Hidrológiai tájékoztató, 1978

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Vezse Sándor: 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete

25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete A vízgazdálkodás hazánkban a szocialista társadalmi-gazdasági körülmények között, tervszerű irányítás eredménye"ként alakult ki. Ennek előfeltételeit a vizek társadalmi tulajdonná nyilvánítása, a vízügyek államosítása, majd a tervgazdálkodás keretében az állami irányításnak a vízgazdálkodás valamennyi ágazatára történő kiterjesztése teremtették meg. A magyarországi vízgazdálkodás évszázados hagyományai, a nemzeteket összekötő nagy vízrendszerek, a magyar vízügyi szakemberek nemzetközileg elismert munkája, vízgazdálkodásunkat hagyományosan internacionális munkakapcsolattá bővítették. Borsod megye vízgazdálkodása, a megye földrajzi, potenciális elhelyezkedése, az itt kialakult ipari koncentráció, a tervbe vett nagy ütemű fejlődés és az itt levő települések, a városok érdekei miatt különleges helyet foglal el az ország vízgazdálkodásában. Az északmagyaországi ipari bázis termeli meg nemzeti jövedelmünk közel 20%

Ját. Ennek megfelelően a vízgazdálkodásra fordított népgazdasági beruházások és az itt létrehozott vízgazdálkodási eszközök értéke is rendkívül jelentős. A vízgazdálkodás országos fejlesztési előirányzatainak tervidőszakonként több mint 10%-a valósul meg a megyében. Nagy felelősséget ró ez a vízgazdálkodással foglalkozókra. Munkájuk során a borsodi vegyipari bázis, energetikai kombinátok, vaskohászati rekonstrukciók fejlesztésének megoldásához kell kedvező vízgazdálkodási viszonyokat teremteni. Biztosítani kell az infrastruktúra megfelelő fejlesztését, a lakossági igények kielégítését is. A területen felhalmozott nemzeti vagyonnal arányos árvízvédelmi biztonságot kell megteremteni. A környezetvédelmi feladatokat maradéktalanul meg kell oldani. A vízgazdálkodási feladatok növekedését a friss vízigények növekedése jól jellemzi. Amíg 1950-ben az ivó-, ipari-, és mezőgazdasági termelés csak mintegy 4 m

3/sec friss vízigénnyel jelentkezett, ez az érték 1975-re 65 m

3/sec-ra növekedett. A legdinamikusabban az ipari vízgazdálkodás fejlődött, amelynek vízigénye az eltelt idő alatt mintegy 60-szorosra növekedett. Ez az ágazat meghatározóvá vált a megye és a nagyobb térségek vízgazdálkodását illetően is. Talán az ipari fejlődés szemlélteti legjobban a vízgazdálkodásban végbement változásokat: — amelyek a szocializmus alapjainak lerakása idején a friss vízigények kielégítésére szorítkoztak, — az 1960-as évek közepétől a fejlettebb, összetettebb vízgazdálkodási módszerek alkalmazására bővültek, majd — a legutóbbi években a környezetvédelmi feladatokat maradéktalanul kielégítő vízgazdálkodási rendszerré teljesedtek ki. Ennek megfelelően alakultak a vízminőség-védelmi munkáink is a passzív vízvédelemből a vízminőséggazdálkodássá, majd pedig vízgazdálkodási központú környezetvédelemmé. E munkák hatását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a területen levő ipartelepek termelése az elmúlt 10 évben mintegy megkétszereződött, anélkül, hogy a kibocsátott szennyvíz és szennyező anyag mennyisége jelentősen növekedett volna. Gyakorlatilag az elmúlt évtizedben sikerült a borsodi folyók vízminőségének romlását mérsékelni, majd megállapítani, sőt egyes területeken már vízminőségjavulásról is beszámolhatunk. Gondoskodni kell a megyét keresztül szelő és érintő folyók árvízmentesítéséről. Ezzel párhuzamosan olyan mértékű szabályozást kell végezni a Tiszán, hogy az bekapcsolható legyen a nemzetközi víziút-hálózatba. Ebben a perspektívában kell vizsgálni a Sajó-csatorna szerepét is. Síkvidéki és dombvidéki vízrendezési feladataink elsősorban a települések védelmére és a nagyüzemi, zárt termelési rendszerű mezőgazdaság igényeinek kielégítésére összpontosulnak. Ennek során az igények újbóli értékelése, újszerű beavatkozások alkalmazása szükséges, melyeket a racionális földhasználat alapján kell meghatározni. A vízkárelhárítási feladatokkal összhangban kell megvalósítani a nagyüzemi öntözésfejlesztést, amelynek tükröznie kell a megye mezőgazdasági helyzetét, különösen a zöldség, szőlő és gyümölcsterületek öntözését tekintve. A lakossági vízellátás az 1950. évi 10%-ról az 1975. évre 53%-ra növekedett. Ez a több mint ötszörös növekedés rendkívül nagy anyagi, műszaki ráfordítással volt csak megvalósítható. Szervezetünk az elmúlt 25 év folyamán a feladatok tevőleges végzése során vált a Magyar Hidrológiai Társaság Nagymiskolci Csoportjából a jelenleg 6 szakosztállyal, a 6 körzeti csoporttal működő Borsodi Területi Szervezetté. Az 1952. június 6-án 30 fővel megalakult csoport megalakulása óta töretlenül szolgálja a 25 év előtti nemes célkitűzéseket, Északmagyarország vízgazdálkodási fejlesztését. Az akkor alakult munkabizottságok: — a hidrológiai, — zsombolykutato, — balneológiai, — vízműves, — bányavízi, — a természetes vízgazdálkodási, — a Sajó szennyezéseivel foglalkozó. Jelenleg területi szervezetünk mintegy 330 fős tagságának munkáját a 21 jogi tag erkölcsileg és anyagilag is támogatja. Szakosztályaink, tudományos munkabizottságaink az elmúlt időszakban számos vízgazdálkodási feladat megoldását segítették elő és működtek azokban közre. Ha csak a Tapolca gyógyfürdő fejlesztésével, — a hévizek hasznosításával, — az erózió elleni védekezéssel, — a bükki források védelmével és vízgazdálkodási viszonyaival, valamint — a Bőcsi Sörgyár vízgazdálkodási kérdéseinek megoldásával foglalkozó munkabizottságok tevékenységét említem meg, azt hiszem, Társaságunk munkájának sokrétűsége érzékelhető. Az elmúlt 25 évben számtalan országos szintű rendezvényünk volt, amelyek közül: — az első, második és harmadik Országos Szennyvízkonferenciát, — az Országos Vízépítőipari Napokat, — a Vízvédelmi Társadalmi Aktívák Országos Tanácskozását, — a Termálvíz Ankétot, — a Miskolci Fürdőváros Ankétot, — a lefolyásszabályozással és víztározással foglalkozó rendezvényeket és kiállításokat, valamint — az Északmagyarországi regionális vízellátó rendszerek kialakításával foglalkozó rendezvényeket említem meg. örvendetes eredmény az is, hogy a körzeti csoportjaink rövid fennállásuk óta, számos nagysikerű megmozdulást, rendezvényt szerveztek, szorosan bekapcsolódtak Társaságunk életébe, és területi szervezetünk munkáját kiteljesítették. Munkánk az elmúlt időszakban a IV. ötéves terv lezárásának és az V. ötéves terv előkészítésének jegyében folyt. 82