási Bizottság munkája, amely azonban elsősorban a hévizeknek a mezőgazdaságban való felhasználására vonatkozik. Nagyon fontos lenne, ha Szeged város tanácsában is alakulna hasonló bizottság, amely Szegednek fürdővárossá való kiépítését, fejlesztését szorgalmazná. A 60-as évek elején elhangzott előadások közül külön megemlítem még az 1962-ben az Építőipari Tudományos Egyesület Szegedi Csoportjával közösen rendezett és Szeged város negyedmilliós nagyvárossá való fejlesztésével foglalkozó előadást, amelyen elhangzott előadások nyomán 9 munkabizottságban tárgyaltuk meg a felmerült kérdéseket. Megemlítem még az ugyanebben az évben rendezett és Makótól Szegedig tartó csónaktúrát, amelyen nemcsak a Maros folyó szabályozási munkái és az öntözőművek nagyarányú fejlődése keltette fel a túrán részt vevők figyelmét, hanem a folyó romantikus szépsége^ a bársonysima és a fürdésre igen alkalmas porondok bebizonyították a résztvevők előtt, hogy Szegedhez közel olyan andalítóan kedves tájak vannak, amelyekhez csak a megközelítést kell jobban kiépíteni és akkor nem kell sopánkodnunk amiatt, hogy Szegednek nincsen Hármashatár-hegye, vagy Szabadság-hegye, vagy ha nem emelkedik a város felett a Mecsekhez hasonló ezernyi változatosságot rejtő hegyvonulat. Sajnos a várt kiépítés még ezideig nem történt meg, és még valószínűleg évekig várat magára. Az 1963-ban elhangzott előadások közül megemlítendő a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatos előadás, amelyen az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság geotermikus osztályának vezetője bejelentette, hogy kísérleti jelleggel Szegedet jelölték a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatos kérdések kivizsgálására. Amint előbb már rámutattam, a kérdés teljes megoldása és kivizsgálása még mindig várat magára. A következő évek előadássorozatai közül megemlítendőnek tartom a dél-alföldi talajvízszín-ingadozásokkal kapcsolatos, a belvizek hasznosítására, a vízgazdálkodás és a vízjog kapcsolatára, a csőkutas öntözések és ez esőztetőberendezések ismertetésére vonatkozó előadásokat. 1965-ben emlékeztünk meg nagyszabású rendezvényen Vedres Istvánnak a többek között vízügyi kérdésekkel is eredményesen foglalkozó szegedi mérnöknek születése 200 éves évfordulójáról. A következő évben pedig Vásárhelyi Pál halálának 120 éves évfordulója alkalmából emlékeztünk meg a kiváló mérnök munkájáról, a Tisza szabályozása tárgyában tervezett és közben végre is hajtott munkásságáról. Az 1968. év egyik legsikeresebb évünknek tekinthető összesen 16 előadás keretében foglalkoztak előadóink a belvízvédelem feladataival, a dél-alföldi szikes területek vízfeltöréseinek törvényszerűségeivel, szennyvízöntöző telepek tervezésével, belvizek előrejelzésével és Szeged város és környéke vízgazdálkodási kérdés seivel. Az ez évben Kecskeméten tartott országos ankéton a Duna—Tisza-közi homokhátság vízgazdálkodási kérdéseit tárgyaltuk és meggyőződésünk, hogy az elhangzott előadások és az azt kiegészítő felszólalások nagymértékben hozzájárultak a város szempontjából oly fontos kérdés alaposabb megismeréséhez. Az ez évben rendezett előadások közül megemlítendőnek tartom még a vízminőség-védelmének korszerű megoldásával foglalkozó ankétot, amelynek során számos előadásban hangzott el ismertetés a kérdés múltjáról és jelenéről és Szeged városával összefüggő vízügyi és jogi kérdésekről. Az ankéton elhangzottakat kiegészítette a több napon át tartott kiállítás, amelyen grafikonokon és tablókon mutattuk be a szennyvízfertőzés veszélyeit és a szennyvíz felhasználásával kapcsolatban eddig elért eredményeket. 