Hidrológiai tájékoztató, 1978

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Majorlaki József: 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Területi Szervezete

25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Területi Szervezete 1977. novemberében ünnepli a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Területi Szervezete alakulásának 25. éves évfordulóját. 25 évvel ezelőtt az alapítók azzal a gondolattal hozták létre a Hidrológiai Társaság Területi Szervezetét, hogy tömörítse azokat- a tudományos társadalmi aktivistákat, akiket szakterületük révén, vagy egyéni érdeklődésükből kifolyólag egyesít a vízgazdálkodás, és magának a víznek, mint tudományos témának a szeretete. Már a megalakulás időpontjában a szakma szerinti összetétel igen változatos volt, a tagok között erdésztől vízépítő mérnökig, orvostól biológusig találhattunk szakembereket, akik mind kivétel nélkül szakmájukból, vagy érdeklődésükből kiindulva foglalkoztak a vízgazdálkodás egy-egy szakterületével. Az elmúlt 25 év eredményekben rendkívül gazdagnak mondható. Számos vitaülés, ankét, előadás, tanulmányút, konferencia zajlott le és ezek nemcsak a város és megye, hidrológiai problémáinak megoldását segítették elő, hanem lehetőséget adtak aktivistáink látókörének, tapasztalatcseréjének, tudorr>ónyos szemléletének fejlesztéséhez. Visszatekintve az elmúlt 25 év munkásságára, két nagyobb jelentőségű rendezvényt tartok szükségesnek kiemelni. A Társaság soha sem tekintette tevékenységét öncélúnak. A munkát mindig igyekezett az élet által felvetett kérdések megoldására fordítani. Ezért voltak döntő jelentőségűek egy-egy tervciklus beindulásakor azok a rendezvény-sorozatok, melyek az ötéves terveket megalapozó vízgazdálkodási feladatokat vitték a Társaság vitafóruma elé. Ezek a vitaülések igen sok észrevétellel gazdagították a népgazdasági terv célkitűzéseit és sokszor az ötletek — a tervek társadalmi bírálata során — konkrét formában is megvalósultak. Baranya megye kedvezőtlen vízgazdálkodási adottságai az elmúlt 25 évben tág lehetőséget adtak azokhoz az ötletekhez, hogy mi módon lehetne a Dél-Dunántúlnak nagy vízkészletekkel határolt részeiről a vízben szegény közigazgatási centrumok felé a vízkészleteket átvezetni. E témakörben tudományos társadalmi aktivistáink számos megoldást dolgoztak ki. Többek között szóba jött: a Dráva vizének gravitációs bevezetése a pécsi medencébe; a Duna-víznek gravitációs alagúton történő eljuttatása Pécs térségébe; a Dráva folyó vízkészletének hasznosítása a Balaton-vízutánpótlódása szempontjából, továbbá olyan regionális távvezetékek megvalósítása is, melyek a Dél-Dunántúl nagyobb településeit a határon levő vízkészletek irányából nagyobb vízmennyiséggel látták volna el. A tagság tevékenysége hasonlóan intenzív volt a vízépítés korszerűsítése, tipizálása és hatékonyságának megjavítása terén is. Számos rendezvény foglalkozott a vízépítés gépesítésének megoldásával, műtárgy típusok vizsgálatával, az építésszervezés megjavításával, a korszerű külföldi technika átvételével és hazai hasznosításával. A tapasztalatcsere és a műszaki ismeretterjesztés egyik legfontosabb módja a külföldi és belföldi tanulmányutak szervezése. Társaságunk évente átlag két belföldi tanulmányutat biztosított az ország különböző vízgazdálkodási létesítményeinek megtekintésére, és együttműködve az MTESZ Bm-i Szervezetével lehetővé tette, hogy tagjaink az MTESZ által megkötött nemzetközi rendezvényeken belül devizamentes tapasztalatcseréken is részt vegynek. Az elmúlt években ilyen egyezményen belül sor került bolgár, jugoszláv, NDK, és szovjet tanulmányutakra. Helyi szervezetünk a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztése és a szomszédos államok tudományos társadalmi aktivistáival történő együttműködés érdekében igen nagy munkaigényű rendezvények — nemzetközi konferenciák — szervezését is végrehajtotta. Ezek között említésre méltó a csatornázás és szennyvíztisztítás gépészetének, építészetének országos bemutatója, mely nemzetközi rendezvénnyé szélesedett, továbbá a Nemzetközi Dráva Konferencia, melyet jugoszláv és osztrák szakemberek bevonásával hozott létre Siklós várának kongresszusi termében, a legkorszerűbb audiovizuális feltételek és szinkrontolmácsolás biztosításával. Ezek a nemzetközi nagy rendezvények nemcsak a külföldi szakemberekkel történő kapcsolatok elmélyítését biztosították, hanem visszahatottak a hivatalos operatív munkára is azáltal, hogy a felek közötti kapcsolat közvetlenebb lett. A különböző érdekű álláspontok is nagyban közeledtek ezáltal egymáshoz. A nemzetközi rendezvények biztosították a későbbiek során a külföldi előadók sorozatos látogatását, amelyek kiterjedtek szovjet, lengyel, NSZK és amerikai előadók rendezvényeire is. A Hidrológiai Társaság az elmúlt két és fél évtized alatt arra is súlyt helyezett, hogy a tagság kormegoszlása előnyösen alakuljon és a fiatalok számára a társadalmi munka vonzóbb legyen. Ezt a célt pályázatok kiírásával és a fiataloknak, továbbá a nőknek a tudományos társadalmi munkába történő szélesebb körű bevonásával érte el. Az egyesület évről évre meghirdeti a „Fiatal hidrológusok Baranyáért" pályázatot, melynek keretében várja Baranya megye és Pécs egy-egy vízgazdálkodási problémájának tudományos társadalmi munkában történő megoldását a fiataloktól. Az elmúlt évek azt mutatták, hogy a fiatalok számára ezek a munkaformák vonzóak. Értékes javaslatok kerültek elő a fiatalok ötletei, munkái nyomán e pályázatok során. A Társaság a pályázatokat — anyagi erejéhez mérten — szerény tiszteletdíjban részesíti. Az intenzív hidrológiai életet a publikáció is tükrözi. A Pécsi Műszaki Szemle hasábjain rendszeresen találkozunk olyan cikkel, melyet a területi szervezetünk tagjai írnak. Az MTESZ-be tömörült közel 5000 társadalmi aktivistának, a Hidrológiai Társaság Pécsi Területi Szervezetéhez tartozó tagság, arányát tekintve nem tesz ki még 4%-ot sem. Mégis, ezt messze meghaladja a Pécsi Műszaki Szemlében írott dolgozatok száma. Áttekintve a lap 20 évfolyamát a cikkek 10%-a hidrológusaink tollából került ki. De ezen túlmenően találkozunk tagtársaink nevével az országos szakfolyóiratok cikkszerzői között is. Mindezen túlmenően a publikációs aktivitásra jellemző, hogy számos évkönyv és kiadmány jelent meg tagtársaink önálló szerkesztésében. Ezek közül is az 1953-as évkönyv, a 20. évforduló évkönyve, a CSÉGTOB nyomtatott kiadványa, a „Közművesítés szerepe a vízgazdálkodásban" című anyag érdemel különösebb említést. Tagjaink sorából kerültek ki a „Környezetvédelem Pécsett és Baranyában" című könyv „Vízvédelem" és „Környezetvédelem" című két fejezetének írói is. Kisebb publikációink munkabizottsági zárójelentésekben láttak napvilágot. Évről évre a szervezet súlyt helyezett arra, hogy a térség egy-egy legégetőbb problémáját munkabizottsági tevékenységben tegye vizsgálat tárgyává. A helyszűke nem teszi lehetővé, hogy valamennyi munkabizottságot felsoroljam, csak a jelentősebbeket érintem: „Pécs város hulladék-elhelyezésének vizsgálata", „A szigetvári termálvíz hasznosítása", „A Tettye forrás hidrogeológiai védőövezete", „A balatonfüredi Kossulh-forrás felújítása", „Az Éger-völgy vízgazdálkodása és környezetvédelme" című munkabizottságok zárójelentései voltak az utóbbi idők legjelentősebb tevékenységei. Eredményeink eléréséhez jelentős segítséget nyújtott az MTESZ Baranya megyei Szervezete; a határterületi tudományok megközelítésében pedig a Magyarhoni Földtani Társulat és az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportja is. Az 1976. januári taglétszám: 185 fő volt. Ebből nő: Férfi: Technikus: Mérnök: Biológus: 40 fő 145 fő 78 fő 89 fő 3 fő 22% 78% 43% 49% 2% 85