1969-ben ismét emlékülésen emlékeztünk meg a szegedi 1879. évi pusztító és egész Szegedet romba döntő árvízről és az azóta eltelt 9 évtized alatt látható hatalmas, széles körű fejlődésről. A Tisza folyó azonban a következő évben ismét próbára tette a folyószabályozási és árvédelmi műveinket, amikor is Szegednél az árhullám az eddigi maximumot, amely több mint egy méterrel (118 cm-rel) volt magasabb a Szegedet rombadöntő 1879. évi árvíznél, még további közel 40 cm-rel növelte. Az újabb elemi csapást csak több héten át tartó éjjel-nappali munkával tudták a réginél sokkal jobban kiképzett és felszerelt szakemberek elhárítani. 1970. szeptemberében egész napos ankét során foglalkozott Csoportunk az árvíz lefolyásával, okaival, és főként az árvíz során szerzett tapasztalatokkal, az igen jelentős újításokkal és a helyreállítás jövő munkáival. 1970-ben ismételten főként a szennyvizek kérdése volt napirenden. Több ülésen elhangzott előadásokon az előadók a szegedi szennyvíz minőségi és mennyiségi változásaival, az eleven iszapos szennyvíztisztító te

j lepekkel, a vízvédelem jogi kérdéseivel, Szeged város szennyvizeinek elvezetése tárgyában készült tervekkel foglalkoztak. Ez utóbbi előadáson elhangzottak fontosságát jelzi, hogy az ülésen résztvevő 43 fő közül 17-en szólaltak fel és ismertették elgondolásaikat, kiegészítő javaslataikat. Az 1972. évi rendezvényeink közül a legjelentősebb az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal közösen rendezett ankét volt, amelyen több előadásban az árvízvédelem néhány időszerű kérdésével és az 1966. évi dunai, majd az 1970. évi alsó-tiszai árvizek során alkalmazásra került újítások ismertetésével és főként bírálatával foglalkoztak az előadók és a hozzászólók. Az utolsó öt év munkásságával kapcsolatban megemlítem, hogy 1972. őszén a Szervezet 20. éves fennállását ünnepelte és ennek során az Alsó-Tiszavidék vízgazdálkodásáról, a Dél-Alföld vízföldtanáról és a tervezett csongrádi tiszai duzzasztóműről hangzottak el előadások. A következő évben Szeged város árvédelmi kérdéseivel kapcsolatban az építendő partfal ismertetése volt soron, 1974-ben pedig ugyancsak a csongrádi vízlépcsővel kapcsolatos kérdések ismertetése és megvitatása, valamint a tervbe vett Duna—Tisza-csatorna kérdései voltak az előadások témái. 1974—75. és 1976. év őszén tudományos ülésszakon a szikes vizek vízföldtanáról, morfológiájáról, vízkémiájáról és hidrobiológiájáról voltak igen értékes előadások. 1977-ben a március hónapban tartott ankéten 3 előadó ismertette a Szeged környéki árvédelmi töltések védképességeinek vizsgálatakor talált adatokat, a töltések állékonyságainak és méretezésének módszereit és a szerves anyagok bomlásával, a töltések vízáteresztőképességének vizsgálatakor talált adatokat. Igen értékes előadás volt a vizet szennyezett növényvédőszerek vizsgálatával és a földmunkálatok gépesítésével foglalkozó két előadás is. Május havában vezetőségválasztó ülést tartott a Területi Szervezet, amelyen az eddigi' elnök Dévény István megbízatását megerősítve társelnökké dr. Simády Bélát, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, alelnökké dr. Vágás Istvánt, titkárrá pedig Boga T. Lászlót választotta meg. Végül megemlítem, hogy 1971. őszén a Csongrád mégyei Vízmű Vállalat keretében megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Szentesi Csoportja, amely évente egy-két előadásban foglalkozik a Csongrád megyei vízellátás és csatornázási kérdésekkel. A Szegedi Területi Szervezet 25 évi munkássága során összesen 366 előadás hangzott el, amelyekből hidrológiai tárgyú 169, balneológiai 24, földrajzi 9, geológiai 22, biológiai 17, erdészeti 2, környezetvédelmi 5 és egyéb tárgyú 123 előadás volt, amely utóbbiakba soroltuk a tanulmányutak beszámolóit, a külföldi utak során tapasztaltak ismertetését. Ezeknek igen jelentékeny száma szintén hidrológiai vonatkozású volt. A környezetvédelem a legutóbbi években vált fontos témává. A Területi Szervezet jövőbeni munkálkodása továbbra is az eddig jól bevált nyomokon fog haladni. Reméljük az eredmények a már elért eredményekhez hasonlóan a jövőben sem maradnak el. Dévény István 84